Ideiglenes változat
T‑556/11. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
European Dynamics Luxemburg SA és társai
kontra
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Szoftverfejlesztés és karbantartási szolgáltatások – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Az ajánlattevőnek a rangsorolási eljárásban való besorolása – Kizáró okok – Összeférhetetlenség – Egyenlő bánásmód – Gondossági kötelezettség – Odaítélési szempontok – Nyilvánvaló értékelési hiba – Indokolási kötelezettség – Szerződésen kívüli felelősség – Esély elvesztése”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2016. április 27.
1. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Azon ajánlattevők kizárása, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn – Az összeférhetetlenség fogalma – A közbeszerzés előkészítő munkálataiban való részvétele egy olyan társaságnak, amely valamely ajánlattevő konzorcium tagja – Bennfoglaltság – Feltétel – Az ajánlattevők közötti verseny szempontjából fennálló kockázat
(1605/2002 tanácsi rendelet, 94. cikk, a) pont)
2. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Azon ajánlattevők kizárása, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn – Az ajánlatkérőt terhelő kötelezettségek
(1605/2002 tanácsi rendelet, 94. cikk, a) pont)
3. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Ajánlattevők kizárása – A nyertes ajánlattevő azon kötelezettsége, hogy a szerződés odaítélése előtt friss hatósági erkölcsi bizonyítványt mutasson be – Terjedelem – Az ajánlatkérő azon lehetősége, hogy közjegyző előtt tett nyilatkozattal is megelégedjen – Kizártság
(1605/2002 tanácsi rendelet, 93. cikk, (1) bekezdés, a), b) és e) pont; 2342/2002 bizottsági rendelet, 134. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
4. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Valamely közbeszerzés műszaki odaítélési szempontjainak jogellenességére és a keresetlevél mellékletére utaló érvelésre alapított jogalap – Elfogadhatóság – Feltételek
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
5. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Odaítélési szempontok – Az egyértelműség és a pontosság követelményei – Az uniós bíróság által hivatalból végzett vizsgálat – Kizártság
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés)
6. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Ajánlatot elutasító határozat – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az uniós bíróság által hivatalból végzett vizsgálat
(EUMSZ 296. cikk)
7. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Odaítélési szempontok – Az alszempontoknak az ajánlattevők értékeléséről szóló jelentésben való utólagos felsorolása – Megengedhetetlenség – Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének megsértése
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés)
8. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vitatása – Valamely ajánlattevő keresete, amely jogellenességi kifogás útján vitatja az ajánlatkérő által alkalmazott pénzügyi értékelési módszert – Elfogadhatóság – Az ajánlatkérőt az odaítélési szempontok kiválasztása tekintetében megillető mérlegelési jogkör – Korlátok
(EUMSZ 263. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet)
9. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat – Az ajánlattevőt terhelő azon kötelezettség, hogy a nyertes ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét írásbeli kérelemre közölje – Az elutasított ajánlat egyes részeinek az értékelés során történő figyelembevételéről szóló részletes összefoglaló, valamint a nyertes ajánlat és az elutasított ajánlattevő ajánlatára vonatkozó aprólékos összehasonlító elemzés rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség – Hiány
(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés)
10. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat – Az ajánlattevők pontarányainak kiszámítása során olyan módszer alkalmazása, amely egyes odaítélési alszempontok tekintetében pontok levonását, illetve más ajánlattevők ajánlatához való hozzáadását teszi lehetővé – Az ajánlatkérő arra vonatkozó magyarázatának hiánya, hogy milyen kapcsolat van az ajánlat negatív értékelése és a pontlevonás között – Megengedhetetlenség
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés)
11. Megsemmisítés iránti kereset – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat elleni kereset – A szerződés odaítéléséről szóló határozathoz szorosan kötődő, a közbeszerzési eljárás eredményének közléséről szóló határozat – A közbeszerzési eljárás eredményének közléséről szóló határozat megsemmisítése iránti kérelem elutasítása, amely maga után vonja a szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítése iránti kérelem elutasítását
12. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Értelemszerű alkalmazás az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) jogellenes magatartásán alapuló szerződésen kívüli felelősségre
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; 207/2009 tanácsi rendelet, 118. cikk, (3) bekezdés)
13. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Okozati összefüggés – Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás keretében odaítélt szerződés elvesztéséből eredő kára – Valamely szerződést odaítélő, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét sértő, valamint nyilvánvaló értékelési hibákat tartalmazó határozat – Okozati összefüggés fennállása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 93. cikk, (1) bekezdés, e) pont)
14. Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Értékelés – Az uniós bíróság számára az Unió által elkövetett jogsértéseket megállapító ítélet keretében való határozathozatalt lehetővé tevő bizonyítékok hiánya – A kártérítés megállapításának egy későbbi eljárási szakaszra történő halasztása
(EUMSZ 340. cikk)
1. A közbeszerzési szerződések odaítélése területén, ha két társaság között strukturális kapcsolatok vannak, és e társaságok közül az egyik részt vett az ajánlattételhez szükséges dokumentáció kidolgozásában, a másik pedig részt vesz a szóban forgó közbeszerzési eljárásban, ez főszabály szerint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 94. cikkének a) pontja értelmében vett összeférhetetlenséget eredményezhet. Az összeférhetetlenség kockázata viszont kevésbé jelentősnek mutatkozik akkor, ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció kidolgozásával megbízott társaság vagy társaságok maguk nem képezik az ajánlattevő konzorcium részét, hanem csupán tagjai annak a vállalatcsoportnak, amelyhez az említett konzorcium tagját képező társaság is tartozik.
E tekintetben pusztán az anyavállalat és a különböző leányvállalatai közötti irányítási kapcsolat megállapítása nem elegendő ahhoz, hogy az ajánlatkérő automatikusan kizárhassa e társaságok valamelyikét a közbeszerzési eljárásból anélkül, hogy megvizsgálná, e kapcsolatnak volt‑e konkrét hatása e vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartására. Ez még inkább érvényes akkor, amikor valamely vállalatcsoport egyik társasága bizonyos előkészítő munkákat végez, a vállalatcsoport egy másik társasága pedig az ajánlattevő konzorcium tagjaként részt vesz a közbeszerzési eljárásban, mivel ez utóbbi társaságnak módot kell adni annak bizonyítására, hogy e helyzet az ajánlattevők közötti versenyre nézve semmilyen kockázattal nem jár.
Amennyiben egyébként a közbeszerzési eljárás még folyamatban van, és ezen eljárás keretében még semmilyen szerződést nem ítéltek oda, és semmilyen szerződést nem írtak alá, az állítólagos összeférhetetlenség mint kizáró ok nem alkalmazható, mivel ez még bizonytalan és hipotetikus jellegű. Márpedig ahhoz, hogy valamely ajánlattevő összeférhetetlenségi helyzetben legyen, az szükséges, hogy az állítólagos összeférhetetlenség befolyásolja a közbeszerzési eljárás lefolytatását vagy annak eredményét.
(vö. 43., 45., 57. pont)
2. A közbeszerzési szerződések odaítélése területén fennálló összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az érintett ajánlattevőt akkor, ha ez az egyetlen lehetséges eszköz arra, hogy elkerüljék az egyenlő bánásmód és az átláthatóság – valamennyi közbeszerzési eljárásban tiszteletben tartandó – elvének megsértését, azaz amikor az említett elvek tiszteletben tartásának biztosításához nem áll rendelkezésre kevésbé szigorú intézkedés. Az összeférhetetlenség önmagában és objektív módon súlyos zavarnak, illetve komoly rendellenességnek minősül, anélkül hogy e minősítéshez figyelembe kellene venni az érintettek szándékait és jó‑ vagy rosszhiszeműségét.
(vö. 46. pont)
3. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 134. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerint a közbeszerzési eljárás végén, azaz a szerződés odaítélését megelőzően a nyertes ajánlattevőnek friss hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által a származási országban frissen kiállított, azzal egyenértékű okmányt kell bemutatnia annak bizonyítása érdekében, hogy az 1605/2002 rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy e) pontja értelmében vett kizáró okok egyike sem áll fenn. E bizonyítékok nem helyettesíthetők egy – például a származási ország közjegyzője előtt – eskü alatt tett vagy ünnepélyes nyilatkozattal.
E feltételek mellett, ha az ajánlatkérő megelégszik azzal, hogy az 1605/2002 rendelet 93. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kizáró ok hiányának bizonyítékaként egy ünnepélyes nyilatkozatot fogadjon el, és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció kifejezett kötelezettséget tartalmaz arra nézve, hogy ezt külön tanúsítvánnyal kell igazolni, amely kötelezettség be nem tartása mindenképpen az érintett ajánlattevő kizárásához vezet, az említett ajánlatkérő nyilvánvalóan megsérti a gondossági kötelezettségét annak vizsgálata során, hogy fennáll‑e különösen a dokumentációban és az említett rendelet 93. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti kizáró ok. Ennélfogva az említett ajánlatkérő megsérti e rendelkezéseket, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét, amely az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt kizárási kötelezettségnek megfelelően megkövetelte volna az érintett ajánlattevő kizárását.
(vö. 71., 76., 77. pont)
4. A Bíróság alapokmányának 21. cikke szerint, amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése és az 1991. évi eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának c) pontja alapján a Törvényszékre is alkalmazandó, a keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Így a Törvényszékhez benyújtott kereset elfogadhatóságához többek között az szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli vagy jogi elemek, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevél szövegéből. E tekintetben egy olyan jogalap esetében, amely több nyilvánvaló értékelési hibán alapul, amelyek valamely közbeszerzési eljárás különböző odaítélési szempontjaira és alszempontjaira vonatkoznak, amelyek műszaki jellegűek, az a kérdés, hogy a lényeges ténybeli és jogi elemek, amelyeken a különböző kifogások alapulnak, legalább röviden vagy összefoglalva, de összefüggően és érthetően kitűnnek‑e magából a keresetlevél szövegéből, csak e kifogások mindegyike megalapozottságának vizsgálata keretében dönthető el. Ugyanis a keresetlevél valamelyik mellékletére utaló érvelésre alapított jogalap esetében csak egy ilyen vizsgálatot követően lehet választ adni arra, hogy a keresetlevél mellékletében kifejtett megfontolások csupán alátámasztják és kiegészítik a keresetlevél szövegének egyes pontjait az említett melléklet meghatározott részeire történő hivatkozások révén, vagy pedig e kifogások közül néhány esetében az e mellékletben szereplő ismertetésre való olyan általános hivatkozásról van szó, amely nem pótolhatja a ténybeli és jogi érvelés azon lényegi elemeinek hiányát, amelyeknek magában a keresetlevélben kell szerepelniük. E feltételek között ahelyett, hogy az ilyen jogalap elfogadhatatlanságát állapítanák meg, nem kell vizsgálni a keresetlevél mellékletében kifejtett megfontolások elfogadhatóságát, hanem az említett jogalap keretében felhozott különböző kifogások megalapozottságát kell értékelni, amely kifogások a műszaki odaítélési szempontok alkalmazása során elkövetett nyilvánvaló értékelési hibákon alapulnak, és ezen értékelésnek elsősorban a magában a keresetlevélben kifejtett ténybeli és jogi érveken kell alapulnia.
(vö. 83–88. pont)
5. A közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében valamely odaítélési szempont megfogalmazásának kellően világosnak, pontosnak és egyértelműnek kell lennie ahhoz, hogy minden, észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő ugyanúgy értelmezhesse, az ajánlatkérő pedig objektíven és egységesen alkalmazhassa azt annak ellenőrzésekor, hogy az ajánlattevők ajánlatai megfelelnek‑e az említett szempontnak.
Ha azonban az ajánlatkérőnek az ajánlattevő ajánlatát elutasító határozata ellen irányuló jogorvoslat alkalmával az ajánlattevő nem vitatja kifejezetten és közvetlenül ezen odaítélési szempont pontatlanságát, illetve egyértelműségének hiányát, az uniós bíróság nem vizsgálhatja hivatalból az említett szempont konkrét jogszerűségét, és az említett ajánlattevő által kifejezetten felhozott érvekre kell korlátoznia a felülvizsgálatát.
(vö. 101., 102. pont)
6. Ha valamely ajánlattevő ajánlatát elutasító határozat alátámasztására felhozott indokok nem teszik lehetővé sem ezen ajánlattevő, sem pedig az uniós bíróság számára, hogy megítéljék az ajánlatkérő e tekintetben elvégzett értékelésének megalapozottságát, ezen értékelést az indokolás elégtelensége jellemzi, amelyet az uniós bíróságnak mint imperatív jogalapot hivatalból kell figyelembe vennie, és amelyet az ajánlatkérő az eljárás során már nem orvosolhat.
(vö. 145. pont)
7. A közbeszerzési szerződések odaítélése területén az, ha az ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlatainak értékelését tartalmazó értékelő jelentésben utólag sorolja fel az odaítélés alszempontjait, nyilvánvalóan ellentétes az állandó ítélkezési gyakorlattal, amely kimondta, hogy az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve tiszteletben tartásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a potenciális ajánlattevők az ajánlatuk elkészítésének időpontjában ismerjék az ajánlatkérő által a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása során figyelembe vett összes szempontot, valamint, amennyiben lehetséges, ezek viszonylagos súlyát, és következésképpen az ajánlatkérő nem alkalmazhat az odaítélési szempontokra vonatkozó olyan alszempontokat, amelyeket nem ismertetett előzetesen az ajánlattevőkkel.
(vö. 193. pont)
8. A közbeszerzési szerződések odaítélése területén valamely ajánlattevő vitathatja mellékesen az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt és az ajánlatkérő által az ajánlatok összehasonlító értékelése során alkalmazott pénzügyi értékelési módszer jogszerűségét. A vitatott pénzügyi értékelési módszer megválasztásának jogszerűségét illetően az ajánlatkérő széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a szóban forgó szerződés releváns odaítélési szempontjainak megválasztását, tartalmát és alkalmazását illetően, ideértve a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározására irányuló szempontokat is, e szempontoknak azonban meg kell felelniük az adott szerződés jellegének, tárgyának és sajátosságainak, és a lehető legjobban kell szolgálniuk az ajánlatkérő által meghatározott szükségleteket és az általa követett célokat.
(vö. 215. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 240., 241., 244., 245., 257. pont)
10. Noha az ajánlatkérő a hierarchikus odaítélési szempontok megválasztása, valamint a különböző szempontok és alszempontok vonatkozásában adandó pontszámok meghatározása során főszabály szerint széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és nem köteles arra, hogy a sikertelen ajánlattevő számára olyan részletes összefoglalót küldjön, amelyből kitűnik, hogy ajánlatának értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit, ugyanakkor abban az esetben, ha az ajánlatkérő ilyen választást tett, az uniós bíróságnak lehetősége kell legyen arra, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az odaítélésről szóló határozat indokolása alapján megvizsgálhassa a különböző műszaki odaítélési szempontoknak és alszempontoknak az értékelés során, azaz a teljes pontszám kiszámítása során való viszonylagos súlyát, valamint az ezen egyes szempontok, illetve alszempontok vonatkozásában adható minimális és maximális pontszámot. Egyébiránt, amikor az ajánlatkérő konkrétan értékeli azt, hogy az adott ajánlat miként tesz eleget, illetve miért nem tesz eleget e különböző szempontoknak és alszempontoknak – amelyek az említett ajánlat átfogó értékelésekor nyilvánvalóan relevánsak –, az indokolási kötelezettség szükségképpen magában foglalja különösen annak kifejtését, hogy a negatív értékelések miként vezettek pontok levonásához.
Ugyanis e követelmény tiszteletben tartása annál is fontosabb, mivel a bizonyos alszempontok vagy alpontok vonatkozásában esetlegesen levont nettó pontszámok az ajánlatkérő által alkalmazott számítási módszer értelmében automatikusan azzal a következménnyel járnak, hogy megemelkedik a nyertes ajánlattevők ajánlataira azok műszaki minősége alapján adandó bruttó pontszám. Másként szólva, az ajánlattevőnek érdeke fűződik ahhoz, hogy megtudja, mennyi pontot vontak le azon egyes alszempontok és alpontok vonatkozásában, amelyek tekintetében a bírálóbizottsági jelentés negatív értékelést tartalmaz, hogy hivatkozni tudjon arra, hogy az említett értékelés nyilvánvalóan hibás jellegére tekintettel e levonás – amelynek következtében a többi ajánlattevő pontszáma megfelelően növekedett – nem indokolt.
E tekintetben, hogy még ha valamely ajánlattevő ajánlata a műszaki minősége alapján végül a maximális bruttó pontot kapta is, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt hatékony bírói jogvédelem elvére tekintettel, amely az indokolási kötelezettséggel mutat szoros kapcsolatot, az ajánlattevő megőrzi az annak megismeréséhez fűződő érdekét, hogy az ajánlatkérő által előadott negatív értékelések mennyiben vezettek az ő esetében nettó pontok levonásához, amely levonások terjedelme és indokolása döntő jelentőségű lehet az ajánlatok mind egyedi, mind pedig összehasonlító értékelése jogszerűségének felülvizsgálata keretében.
(vö. 250., 251., 253. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 261. pont)
12. Az Uniónak az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében a szervei jogellenes magatartása esetén fennálló szerződésen kívüli felelősségéhez több feltétel együttes teljesülése szükséges, nevezetesen a kifogásolt magatartás jogellenessége, a kár valós jellege, valamint az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés fennállása. Ezen elvek értelemszerűen alkalmazandók az Unió ugyanezen rendelkezés értelmében vett szerződésen kívüli felelősségére akkor, ha az Unió valamelyik hivatala – mint például az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala – jogellenes magatartást tanúsít, és kárt okoz, amelyet ez utóbbi a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 118. cikkének (3) bekezdése értelmében köteles megtéríteni.
(vö. 264. pont)
13. Ami a közbeszerzési szerződések odaítélése területén az Unió szerződésen kívüli felelősségét, valamint az elkövetett jogsértés és az állítólagosan elszenvedett kár közötti okozati összefüggés fennállását illeti, ha az ajánlattevő ajánlatát elutasító határozat több indokolási hiányosságot tartalmaz, ez a jogellenesség önmagában nem alapozhatja meg az Unió felelősségét, különösen azért, mert nem bizonyíthatja, hogy annak hiányában a szerződést a felperesnek lehetett volna, sőt, kellett volna odaítélni.
Ezzel szemben a jogsértések, úgymint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének megsértése és a nyilvánvaló értékelési hibák, valamint a szerződés megkötésével kapcsolatos esély elvesztése közötti okozati összefüggést illetően, az érintett intézmény nem állíthatja csupán azt, hogy az őt mint ajánlatkérőt megillető széles mérlegelési jogkörre tekintettel nem volt köteles a felperessel keretszerződést kötni. Ugyanis az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének megsértése az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 93. cikke (1) bekezdése e) pontjának megsértésével együtt, valamint az ajánlatkérő által a felperes ajánlatának egyedi értékelése során elkövetett nyilvánvaló értékelési hibák szükségképpen érintették a felperes azon esélyét, hogy a rangsorolási eljárásban jobb helyet érjen el, és legalább a harmadik nyertes ajánlattevő legyen, amiből az következik, hogy még az ajánlatkérőnek a szóban forgó szerződés odaítélésével kapcsolatos széles mérlegelési mozgásterére is figyelemmel, az esély felperes általi elvesztése tényleges és biztos kárt képez.
Továbbá egy olyan helyzetben, amikor is az uniós bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárás végén fennáll annak jelentős kockázata, hogy a szóban forgó szerződést teljes mértékben teljesítették, már maga az ilyen esély elveszítése és e tekintetben a kártérítés megítélése szükségessége uniós bíróság általi elismerésének hiánya is ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében kimondott, hatékony bírói jogvédelem elvével. Ilyen helyzetben ugyanis a közbeszerzési eljárás eredményének közléséről szóló határozat visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítése semmiféle előnyt nem jelent az elutasított ajánlattevő számára, ily módon az esély elveszítése helyrehozhatatlanként jelenik meg. Ráadásul a Törvényszék elnöke előtti ideiglenes intézkedés iránti eljárásokra irányadó feltételek miatt az az ajánlattevő, akinek ajánlatát jogellenesen értékelték és utasították el, a gyakorlatban csak nagyon ritkán képes az ehhez hasonló határozat végrehajtásának felfüggesztését elérni.
(vö. 265., 266., 268–271. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 273., 282. pont)