T‑104/13. sz. ügy
Toshiba Corp.
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A televízió‑ és számítógépmonitor‑képcsövek világpiaca – Az EUMSZ 101. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat – Az árakkal, a piacok felosztásával, a kapacitásokkal és a termeléssel kapcsolatos megállapodások és összehangolt magatartások – A kartellben való részvétel bizonyítása – Egységes és folyamatos jogsértés – A jogsértés betudhatósága – Közös irányítás – Bírságok – Korlátlan felülvizsgálat”
Összefoglaló – A Törvényszék (harmadik tanács) 2015. szeptember 9‑i ítélete
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértés és időtartama bizonyításának a Bizottságra háruló terhe – Az ártatlanság vélelme – Terjedelem
(EUMSZ 101. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
2. Kartellek – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Vállalkozások, amelyek terhére átfogó kartellben való részvételben megnyilvánuló jogsértés róható – Szempontok – Az érintett vállalkozások közötti szándékegység – A valamennyi érintett vállalkozás által követett közös célokhoz való hozzájárulás szándéka – Az átfogó kartell általános érvényéről és lényeges jellemzőiről való tudomás – Bizonyítási teher
(EUMSZ 101. cikk (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
3. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – Az anyavállalat által leányvállalata felett gyakorolt irányítás – Kisebbségi részesedéssel rendelkező anyavállalat által ténylegesen gyakorolt meghatározó befolyás – Bizonyítási teher – A gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra vonatkozó valószínűsítő körülmények csoportja alapján megállapítható meghatározó befolyás
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
4. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – Az anyavállalat által leányvállalata felett gyakorolt irányítás – Két független anyavállalat által gyakorolt közös irányítás – A kisebbségi részesedéssel rendelkező anyavállalat által ténylegesen gyakorolt meghatározó befolyás – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintés – Terjedelem – Terhelő iratba való betekintés megtagadása – A jogsértésnek a felekkel közölt más okirati bizonyítékokra való hivatkozással történő bizonyításának lehetősége – A védelemhez való jog megsértésének hiánya
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés)
6. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Az anyavállalat objektív felelősségnek nem tekinthető felelőssége
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
7. Verseny – Bírságok – Megfizetésre vonatkozó egyetemleges kötelezettség – Terjedelem – A leányvállalat jogsértő magatartása anyavállalatnak való betudása – A Bizottság határozata megsemmisítésének vagy megváltoztatásának következményei az anyavállalat tekintetében
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
8. Verseny – Uniós szabályok – Területi hatály – Az Európai Gazdasági Térségen kívül letelepedett vállalkozások között létrejött, de a belső piacon végrehajtott és hatásait ott kifejtő kartell – A kartell tárgyát képező terméknek az Unióban való értékesítése – A Bizottságnak az uniós versenyszabályok alkalmazására vonatkozó hatásköre – A nemzetközi közjogra tekintettel való megengedhetőség – Az Unión kívül letelepedett leányvállalatok, képviseletek vagy fióktelepek közreműködése – Hatás hiánya
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
9. Verseny – Uniós szabályok – Területi hatály – A kartell Unión belüli végrehajtása – Az Európai Gazdasági Térségen kívül található termelési egységekkel rendelkező, vertikálisan integrált vállalkozás – A kartell tárgyát képező termékeknek az említett termelési egységek által a késztermékekbe való beépítése – Az említett késztermékeknek az integrált vállalkozás által az Európai Gazdasági Térségben való értékesítése – Bennfoglaltság
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
10. Kartellek – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – Szempontok – Egységes célkitűzés és átfogó terv – A megállapodások közötti, egymást kiegészítő kapcsolatok – A jogsértés elkövetésének módjai – Hatás hiánya – Több kontinensen külön‑külön szervezett és megtartott találkozók – A találkozók összekapcsolódása
(EUMSZ 101. cikk (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
11. Verseny – Bírságok – Bírságkiszabási iránymutatás – Jogi jelleg – A Bizottság mérlegelési jogkörének önkéntes korlátozásával járó, tájékoztató jellegű magatartási szabály – Az egyenlő bánásmód elvének, a bizalomvédelem elvének és a jogbiztonság elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének a jogsértés súlya mértékétől függően megállapított aránya – Szempontok
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 19–23. pont)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Enyhítő körülmények – A Bizottságnak az átfogó értékelés elvégzéséhez szükséges mérlegelési mozgástere – Csekély részvétel – A kartell végrehajtásának hiánya – Feltételek
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)
14. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Enyhítő körülmények – A vállalkozás passzív vagy vezetőt követő szerepe – Az új iránymutatásba át nem vett körülmény – A Bizottság mérlegelési mozgástere
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 2. és 3. pont, és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)
15. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – A jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben megvalósított eladások – A kartell tárgyát képező termékeknek az eljárás alá vont vállalkozásba vertikálisan integrált termelési egységek által a késztermékekbe való beépítése – A késztermékeknek az eljárás alá vont vállalkozás által az Európai Gazdasági Térségben való értékesítése – A késztermékek eladásai értékének kizárólag azon részében való figyelembevétele, amely megfelel a kartell tárgyát képező termékek értékének – Megengedhetőség
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 49., 50. pont)
2. Kartellügyekben az egységes és folyamatos jogsértés létezése nem jelenti szükségképpen azt, hogy ha valamely vállalkozás a jogsértés egyik vagy másik megnyilvánulásában részt vesz, akkor e jogsértés egészéért felelősségre vonható. Az is szükséges, hogy a Bizottság bizonyítsa, hogy e vállalkozás tudott más vállalkozások európai szintű versenyellenes tevékenységeiről, vagy azokat ésszerűen előre láthatta. Kizárólag azon tény, hogy ugyanaz a célja azon megállapodásnak, amelyben a vállalkozás részt vett, és az átfogó kartellnek, nem elegendő annak megállapításához, hogy e vállalkozás részt vett az átfogó kartellben. Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése ugyanis csak akkor alkalmazható, ha az érintett felek között szándékegység áll fenn.
Ezért csakis akkor jelentheti az érintett megállapodásban való részvétele annak kifejezését, hogy csatlakozik ezen átfogó kartellhez, ha az e megállapodásban részt vevő vállalkozás tudott vagy tudnia kellett arról, hogy ezzel bekapcsolódik e kartellbe. Másképpen fogalmazva, bizonyítani kell, hogy az említett vállalkozás saját magatartásával hozzá kívánt járulni a valamennyi résztvevő által követett közös célkitűzésekhez, és tudott a más vállalkozások által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított jogsértő magatartásokról, illetve e magatartásokat ésszerűen előre láthatta, és kész volt azok kockázatát elfogadni.
Így az érintett vállalkozásnak tudnia kell az átfogó kartell általános érvényéről és lényeges jellemzőiről. Márpedig a társaságnak az átfogó szintű megállapodások és összehangolt magatartások létezéséről vagy tartalmáról való tudomását alátámasztó valószínűsítő körülmények hiányában önmagában az, hogy a társaság részvételével tartott találkozóknak és az átfogó kartellnek ugyanaz volt a célja, valamint az, hogy a társaság kapcsolatba lépett olyan vállalkozásokkal, amelyeknek az említett kartellben való részvétele megállapítást nyert, nem elegendő az ezen átfogó kartellről való ilyen tudomás bizonyításához.
(vö. 52–54., 56. pont)
3. Versenyügyekben az anyavállalatnak lehet betudni a leányvállalat jogsértő magatartását különösen akkor, ha a leányvállalat – jóllehet külön jogi személyiséggel rendelkezik – nem önállóan határozza meg saját piaci magatartását, hanem lényegében azokat az utasításokat követi, amelyeket az anyavállalat ad a számára, különös tekintettel az e két jogi személy közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra. E tekintetben főszabály szerint a Bizottságnak több ténybeli körülmény alapján kell bizonyítania az ilyen meghatározó befolyást.
Noha az anyavállalat általában akkor képes ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolni a leányvállalatára, különösen pedig utóbbi piaci magatartására, ha a leányvállalat jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, a kisebbségi részesedés is lehetővé teheti az anyavállalat számára, hogy ténylegesen ilyen meghatározó befolyást gyakoroljon, ha az olyan jogokat biztosít, amelyek túllépik a kisebbségi részvényesek számára pénzügyi érdekeik védelme érdekében általában biztosított jogokat, és amelyek az egy irányba mutató, jogi vagy gazdasági jellegű valószínűsítő körülmények együttesének módszere alapján vizsgálva alkalmasak annak bizonyítására, hogy a leányvállalat piaci magatartására meghatározó befolyást gyakorolnak.
(vö. 93., 95–97. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 99–102., 122. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 127–131. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 136. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 145–148., 235. pont)
8. Amikor az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül székhellyel rendelkező, viszont az EGT‑n belül harmadik személyeknek értékesítendő termékeket gyártó vállalkozások megállapodnak azon árakban, amelyeket az EGT‑ben letelepedett vevőikkel szemben alkalmazni fognak, és ezt a megállapodást végre is hajtják úgy, hogy ténylegesen összehangolt árakon értékesítenek, akkor e vállalkozások olyan megállapodásban vesznek részt, amelynek célja és hatása a belső piacon belüli verseny korlátozása a EUMSZ 101. cikk értelmében, és a Bizottság joghatósággal rendelkezik az eljárásra.
Amennyiben az EUMSZ 101. cikk megsértése két összetevőből álló magatartást foglal magában, azaz a kartell létrehozását és annak végrehajtását, a versenyjogban megállapított tilalmak alkalmazásának a kartell létrehozásának helyétől való függővé tétele nyilvánvalóan azzal a következménnyel járna, hogy a vállalkozások könnyen kibújhatnának az említett tilalmak alól. Mérvadó tehát az a hely, ahol a kartellt végrehajtják. E tekintetben annak meghatározásához, hogy ez a hely az EGT‑n belül található‑e, nincs jelentősége annak, hogy a kartell résztvevői igénybe vették‑e, vagy sem, az EGT‑ben letelepedett leányvállalatok, képviseletek, alképviseletek vagy fióktelepek közreműködését a köztük és az EGT‑ben letelepedett vevők közötti kapcsolatok kialakítása érdekében. Másfelől a kartell végrehajtásának ismérvét – mint a kartellt az Unió területéhez kapcsoló tényezőt – a kartellel érintett terméknek az Unióban történő puszta értékesítése is teljesíti, függetlenül a beszerzési források és a termelési létesítmények helyétől.
Amennyiben a végrehajtásra vonatkozó feltétel teljesül, a Bizottság arra vonatkozó joghatósága, hogy az ilyen magatartásokra az uniós versenyszabályokat alkalmazza, a területiség elvén alapul, amely a nemzetközi közjog általánosan elismert elve.
(vö. 154–157. pont)
9. Kartellügyekben, ha valamely vertikálisan integrált vállalkozás a jogsértés tárgyát képező termékeket az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül található termelési egységeiben építi be a késztermékekbe, e késztermékeknek e vállalkozás által az EGT‑n belül, független harmadik személyek részére történő eladása érintheti a versenyt e termékek piacán, következésképpen pedig az ilyen jogsértés úgy tekinthető, hogy az kihatott az EGT‑re, még akkor is, ha a kérdéses késztermékek piaca az említett jogsértéssel érintett piactól elkülönülő piacot képez.
(vö. 161. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 162–168. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 184. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 187–197. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 201–205. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 207–210. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 212–228. pont)