2011. június 10-én benyújtott kereset - Schwenk Zement kontra Bizottság
(T-306/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Schwenk Zement KG (Ulm, Németország) (képviselő: M. Raible Rechtsanwalt)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a 2011. március 30-i K (2011) 2367. végleges sz. bizottsági határozatot (a COMP/39520. sz. ügy - Cement és ahhoz kapcsolódó termékek);
a Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §-a szerint a Bizottságot kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1. Első jogalap: a határozati forma aránytalansága
A megtámadott határozat sérti az arányosság elvét, mivel e határozat képezi a felperessel szembeni első vizsgálati intézkedést, a felperes pedig hajlandó lett volna információval szolgálni.
− Az 1/2003/EK tanácsi rendelet
1 kétségkívül nem állít fel fokozati viszonyt az információkérés és az információszolgáltatásra kötelező határozat között. Ez viszont nem változtat azon, hogy a vizsgálati intézkedés megválasztása során tekintettel kell lenni az arányosság elvére.
− Az 1/2003 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti információkérés az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti információszolgáltatásra kötelező határozatnál enyhébb, az információszolgáltatásra hajlandó vállalkozás esetében pedig éppen olyan hatékony eszköz.
2. Második jogalap: az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének megsértése
A megtámadott határozat nem felel meg a jogalappal kapcsolatos, az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
− A Bizottság nem nevez meg semmilyen konkrét jogsértő cselekményt, az információkérésben követelt információk pedig messze nem állnak összefüggésben az állítólagos jogsértő cselekménnyel.
− Ezért az információkérés nem szükséges a Bizottság vizsgálatának lefolytatásához. A kartelljog megsértésének bizonyítása a követelt információk útján nem lehetséges.
3. Harmadik jogalap: a határidő előírásának aránytalansága
A 11. kérdés megválaszolására biztosított kéthetes határidő a felperes számára nem volt elegendő.
− A Bizottság a 11. kérdés megválaszolására biztosított határidőt a megtámadott határozatban a határozat tervezetéhez képest indokolás nélkül két hónapról két hétre rövidítette.
− A határidő szerinti válaszadás a kéthetes határidőn belül nem volt lehetséges a felperes számára. A Bizottság mégis kategorikusan elutasította a határidő meghosszabbítása iránti kérelmét.
− A követelt információk terjedelmére, az információk beszerzésének nehézségére, valamint a felperes egyedi helyzetére tekintettel hosszabb határidő bizonyult volna szükségesnek.
4. Negyedik jogalap: a megtámadott határozat hiányos indokolása
A megtámadott határozat nincs szabályszerűen indokolva.
− A megtámadott határozatból nem ismerhető meg a felperessel szemben kifogásolt jogsértő cselekmény. Az sem derül ki belőle, hogy a követelt információk hogyan függenek össze az állítólagos jogsértő cselekménnyel.
− Nincs továbbá megfelelő indokolás sem a határidő előírásának egészére, sem pedig arra nézve, hogy a Bizottság a 11. kérdés megválaszolására biztosított határidőt a határozat tervezete szerinti két hónapról miért rövidítette két hétre.
5. Ötödik jogalap: a felperes védelemhez való jogának megsértése
A Bizottság által előidézett időzavar folytán sérültek a felperes védelemhez való jogai, így különösen az esetleges önváddal szembeni védelemhez való joga.
____________1 - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 12-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003., L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).