Language of document : ECLI:EU:F:2016:165

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (egyesbíró)

2016. július 21.

F‑9/12 RENV. sz. ügy

CC

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Megsemmisítést követően a Törvényszék elé utalás. – Kártérítési kereset – Szerződésen kívüli felelősség – Az alkalmassági lista kezelése során elkövetett hibák – Nyílt versenyvizsga – EUR/A/151/98. számú versenyvizsga‑felhívás – Egyenlő bánásmód – Az ítélet végrehajtására irányuló intézkedések – Az európai ombudsman vizsgálata”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben CC azon kár megtérítését kéri, amelyet az Európai Parlament által az EUR/A/151/98 nyílt versenyvizsga eredményeként elkészített alkalmassági lista kezelése során elkövetett hibák okoztak neki, amely listára az ő nevét a Parlament személyzeti főigazgatójának 2005. május 17‑i határozatát követően vették fel.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Parlamentet, hogy 12 000 eurót fizessen CCH‑nek. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Parlament maga viseli saját költségeit és köteles viselni a CC részéről az F‑9/12., T‑457/13. P. és F‑9/12 RENV. sz. ügyekben felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Az uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – Fogalom – Az alkalmassági lista érvényességének a versenyvizsga sikeres pályázói szerint eltérő időtartama

2.      Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Fogalom – A felvétel esélyének elvesztése – Bizonyítási teher

(EUMSZ 340. cikk, (2) bekezdés)

1.      Az egyenlő bánásmód elve az uniós jog egyik alapelve, amely szerint nem lehet a hasonló helyzeteket eltérő módon, illetve a különböző helyzeteket azonos módon kezelni, kivéve ha a különbségtétel objektíve igazolható. Az egyenlő bánásmód elve akkor sérül, ha a személyek két csoportját – akik vagy amelyek jogi és ténybeli helyzete között nincs lényeges eltérés – eltérő módon kezelik, vagy eltérő helyzeteket ugyanolyan módon kezelnek.

Mivel az érdekelt neve rövidebb időtartamra került fel a versenyvizsga pályázóinak alkalmassági listájára, mint a többi sikeres pályázó neve, az egyenlő bánásmód elvét nem tartották tiszteletben.

(lásd a 89., 90. és 93. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: 2009. február 20‑i Bizottság kontra Bertolete és társai ítélet, T‑359/07 P–T‑361/07 P, EU:T:2009:40, 37. és 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A szerződésen kívüli felelősség terén az Unió csupán olyan kár miatt vonható felelősségre, amely kellően közvetlen módon ered valamely intézménye jogellenes magatartásából, ami azt feltételezi, hogy az azon intézmény által elkövetett jogsértés, amelynek e magatartás betudható, meghatározó oka volt az esély elvesztésének.

Amikor a hivatkozott kár valamely esély elvesztésében áll, a kárra hivatkozó fél kötelessége bizonyítani, hogy valós esélyről van szó, és hogy annak elvesztése véglegessé vált.

(lásd a 122. és 123. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: 2004. október 5‑i Sanders és társai kontra Bizottság ítélet, T‑45/01, EU:T:2004:289, 150. pont; Eagle és társai kontra Bizottság ítélet, T‑144/02, EU:T:2004:290, 165. pont; 2006. június 6‑i Girardot kontra Bizottság ítélet, T‑10/02, EU:T:2006:148, 96. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2011. május 12‑i Missir Mamachi di Lusignano kontra Bizottság ítélet, F‑50/09, EU:F:2011:55, 179. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.