2010. szeptember 15-én benyújtott kereset - voestalpine és voestalpine Austria Draht kontra Bizottság
(T-418/10. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: voestalpine (Linz, Ausztria) és voestalpine Austria Draht (Bruck an der Mur, Autriche) (képviselők: A. Ablasser-Neuhuber és G. Fussenegger ügyvédek)
Alperes: az Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A Törvényszék semmisítse meg az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/38.344 feszített acél ügy) 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozatot annyiban, amennyiben az felpereseket érinti;
A Törvényszék semmisítse meg vagy módosítsa a hivatkozott határozat 2. cikkében kiszabott bírságot;
A Törvényszék kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperesek keresete COMP/38.344 feszített acél ügy) 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozat ellen irányul. A megtámadott határozatban a Bizottság a felperesekkel és más vállalkozásokkal szemben bírságot szabott ki azon indokból, hogy az utóbbiak megsértették az EUMSz 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét. A Bizottság azt állapította meg, hogy a felperesek a belső piacon, illetve az EGT-térségben a feszített acél piacán európai és/vagy nemzeti/regionális szinten egységes jogsértésnek tekinthető megállapodásokban és összehangolt magatartásokban vettek részt.
Keresetük alátámasztására a felperesek három jogalapra hivatkoznak.
Első jogalapjukban azt állítják, hogy nem sértették meg az EUMSz 101. cikket. Ezzel kapcsolatosan arra hivatkoznak, hogy a Bizottság tévesen tudja be felelősségüket a kartellban való részvétel tekintetében, amelyre kizárólag egy olaszországi kereskedelmi ügynökön keresztül került sor, mivel ez az ügynök egyáltalán nem a felpereseket képviselte a "Club Italia" találkozóin, hogy az ügynök nem kizárólagos képviseletében megnyilvánuló magatartás gazdasági egység híján nem tudható be a felpereseknek, hogy az egyik felperes nem kizárólagos kereskedelmi ügynöke cselekedeteinek felpereseknek való automatikus betudhatósága ellentétes a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával, és hogy a felpereseknek semmiféle tudomása nem volt a kereskedelmi ügynök által tanúsított magatartásról. Másodlagosan előadják, hogy a Bizottság a jogsértés időtartamát a felperesek tekintetében tévesen határozta meg.
Második jogalapjukban a felperesek vitatják, hogy egységes, összetett és folyamatos jogsértésben vettek volna részt. Ezzel kapcsolatosan különösen arra hivatkoznak, hogy a "Club Italia" keretében elkövetett jogsértést meg kell különböztetni a megtámadott határozatban felsorolt egyéb jogsértésektől. Továbbá arra hivatkoznak, hogy nem vettek részt egységes, összetett és folyamatos jogsértésben, mivel nem volt tudomásuk az általános tervről, nem láthatták ésszerűen előre ezt a tervet és nem álltak készen arra, hogy az ebből eredő kockázatot vállalják.
Végül harmadik jogalapjukban azt kifogásolják, hogy a Bizottság tévesen számította ki a bírság összegét. Ezzel kapcsolatosan arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét azzal, hogy aránytalan összegű bírságot szabott ki velük szemben, miközben új (és előre nem látható) jogi kérdések merültek fel, és ugyanazt a bírságot szabta ki velük szemben pusztán azért, mert a más vállalkozások által elkövetett jogsértésekről tudomásuk volt. Ezen túlmenően a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, a bírságkiszabási iránymutatást
1, valamint a felperesek védelemhez való, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogát.