A HL-ben megjelent közlemények

 

Az Electricité de France (EDF) által 2004. április 27-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-156/04. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: francia)

Az Electricité de France (EDF), székhely: Párizs, képviseli Michel Debroux, avocat, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. április 27-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

semmisítse meg a 2003. december 16-i, a Franciaország által a felperesnek, valamint a villamosenergia- és gázipari ágazatnak 1997-ben elfogadott könyvelési és adóintézkedésekkel az EDF mérlegszerkezet-átalakítása alkalmával nyújtott állami támogatásról szóló C(2003)4637 final sz. bizottsági határozat 3. és 4. cikkeit;

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 3. és 4. cikkeit, mivel az EDF által visszatéríteni rendelt összeg jelentős mértékben túlértékelésre került;

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

A megtámadott határozattal a Bizottság azt állapította meg, hogy a közüzemi energiaellátási hálózata felújítására képzett adómentes céltartalékjainak tőkésítéskénti átcsoportosítása során a társasági adónak a felperes általi meg nem fizetése a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást valósított meg.

Kereseti kérelme alátámasztására a felperes először egy állítólagos lényeges eljárási szabálysértésre alapított jogalapot jelöl meg. Állítása szerint a Bizottság - azáltal hogy az eljárást megindító határozata és a megtámadott határozat meghozatala között anélkül módosította elemzését, hogy a felperesnek lehetőséget biztosított volna észrevételei megtételére - megsértette a védelmi jogokat.

Ezután a felperes arra hivatkozik, hogy a kifogásolt intézkedéseket a felperest jogszerűen feltőkésítő műveletként kell vizsgálni. A Bizottság - azáltal, hogy ezen érvre nem adott választ - elmulasztotta indokolási kötelezettségét és jogi hibát vétett az állami támogatás fogalmának értelmezésekor. A felperes ugyanezen jogalap keretén belül arra is hivatkozik, hogy a kifogásolt intézkedések nem érintették a tagállamok közötti kereskedelmet és így nem tekinthetők állami támogatásnak.

Végül, másodlagos kereseti kérelme alátámasztására a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat a jogosnak tekinthetőnél esetleg magasabb összeg visszatérítését rendelte el.

____________