2013. február 28-án benyújtott kereset - Oil Pension Fund Investment Company kontra Tanács

(T-121/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Oil Pension Fund Investment Company (Teherán, Irán) (képviselő: K. Kleinschmidt ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

azonnali hatállyal semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. december 21-i 2012/829/KKBP tanácsi határozatot és a 2012. december 21-i 1264/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletet a 267/2012 rendeletbe történő jegyzékbe vétel tekintetében, amennyiben e jogi aktusok érintik a felperest;

hozzon pervezető intézkedést a Törvényszék eljárási szabályzata 64. cikkének értelmében, amelynek keretében felhívja az alperest arra, hogy nyújtson be a megtámadott határozattal kapcsolatos minden dokumentumot, amennyiben azok a felperesre vonatkoznak;

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: az indokolási kötelezettség, a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése

Ezzel összefüggésben a felperes többek között azt állítja, hogy a megtámadott aktusokban megállapított indokolás érthetetlen számára és az alperes igazolható indokolást külön sem közölt vele. Ezen okokból sérült a felperes védelemhez való joga és a hatékony bírói jogvédelemhez való joga. A kontradiktórius eljárás elvének megsértésére egyaránt hivatkozik. A felperes azt kifogásolja, hogy a megtámadott, alperes által hozott aktusokat nem közölték vele és nem hallgatták meg. Továbbá előadja, hogy az őt érintő körülményeket az alperes nem megfelelően vizsgálta. A felperes úgy ítéli meg, hogy akadályozták a jogállami alapelveknek megfelelő tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel ismeret hiányában a Tanács megfelelő feltételezéseihez és állítólagos bizonyítékaihoz nem tudta álláspontját konkrétan kifejteni, valamint esetleges ellentétes bizonyítékot sem tudott szolgáltatni a jogvitában.

A második jogalap: nyilvánvaló mérlegelési hiba és az arányosság elvének megsértése

A felperes állítása szerint a Tanács nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett a megtámadott aktusok meghozatalakor. A Tanács a megtámadott aktusok jogalapjául szolgáló tényállást nem megfelelően és/vagy tévesen állapította meg. Ezzel összefüggésben a felperes többek között arra hivatkozik, hogy a megtámadott aktusokban a korlátozó intézkedések elfogadásának megjelölt okai a felperes tekintetében hiányosak. A megtámadott aktusok ezzel az arányosság elvét sértik.

A harmadik jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogok megsértése

A felperes e vonatkozásban azzal érvel, hogy a megtámadott aktusokkal megsértették a számára az Európai Unió Alapjogi Chartájában (HL 2010., C 83., 389. o.) (a továbbiakban: Alapjogi Charta) biztosított alapvető jogait. E tekintetben az Európai Unióban történő vállalkozás szabadságának (Alapjogi Charta 16. cikk) és az Európai Unióban jogszerűen szerzett tulajdonának használatára és különösen az azzal való rendelkezésre (Alapjogi Charta 17. cikk) alapított jogának megsértésére hivatkozik. A felperes továbbá kifogásolja az egyenlő bánásmód elvének (Alapjogi Charta 20. cikk) és a megkülönböztetés tilalma elvének (Alapjogi Charta 21. cikk) megsértését.

____________