A Törvényszék (negyedik tanács) T-370/20. sz., KL kontra Európai Beruházási Bank ügyben 2021. november 24-én hozott ítélete ellen az Európai Beruházási Bank által 2022. február 2-án benyújtott fellebbezés

(C-68/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Beruházási Bank (EBB) (képviselők: G. Faedo, I. Zanin meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: KL

Kérelmek

Fellebbezésében az EBB azt kéri, hogy a Bíróság:

adjon helyt a fellebbezésnek mint elfogadhatónak és megalapozottnak;

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-370/20. sz. ügyben hozott ítéletét;

amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a per állása megengedi, adjon helyt az EBB elsőfokú eljárásban előadott kérelmeinek;

kötelezze KL-t kötelezze mindkét eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására az EBB két jogalapra hivatkozik:

Az első, négy részben kifejtett jogalap az EBB rokkantságra vonatkozó belső szabályainak téves értelmezésére vonatkozik.

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a rokkantságnak az EBB alkalmazottaira alkalmazandó nyugdíjrendszerre vonatkozó átmeneti szabályok (RTRP) 46–1 cikkében és az EBB igazgatási rendelkezései 11.1 cikkében foglalt fogalma tekintetében. A Törvényszék annak megállapításával, hogy az említett cikkek értelmében vett rokkantság fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az az EBB azon alkalmazottjára vonatkozik, akit az EBB által létrehozott rokkantsági bizottság alkalmatlannak nyilvánít arra, hogy az említett szerven belül újból ellássa feladatait vagy azokkal egyenértékű feladatokat elferdítette az EBB belső szabályainak szövegét és tartalmát, és olyan értelmezést fogadott el, amely ellentétes a rokkantsági nyugdíjnak mint szociális védelmi intézkedésnek a céljával.

Másodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az EBB által létrehozott rokkantsági bizottságoknak nincs hatáskörük annak eldöntésére, hogy a bank alkalmazottja képes-e a bankon kívül, az általános munkaerőpiacon munkát végezni.

Harmadszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az RTRP 46–1 cikkét és az igazgatási rendelkezések 11.1 cikkét az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 78. cikkével analóg módon értelmezte.

Negyedszer, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította az EBB-nek az RTRP 51–1 cikkének értelmezésére vonatkozó álláspontját, és elmulasztotta e cikknek az RTRP 46–1 cikkével összefüggésben történő értelmezését.

A második, két részben kifejtett jogalap a tényállás kétszeres elferdítésén alapul.

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a rokkantsági bizottság olyan iratait tekintette jogilag kötelező erejűnek, amelyeket nem írt alá az említett bizottság valamennyi tagja.

Másodszor, a Törvényszék tévesen értékelte a rokkantsági bizottság véleményének tartalmát, mivel úgy vélte, hogy a rokkantsági bizottság azt állapította meg, hogy a felperes alkalmatlan az EBB-nél történő munkavégzésre, holott a rokkantsági bizottság valamennyi tagja által aláírt formanyomtatványok szerint a felperes nem rokkant.

____________