T‑396/10. sz. ügy

Zucchetti Rubinetteria SpA

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Az EUMSZ 101. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat – Az áremelések összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A jogsértés fogalma – Egységes jogsértés – Érintett piac – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Súly – Együtthatók”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. szeptember 16.

1.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – A bírságkiszabási iránymutatás figyelembevétele – Korlátok – Az általános jogelvek tiszteletben tartása

(EUMSZ 261. cikk és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

2.      Kartellek – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – Átfogó kartell – Szempontok – Egységes cél – A jogsértés elkövetésének módjai – Hatás hiánya

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

3.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Az érintett piac meghatározásának kötelezettsége – Terjedelem

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

4.      Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Versenyellenes cél vagy hatás – Vélelem – Feltételek

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

5.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – A kartellben kötött megállapodás szerintitől eltérő magatartás – Csekély részvétel – Feltételek

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, harmadik francia bekezdés)

6.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A bírság alapösszegének kiszámítása – Az egészében vett jogsértés jellemzőinek figyelembevétele

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 9–11. és 21–23. pont)

7.      Verseny – Bírságok – Bírságot kiszabó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

8.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A jogsértés súlyának mérlegelésekor figyelembe veendő tényezőkkel arányos bírságkiszabás

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

9.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Az egyes vállalkozások részvételének súlya – Különbségtétel – Több ágból álló kartell

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 17., 143–145. pont)

2.      Versenyügyekben az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének megsértése nem csupán olyan elszigetelt megállapodások vagy összehangolt magatartások eredménye lehet, amelyeket különálló jogsértésekként kell szankcionálni, hanem egy sor, egymással oly módon összefüggő megállapodások vagy összehangolt magatartások eredménye is, hogy azokat egy egységes jogsértés alkotóelemeinek kell tekinteni. Az egységes jogsértés fennállásának megállapításakor a Bizottságnak bizonyítania kell, hogy a megállapodások vagy az összehangolt magatartások, noha különböző árukra, szolgáltatásokra vagy területekre vonatkoznak, az érintett vállalkozások által egységes versenyellenes cél megvalósítása érdekében tudatosan végrehajtott általános terv keretébe illeszkednek.

Azon kérdés vizsgálatakor, hogy a szóban forgó jogellenes magatartások több jogsértésnek vagy egységes jogsértésnek minősülnek‑e, nem azt kell megvizsgálni, hogy a szóban forgó magatartások egy és ugyanazon piachoz tartozó termékeket érintenek‑e, hanem azt, hogy maguk a vállalkozások úgy tekintették‑e, hogy e magatartások egy általános terv keretébe illeszkednek.

A Bizottság nem alkalmazza tévesen a jogot, amikor megállapítja, hogy az érintett termékek három alcsoportja egységes jogsértés tárgyát képezi, noha elkülönülő termékpiacokhoz tartoznak.

Azon megállapítás, miszerint az érintett termékek alcsoportjai nem tartoznak egy és ugyanazon termékpiachoz, mivel a kereslet vagy a kínálat szempontjából nem helyettesítik egymást, továbbá technológiai, kereskedelmi és esztétikai szempontból különböznek, nem kérdőjelezi meg azon ténybeli elemeket, amelyek alapján a Bizottság úgy vélte, úgy kell tekinteni, hogy az érintett magatartások egységes jogsértés részét képezik, figyelemmel a köztük lévő függőségi kapcsolatokra és a végrehajtott általános terv fennállására.

(vö. 25., 26., 30., 31., 36. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 28., 38. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 53–59., 89–92., 95. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 84., 132., 133. pont)

6.      Versenyügyekben, amint az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 9–11. pontjából kitűnik, a Bizottság által a bírságok megállapításakor követett módszer két lépésből áll. Először is a Bizottság az egyes vállalkozások vagy vállalkozások társulásai számára meghatároz egy alapösszeget. Ezt követően az egyes érintett vállalkozások részvételét jellemző súlyosító vagy enyhítő körülményekre tekintettel ezen alapösszeget kiigazíthatja: emelheti vagy csökkentheti.

Konkréten, ami a 2006. évi iránymutatás 21–23. pontja alapján a bírságok megállapításakor követett módszer első szakaszát illeti, az eladások értékének figyelembe vett arányát (a „jogsértés súlyáraˮ vonatkozó együttható) 0–30%‑os sávba eső mértékben állapítják meg bizonyos tényezők figyelembevételével, mint például a jogsértés jellege, valamennyi érintett fél összesített piaci részesedése, a jogsértés földrajzi kiterjedése, valamint az, hogy a jogsértés megvalósult‑e, vagy sem, tekintettel arra, hogy az árak rögzítéséről, a piac felosztásáról és a termelés korlátozásáról szóló megállapodások jellegüknél fogva a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartoznak. Az iránymutatás 25. pontja kifejti, hogy a Bizottság a fent említett tényezőkre figyelemmel elrettentés céljából az alapösszegbe beépít egy olyan arányt, mely lehetővé teszi egy kiegészítő összeg kiszámítását („kiegészítő összegreˮ vonatkozó együttható), amely az eladások értékének 15 és 25%‑a közötti sávban mozog.

Ennélfogva azon földrajzi kiterjedésbeli különbség, amely a vállalkozásoknak egyrészről az Unió hat tagállamának területére kiterjedő egységes jogsértés egészében, másrészről pedig egyetlen tagállam területén való részvételéből ered, igazolja a „jogsértés súlyáraˮ és a „kiegészítő összegreˮ vonatkozó különböző együtthatók alkalmazását. Valamely, az Unió hat tagállamának területére kiterjedő és a termékek három alcsoportját érintő jogsértés ugyanis nem tekinthető érvényesen olyan súlyúnak, mint egy olyan jogsértés, amelyet egyetlen tagállam területén követtek el, és amely a termékek két alcsoportját érintette. Ezen előbbi jogsértést, figyelemmel az Unióban fennálló versenyre gyakorolt hatásainak terjedelmére, ezen második jogsértésnél súlyosabbnak kell tekinteni.

(vö. 103., 104., 118. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 111. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 120., 121. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 123. pont)