A Törvényszék (ötödik tanács) T-741/20. sz. Advansa Manufacturing és társai kontra Bizottság ügyben 2021. november 29-én hozott végzése ellen az Advansa Manufacturing GmbH, a Beaulieu International Group, a Brilen, SA, a Cordenka GmbH & Co. KG, a Dolan GmbH, az Enka International GmbH & Co. KG, a Glanzstoff Longlaville, az Infinited Fiber Company Oy, a Kelheim Fibres GmbH, a Nurel SA, a PHP Fibers GmbH, a Teijin Aramid BV, a Thrace Nonwovens & Geosynthetics monoprosopi AVEE mi yfanton yfasmaton kai geosynthetikon proïonton, a Trevira GmbH által 2022. február 4-én benyújtott fellebbezés
(C-77/22. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: Advansa Manufacturing GmbH, Beaulieu International Group, Brilen, SA, Cordenka GmbH & Co. KG, Dolan GmbH, Enka International GmbH & Co. KG, Glanzstoff Longlaville, Infinited Fiber Company Oy, Kelheim Fibres GmbH, Nurel SA, PHP Fibers GmbH, Teijin Aramid BV, Thrace Nonwovens & Geosynthetics monoprosopi AVEE mi yfanton yfasmaton kai geosynthetikon proïonton, Trevira GmbH (képviselők: D. Haverbeke, L. Ruessmann és P. Sellar avocats)
A másik fél az eljárásban: Dralon GmbH, Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést; és
nyilvánítsa elfogadhatónak a fellebbezők által az „Iránymutatás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2021 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez” című, 2020. szeptember 25-i bizottsági közlemény1 részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelmet; vagy
másodlagosan, helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést azzal az indokkal, hogy a Törvényszéknek nem szabadott volna az elfogadhatóságról a kereset érdemi elbírálása előtt határoznia; és
az ügyet érdemi vizsgálat céljából utalja vissza a Törvényszék elé; és
kötelezze a Bizottságot a fellebbezők ezen eljárás során felmerült költségeinek viselésére; és
a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viseléséről ne szülessen döntés mindaddig, amíg a Törvényszék be nem fejezte a kereset teljes körű vizsgálatát.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők két jogalapra hivatkoznak.
Első jogalap: az indokolás elégtelensége.
A Törvényszék nem tett eleget a megfelelő indokolás nyújtására vonatkozó kötelezettségének. Először is a megtámadott végzés 34–48. és 49–51. pontjában a Törvényszék nem vizsgálta meg a fellebbezők által elé terjesztett érveket, és nem állapította meg az előtte folyamatban lévő ügy tényállását. Másodszor nem fejtette ki, hogy miért csak a Bizottság valamely konkrét másodlagos jogszabály alapján hozott határozatai érinthetik közvetlenül a fellebbezőket. Ez érinti a megtámadott végzés 38. pontját.
Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a fellebbezők nem érintettek közvetlenül.
A Törvényszék a megtámadott végzés 26–30. pontjában a közvetlen érintettség kritériumának ismertetésekor az állandó ítélkezési gyakorlatra hivatkozik. A közvetlen érintettség kritériuma keretében a Törvényszéknek értékelnie kell a vitatott jogi aktus tartalmát, jellegét, célját és lényegét, valamint azt a ténybeli és jogi hátteret, amelybe az illeszkedik. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az EUMSZ 263. cikk szerinti „közvetlen érintettség” követelményének értékelése során, mivel ezt nem tette meg. Ez érinti a megtámadott végzés 34–48. pontját. A Törvényszék olyan helyzetet teremtett, amelyben a fellebbezőknek nem maradt jogorvoslati lehetőségük. A Törvényszék azáltal, hogy nem követte és nem alkalmazta megfelelően a közvetlen érintettség értékelésére vonatkozó kritériumot, tévesen alkalmazta a jogot.
Másodlagosan a Törvényszéknek az elfogadhatóságról a kereset érdemi vizsgálatát követően kellett volna döntenie.
A Törvényszék eljárási szabályzata 130. cikkének (7) és (8) bekezdése arra kötelezi a Törvényszéket, hogy az elfogadhatatlansági kifogásról csak akkor határozzon, ha az ügy érdeméről határoz, amennyiben ezt különleges körülmények indokolják, és hogy ezt követően az eljárás folytatására új határidőket állapítson meg. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ilyen különleges körülmények akkor állnak fenn, ha a megfelelő igazságszolgáltatás érdekében e kifogásról később indokolt határozni.
A Törvényszéknek értékelnie kellett volna a vitatott jogi aktus jellegét, tartalmát és összefüggéseit annak megállapítása érdekében, hogy az közvetlenül érinti-e a fellebbezőket. Ehhez meg kell vizsgálni a jogi aktus lényegét, valamint azt, hogy az önálló jogi kötelezettségeket ró-e a tagállamokra. Átfedés van ezen értékelés, valamint a Bizottságnak a vitatott jogi aktus I. mellékletének elfogadására vonatkozó hatáskörének hiányával kapcsolatos első érdemi jogalap között. A Törvényszék megsértette az eljárási szabályzata 130. cikke (7) és (8) bekezdésének rendelkezéseit, mivel a Bizottság elfogadhatatlansági kifogásáról nem azt követően döntött, hogy meghallgatta volna az ügy érdemére vonatkozó érveket.
____________
1 HL 2020. C 317., 5. o.