A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2014. december 12.

T‑512/13. P. sz. ügy

AN

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Lelki zaklatás – A személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdése –Határozathozatal hiánya – Tények elferdítése”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) AN kontra Bizottság ügyben 2013. július 11‑én hozott ítélete (F‑111/10, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:114) ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) AN kontra Bizottság ügyben 2013. július 11‑én hozott ítéletét (F‑111/10, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:114), mivel a Közszolgálati Törvényszék nem határozott benne a CMS 07/041. sz. vizsgálat szabálytalanságára alapított jogalapról. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék elutasítja az AN által az F‑111/10. sz. ügyben a Közszolgálati Törvényszék elé benyújtott keresetet. AN viseli saját költségeit, valamint a Bizottság részéről a Közszolgálati Törvényszék előtti és a jelen eljárásban felmerült költségek felét. A Bizottság viseli a Közszolgálati Törvényszék előtti és a jelen eljárásban felmerült saját költségei felét.

Összefoglaló

Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – Törvényellenes tevékenység vagy súlyos kötelezettségszegés fennállásának feltételezésére okot adó tények nyilvánosságra hozatala – Az ilyen tényeket közlő tisztviselő védelme – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 22a. cikk, (3) bekezdés)

A személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdése szerint azt a tisztviselőt, aki a 22a. cikk (1) bekezdése értelmében olyan tényeket közölt, amelyek okot adnak egy esetleges törvényellenes tevékenység vagy az uniós tisztviselőkre vonatkozó kötelezettségek súlyos megsértésének minősíthető magatartás fennállására, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás ennek következtében, feltéve, hogy a tisztviselő jóhiszeműen járt el. E tekintetben a közigazgatási eljárás során történt szabálytalanságok e cikk értelmében sérelmes hatásnak minősülhetnek még akkor is, ha az ügyet további eljárás nélkül irattárba helyezik, és ezért nem eredményez sérelmet okozó aktust. A közigazgatási eljárás eredményétől függetlenül ugyanis nem lehet eleve kizárni, hogy az ilyen vizsgálat konkrét körülményei – így például az azon tisztviselő által elszenvedett szélsőséges, helytelen vagy zaklató magatartás, aki ellen az eljárást megindították – önmagukban is sérelmes hatást jelenthetnek az érintett tisztviselő számára. A személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdése a figyelmeztetést adó személyt tehát nemcsak az indokolatlan vizsgálat megindításával szemben, hanem bármely olyan anyagi vagy erkölcsi sérelemmel szemben védi, amely az – akár indokoltan megindított – vizsgálat során érheti. Ez a megállapítás azzal sem cáfolható, hogy a közigazgatási eljárás nem a tisztviselő által kezdeményezett segítségnyújtási kérelmen alapult.

Nem tekinthető azonban e cikk értelmében sérelmes hatásnak minden olyan szabálytalanság, amely közigazgatási vizsgálat során történik. Ennek megítélése ugyanis, amely szerint a tényeknek bizonyos súlyosságot kell elérniük, az adott ügy tényállásától függ.

(lásd a 30., 33., 34. és 64. pontot)