2013. szeptember 6-án benyújtott kereset – Navarra de Servicios y Technologías kontra Bizottság

(T-487/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Navarra de Servicios y Tecnologías SA (Pamplona, Spanyolország) (képviselő: A. Andérez González ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék a felperes társaságot érintő részében semmisítse meg a megtámadott határozatot, és az alperest kifejezetten kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére alapított jogalap.

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy:

nem áll fenn állami támogatás, mivel a jelen ügyben nincs szó állami források átruházásával megvalósuló állami beavatkozásról, nem áll fenn gazdasági tevékenységet végző jogalanyok számára nyújtott előny, nem valósul meg a verseny torzítása, és a tagállamok közötti kereskedelem sem került veszélybe.

A második, az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének, valamint az 1997. október 2-i Amszterdami Szerződéshez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyvnek a megsértésére alapított jogalap.

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy:

az általános gazdasági érdekű szolgáltatások jogi formájának kialakítása, megszervezése és finanszírozása tekintetében a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek;

a felperes társaság nem jutott kedvezőbb versenyhelyzetbe; és

a jelen ügyben betartották az Altmark-ítéletben foglalt kritériumokat, mivel egyértelműen meghatározták és kifejezetten átruházták a közszolgáltatási kötelezettségeket, valamint részletes és objektív gazdasági számszerűsítést végeztek, amely nem haladja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtásával összefüggő költségeket.

A harmadik, az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának megsértésére alapított jogalap, mivel a jelen ügyben közérdekű célkitűzés áll fenn, amelynek eléréséhez a vitatott intézkedés megfelelő és arányos, és amely nem jár a piac szükségtelen torzításával.

Az arra alapított negyedik jogalap, hogy a megtámadott határozat tárgyára és a határozat által követett végső célkitűzésre tekintettel hatáskörrel való visszaélés történt, valamint a követett elméleti célkitűzés és az alkalmazásának következményei között nyilvánvaló aránytalanság áll fenn, ami ellentétes az általános érdekkel, és elősegíti egy vagy több konkrét gazdasági szereplő üzleti és gazdasági érdekeit.