2011. június 8-án benyújtott kereset - Italmobiliare SpA kontra Bizottság
(T-305/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Italmobiliare SpA (Milano, Olaszország) (képviselők: M. Siragusa, F. Moretti, L. Nascimbene, G. Rizza és M. Piergiovanni ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
teljes egészében vagy részben semmisítse meg a megtámadott határozatot;
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
Az 1/2003/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megsértésével a megtámadott határozat címzettjének téves megjelölésére alapított első jogalap, mivel az említett határozat címzettje a pusztán pénzügyi holdingtársaság és 100%-os részesedéssel nem rendelkező Italmobiliare, nem pedig az Italcementi, amely a csoportban operatív holding szerepet tölt be. A Bizottság továbbá megsértette a kontradiktórius eljárás és a bizalomvédelem elveit, mivel a felperest jelölte meg a megtámadott határozat címzettjeként, annak ellenére, hogy teljes egészében kimaradt az eleddig lefolytatott vizsgálatból. A felperes végül a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére hivatkozik, mivel az Italmobiliare az eljárásban részt vevő egyetlen, tisztán pénzügyi holding.
Az 1/2003 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megsértésére alapított második jogalap, mivel a Bizottság hatáskör hiányában indított vizsgálati eljárást és fogadott el kötelező erejű aktust.
Az arányosság elvének megsértésére alapított harmadik jogalap. Elsősorban, az alkalmazott eszközökkel nem valósíthatók meg az elérni kívánt célkitűzések, miután a Bizottság a nem egyedi mutatókon alapuló és meghatározott tárggyal nem rendelkező vizsgálat keretében az 1/2003 rendelet 18. cikkére hivatkozott azzal a céllal, hogy olyan tényezők álljanak a rendelkezésére, amelyeket - az 1/2003 rendelet 17. cikkének megfelelően - ágazati vizsgálat keretében kellett volna feltárnia. A megtámadott határozat keretében továbbá nem kerültek megfelelő egyensúlyba a vizsgálattal kapcsolatos érdekek és az egyes érdekelteknek okozott károk, mivel a Bizottság alapos ok nélkül írt elő a felperes számára információk összegyűjtésére, rendszerezésére és továbbítására irányuló aránytalan és ésszerűtlen kötelezettségeket.
Az EUMSZ 296. cikkben foglalt indokolási kötelezettség megsértésére alapított negyedik jogalap. A Bizottság a jogi aktusban nem tüntette fel az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése alapján meghozott határozat tekintetében különös jogi eszköz alkalmazására irányuló döntését alátámasztó indokokat. A jogi aktus vonatkozásában - az információkérés tárgyát és célját, valamint a folyamatban lévő eljárás tekintetében kért információk szükségességét illetően - az indokolási kötelezettséget is megsértették. Az indokolási kötelezettség megsértése a lényeges eljárási szabályok EUMSZ 263. cikk szerinti megsértésének, valamint a felperes védelemhez való jogának megsértésének minősül.
A megtámadott határozat kontradiktórius eljárás elvének megsértése miatti jogszerűtlenségére alapított ötödik jogalap. A november 4-i közleményhez csatolt kérdőívvel kapcsolatos észrevételek megtételére a Bizottság által biztosított néhány napos határidő nyilvánvalóan nem volt elégséges a meghallgatáshoz való jog tényleges gyakorlásához. Ezen túlmenően a november 4-i közlemény tartalma bizonyos mértékben eltér a megtámadott határozatétól: a Bizottság tehát megakadályozta, hogy a címzettek - a később a végleges jogi aktusba beillesztett - különféle kérdésekre érdemben védekezési jogalapokra hivatkozhassanak. A Bizottság továbbá több szempontból is figyelmen kívül hagyta az észrevételeket. Következésképpen a megindított kontradiktórius eljárás érvénytelen, ami sérti a védekezési lehetőséget és a felperes eljárási helyzetét.
A gondos ügyintézés elvének az alábbiakban megnyilvánuló megsértése alapított hatodik jogalap: i. a kiküldött különböző kérdőívek összehangolásának hiánya, amely kérdőíveket átszámoztak, átfogalmaztak, módszertani szempontból módosítottak és kiegészítettek; ii. a vizsgálatnak az ésszerűség korlátait meghaladó, jelentős elhúzódása, valamint iii. az eljárás Bizottság általi lefolytatásának módja.
____________