A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2016. június 2.(*)
„Verseny – Kartellek – A feszített acél európai piaca – Az árak rögzítése, a piac felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat – Gazdasági egység – A jogsértésben való közvetlen részvétel – Az anyavállalatok származékos felelőssége – A vállalkozások jogutódlása – Összetett jogsértés – Egységes és folyamatos jogsértés – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – A visszaható hatály tilalmának és a büntetések törvényességének elve – Enyhítő körülmények – Fizetési képesség – Védelemhez való jog – Indokolási kötelezettség – Újbóli értékelésre irányuló kérelem – A ténykörülmények megváltozásának hiánya – Elutasító levél – Elfogadhatatlanság”
A T‑426/10–T‑429/10., T‑438/12–T‑441/12. sz. egyesített ügyekben,
a Moreda‑Riviere Trefilerías, SA (székhelye: Gijón [Spanyolország], képviselik a T‑426/10. sz. ügyben: F. González Díaz és A. Tresandi Blanco; a T‑440/12. sz. ügyben: kezdetben F. González Díaz és P. Herrero Prieto, később F. González Díaz és A. Tresandi Blanco ügyvédek)
felperesnek a T‑426/10. és T‑440/12. sz. ügyben,
a Trefilerías Quijano, SA (székhelye: Los Corrales de Buelna [Spanyolország], képviselik a T‑427/10. sz. ügyben: F. González Díaz és A. Tresandi Blanco; a T‑439/12. sz. ügyben: kezdetben F. González Díaz és P. Herrero Prieto, később F. González Díaz és A. Tresandi Blanco)
felperesnek a T‑427/10. és T‑439/12. sz. ügyben,
a Trenzas y Cables de Acero PSC, SL (székhelye: Santander [Spanyolország], képviselik a T‑428/10. sz. ügyben: F. González Díaz és A. Tresandi Blanco; a T‑441/12. sz. ügyben: kezdetben F. González Díaz és P. Herrero Prieto, később F. González Díaz és A. Tresandi Blanco)
felperesnek a T‑428/10. és T‑441/12. sz. ügyben,
a Global Steel Wire, SA (székhelye: Cerdanyola del Vallés [Spanyolország], képviselik a T‑429/10. sz. ügyben: F. González Díaz és A. Tresandi Blanco; a T‑438/12. sz. ügyben: kezdetben F. González Díaz és P. Herrero Prieto, később F. González Díaz és A. Tresandi Blanco)
felperesnek a T‑429/10. és T‑438/12. sz. ügyben,
az Európai Bizottság (képviselik a T‑426/10., T‑427/10., T‑429/10., T‑438/12–T‑441/12. sz. ügyekben: Bottka V., F. Castillo de la Torre és C. Urraca Caviedes, meghatalmazotti minőségben, segítőik: L. Ortiz Blanco és A. Lamadrid de Pablo ügyvédek; a T‑428/10. sz. ügyben: Bottka V. és F. Castillo de la Torre, segítőik: L. Ortiz Blanco és A. Lamadrid de Pablo)
alperes ellen
az EUMSZ 101. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozóan indított eljárásban (COMP/38.344 – feszített acél ügy) 2010. június 30‑án hozott, a 2010. szeptember 30‑i C(2010) 6676 végleges bizottsági határozattal és a 2011. április 4‑i C(2011) 2269 végleges bizottsági határozattal módosított C(2010) 4387 végleges bizottsági határozatnak, valamint a Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága főigazgatója 2012. július 25‑i levelének megsemmisítése és megváltoztatása iránti kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács),
tagjai: S. Frimodt Nielsen elnök (előadó), F. Dehousse és A. M. Collins bírák,
hivatalvezető: J. Palacio González főtanácsos,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2015. július 9‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet(1)
[omissis]
A jogkérdésről
[omissis]
II ‑ Az ügyek harmadik csoportjáról
[omissis]
B – A kereset elfogadhatóságáról
539 A Bizottság kifogás útján vitatja az ügyek harmadik csoportjának elfogadhatóságát. E kifogásokról, melyeket a felperesek vitatnak, a Törvényszék az eljárást befejező határozatban dönt.
540 Emlékeztetni kell arra, hogy a valamely uniós intézménytől származó írásbeli véleménynyilvánítás nem minősül olyan határozatnak, amely az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti, mivel nem alkalmas joghatás kiváltására, vagy nem is ilyen hatást kiváltására irányul (lásd ebben az értelemben: 1980. március 27‑i Sucrimex és Westzucker kontra Bizottság ítélet, 133/79, EU:C:1980:104, 15–19. pont; 1988. szeptember 27‑i Egyesült Királyság kontra Bizottság ítélet, 114/86, EU:C:1988:449, 12–15. pont).
541 Hasonlóképpen nem minősül a címzett kérelemére válaszul megküldött, valamely uniós intézménytől származó levél olyan aktusnak, amely az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezhetné (lásd ebben az értelemben: 1993. január 27‑i Miethke kontra Parlament végzés, C‑25/92, EU:C:1993:32, 10. pont).
542 Ezzel szemben az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében csak az olyan kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések minősülnek az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak, amelyek olyan joghatásokat váltanak ki, amelyek harmadik személyek érdekeit jogi helyzetük lényeges módosításával érintik (lásd: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 9. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2008. április 17‑i Cestas kontra Bizottság ítélet, T‑260/04, EU:T:2008:115, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
543 Ezenfelül annak eldöntéséhez, hogy a megsemmisíteni kért intézkedés megsemmisítés iránti keresettel megtámadható‑e, az intézkedés lényegét kell tekintetbe venni, az intézkedés formája pedig főszabály szerint nem bír jelentőséggel (lásd: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 9. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2008. április 17‑i Cestas kontra Bizottság ítélet, T‑260/04, EU:T:2008:115, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
544 Csak azon aktusok minősülnek az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható határozatnak, amelyek útján a kibocsátó egyértelműen és véglegesen határozza meg álláspontját, olyan formában, amely lehetővé teszi ezen aktus jellegének megállapítását, azzal a feltétellel ugyanakkor, hogy e határozat ne képezze valamely korábbi aktus megerősítését (lásd ebben az értelemben: 1982. május 26‑i Németország és Bundesanstalt für Arbeit kontra Bizottság ítélet, 44/81, EU:C:1982:197, 12. pont).
545 Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében egy korábbi, véglegessé vált határozat puszta megerősítésének minősülő aktus ellen indított kereset elfogadhatatlan. Egy határozat akkor minősül egy korábbi határozat puszta megerősítésének, ha nem tartalmaz semmiféle új elemet a korábbi aktushoz képest, és nem előzi meg e korábbi határozat címzettjének helyzetére vonatkozó újbóli vizsgálat (2001. február 7‑i Inpesca kontra Bizottság ítélet, T‑186/98, EU:T:2001:42, 44. pont; 2012. május 22‑i Sviluppo Globale kontra Bizottság ítélet, T‑6/10, nem tették közzé, EU:T:2012:245, 22. pont; 2014. október 2‑i Euro‑Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság ítélet, T‑199/12, nem tették közzé, EU:T:2014:848, 40. pont).
546 Ugyanakkor egy aktus megerősítő jellegét vagy annak hiányát nem lehet kizárólag a korábbi, általa megerősített aktushoz viszonyított tartalma alapján értékelni. A megtámadott aktus azon kérelem természetéhez viszonyított jellegének figyelembevételével kell azt ugyanis értékelni, melyre ezen aktus választ képez (2001. február 7‑i Inpesca kontra Bizottság ítélet, T‑186/98, EU:T:2001:42, 45. pont; 2012. május 22‑i Sviluppo Globale kontra Bizottság ítélet, T‑6/10, nem tették közzé, EU:T:2012:245, 23. pont; 2014. október 2‑i Euro‑Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság ítélet, T‑199/12, nem tették közzé, EU:T:2014:848, 41. pont).
547 Különösen amennyiben valamely jogi aktus választ képez egy olyan kérelemre, amelyben új és lényeges tényekre hivatkoznak, és amellyel azt kérik, hogy a közigazgatási szerv vizsgálja felül a korábbi határozatát, e jogi aktus nem tekinthető pusztán megerősítő jellegűnek, mivel az a hivatkozott új és lényeges tényeket bírálja el, és ezért új elemet tartalmaz a korább határozathoz képest (2001. február 7‑i Inpesca kontra Bizottság ítélet, T‑186/98, EU:T:2001:42, 46. pont; 2012. május 22‑i Sviluppo Globale kontra Bizottság ítélet, T‑6/10, nem tették közzé, EU:T:2012:245, 24. pont; 2014. október 2‑i Euro‑Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság ítélet, T‑199/12, nem tették közzé, EU:T:2014:848, 42. pont).
548 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint lényeges új tények felmerülése megalapozhat egy korábbi jogerős ítélet felülvizsgálata iránti kérelmet. Amennyiben egy korábbi véglegessé vált határozat felülvizsgálata iránti kérelem új és lényeges elemeken alapul, az érintett intézménynek el kell járnia. Ezen felülvizsgálatot követően, az intézménynek új határozatot kell hoznia, amelynek a jogszerűsége adott esetben vitatható az uniós bíróság előtt. Ezzel szemben, amennyiben a felülvizsgálat iránti kérelem nem alapul új és lényeges tényeken, az intézménynek nem kell annak helyt adnia (lásd: 2001. február 7‑i Inpesca kontra Bizottság ítélet, T‑186/98, EU:T:2001:42, 47. és 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. október 2‑i Euro‑Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság ítélet, T‑199/12, nem tették közzé, EU:T:2014:848, 43. pont).
549 A valamely határozat felülvizsgálatát megtagadó határozat ellen előterjesztett keresetet akkor nyilvánítják elfogadhatónak, ha megállapítható, hogy a kérelem ténylegesen új lényeges tényeken alapul. Ezzel szemben, amennyiben kitűnik, hogy a kérelem nem ilyen tényeken alapul, a kért felülvizsgálatot megtagadó határozat elleni fellebbezést elfogadhatatlannak kell nyilvánítani (lásd: 2001. február 7‑i Inpesca kontra Bizottság ítélet, T‑186/98, EU:T:2001:42, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. október 2‑i Euro‑Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság ítélet, T‑199/12, nem tették közzé, EU:T:2014:848, 44. pont).
550 Azon kérdést illetően, hogy a tények milyen feltételek alapján minősülhetnek „újnak” és „lényegesnek”, az ítélkezési gyakorlatból kitűnik: ahhoz, hogy egy tény „újnak” legyen tekinthető, az szükséges, hogy arról a korábbi határozat elfogadásának időpontjában sem a felperesnek, sem az adminisztrációnak nem volt, illetve nem is lehetett tudomása (lásd: 2001. február 7‑i Inpesca kontra Bizottság ítélet, T‑186/98, EU:T:2001:42, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. október 2‑i Euro‑Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság ítélet, T‑199/12, nem tették közzé, EU:T:2014:848, 45. pont).
551 A „lényeges” jelleg megállapításához az szükséges, hogy az érintett tény képes legyen arra, hogy jelentős mértékben módosítsa a korábbi, véglegessé vált határozat alapjául szolgáló eredeti kérelem benyújtójának helyzetét (lásd: 2001. február 7‑i Inpesca kontra Bizottság ítélet, T‑186/98, EU:T:2001:42, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. október 2‑i Euro‑Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság ítélet, T‑199/12, nem tették közzé, EU:T:2014:848, 46. pont).
552 Ezen ítélkezési gyakorlat fényében kell megvizsgálni a jelen keresetek elfogadhatóságát, amennyiben azok a 2012. július 25‑i levél ellen irányulnak.
553 Meg kell állapítani elöljáróban, hogy a második kérelmek elutasítását a 2012. július 25‑i levelében a főigazgató ugyanúgy indokolta, mint ahogy azt a Bizottság tagjaiból álló testület tette a megtámadott határozatban.
554 Ekképpen a jelen esetben a főigazgató úgy találta, hogy a felperesek által a megtámadott határozat elfogadását követően előterjesztett bizonyítékok arra utaltak, hogy a pénzügyi helyzetük javult a Bizottság által annak megállapításakor figyelembevetthez képest, hogy – adott esetben hitelintézetekhez fordulva – képesek a bírság összegét megfizetni.
555 A megtámadott határozatban szereplő második indokot – azaz a jogi vagy természetes személy részvényesekhez fordulás lehetőségét – a főigazgató változatlan formában átvette, mivel úgy találta, hogy M. Rub halála, mely a második kérelmek vizsgálata során következett be, nem képvisel „jelentős” jelleget, mivel személyes vagyona átszállt a jogutódjaira.
556 Jóllehet a Bizottságnak nincs igaza abban, hogy csupán a pénzügyi helyzetének romlása indokolhatja azt, hogy egy vállalkozás a fizetési képességének értékelésére irányuló újabb kérelmet terjesszen elő, meg kell azonban állapítani, hogy ha a Bizottság által a vállalkozás fizetési képessége értékelésének időpontjában vizsgált ténybeli körülményekhez képest az egyetlen változás a pénzügyi helyzetének javulása, nem fogadható el a vállalkozás arra irányuló kérelme, hogy a Bizottság vizsgálja újra a korábbi álláspontját. Ilyen helyzetben, következésképpen, ezen újbóli értékelésre irányuló kérelem Bizottság általi elutasítása nem minősül keresettel megtámadható aktusnak.
557 Különbséget kell tehát tenni, amikor az adminisztrációhoz egy korábban elfogadott határozat felülvizsgálatára irányuló kérelemmel fordulnak, aközött, hogy a kérelmező ténybeli és jogi helyzetének vizsgálatáról van‑e szó, vagy a korábbi határozat felülvizsgálatáról. Csak amennyiben az érintett helyzete vizsgálatát követően az adminisztráció úgy találja, hogy az érintett helyzetében lényeges ténybeli vagy jogi változás következett be, annyiban köteles a határozatának felülvizsgálatát elvégezni. Ezzel szemben a ténybeli vagy jogi körülmények lényeges változásának hiányában az adminisztráció nem köteles a határozatainak felülvizsgálatára, és az ilyen körülmények között benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasító állásfoglalása nem bír határozati jelleggel, olyannyira, hogy az ilyen állásfoglalással szemben benyújtott keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani, mivel az egy keresettel meg nem támadható aktus ellen irányul. Ugyanakkor az adminisztráció azon értékelése, mely szerint az érintett nem terjesztett elő semmilyen új tényt, és nem bizonyította ténybeli és jogi helyzetének jelentős változását, az uniós bíróság felülvizsgálatának tárgyát képezheti.
558 Meg kell tehát vizsgálni, hogy – amint az a Bizottság állítja –, a felperesek pénzügyi helyzete javult‑e a Bizottság által a megtámadott határozatban figyelembe vetthez képest, amit a felperesek vitatnak.
559 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság helyesen vette figyelembe a megtámadott határozat elfogadásakor a felperesek helyzetét, amint az a rendelkezésre álló legutóbbi – a 2009‑es pénzügyi évre vonatkozó – éves beszámolókból kitűnt (lásd a fenti 518. pontot). Egyébiránt a felperesek a pénzügyi helyzetükre vonatkozóan számos bizonyítékot terjesztettek elő a második kérelmek alátámasztására (lásd a fenti 532. pontot). Az első bizonyítékokat e kérelmek időpontjában, azaz 2011 júliusában terjesztették elő, és ezek a 2011. év elejére vonatkoztak. A második kérelmek elbírálása közel egy évig tartott, melynek során a Bizottság információkat kért és kapott, olyannyira, hogy a 2012. július 25‑i levelében a főigazgató a 2011. év végén fennálló pénzügyi adatokra támaszkodott.
560 A felperesek azonban azon állításuk alátámasztására, mely szerint a helyzetük romlott a megtámadott határozat elfogadását követően, nem a 2011. év végének adatait – azaz a főigazgató döntésekor rendelkezésre álló legutóbbi adatokat – hasonlítják össze a 2009. év adataival – azaz azon adatokkal, amelyeket a a Bizottság a megtámadott határozatban figyelembe vett –, hanem a 2011. év elejének adatait haosnlítják össze a 2008. év adataival, mely utóbbi év a gazdasági válság csúcsa volt.
561 Meg kell ugyanakkor állapítani, hogy a felperesek 2012 júliusában megismerhető helyzetének a Bizottság által a megtámadott határozatban figyelembe vett 2009. évi helyzetével való összehasonlításából érezhető javulás tűnik ki. A Bizottság által erre vonatkozóan előterjesztett adatokat a felperesek nem vitatják.
562 Így, míg a bírságok teljes összege, a kamatokat is beleértve, 2010‑ben 54,26 millió euró, és 2011 végére 58,6 millió euró volt, a GSW világméretű forgalma ugyanezen időszak során 543 millió euróról 823 millió euróra emelkedett. A bírságok összege és a GSW forgalma közötti viszony ekképpen 10%‑kal csökkent a megtámadott határozat elfogadásának időpontjáig, és 7,1%‑kal azon időpontig, amikor a főigazgató hozott döntést.
563 Ugyanezen időszakot illetően meg kell állapítani, hogy a bírságok összege és a GSW és a TQ együttes eszközeinek értéke közötti viszony változatlanul 6–7% közötti maradt.
564 Jóllehet a felperesek saját pénzeszközei 212 millió euróról 196 millió euróra csökkentek 2009 és 2011 között, és így a bírságok teljes összege és a saját pénzeszközök közötti viszony szintén romlott valamelyest, 26%‑ról 30%‑ra, tekintettel kell azonban lenni a felperesek által a Bizottsághoz benyújtott előrejelzésekre, melyek szerint a saját pénzeszközök 2015‑re várt szintje 244 millió euró, azaz a 2009. pénzügyi évben jegyzettnél magasabb szint volt.
565 Ugyanezen időszak során a GSW jövedelmezőségi kilátásai ugyanakkor jelentősen javultak. Így 2009‑ben a GSW veszteségeket szenvedett el öt olyan évet követően, melyekben az eredménye pozitív volt. A 2010. és 2011. évekre vonatkozó eredménnyel kapcsolatos előrejelzések 2009 végén 6 millió euró, illetve 5 millió euró veszteséget jeleztek. Az elért eredmények azonban jobbak voltak az előrejelzetteknél, és 2010‑ben 1 millió euró 2011‑ben pedig 25 millió euró nyereség volt. Hasonlóképpen, az „earnings before interest, taxes, depreciation, and amortization” (EBITDA: kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény) mínusz 20 millió euró volt 2009‑ben, és 51 millió eurót ért el 2010‑ben, és 90 millió eurót 2011‑ben. A GSW kockázati profilja, amit a bírságokkal együtt vett, vagy azok nélküli adóssága és az EBITDA közötti viszony fejez ki, 2009 és 2011 között javult.
566 Egyébiránt a készpénz rendelkezésre állása is javult 2099 és 2011 között, a működő tőke a 2010‑re mínusz 51 millió euró, 2011‑re pedig mínusz 42 millió euró volt. Míg az Altmann‑féle Z‑teszt – a fizetésképtelenség veszélyének visszamenőleges adatokon alapuló mutatója – eredménye 2009‑ben aggasztó volt (0,59 a bírságok nélkül és 0,44 a bírságokat is beleértve), 2011‑ben már nem volt az (1,35 a bírságok nélkül és 1,29 a bírságokat is beleértve), amikor az ágazatban általános küszöb 1,23 volt.
567 Végül, míg 2009‑ben a GSW bankhiteleinek teljes összege több mint 160 millió euró volt, melyekből 22 millió eurót nem használt fel 2011‑ben, a vállalkozás banki tartozásait sikerrel újratárgyalták 3 milliárd euró összegben, amelynek a bírságok közel 2%‑át teszik ki.
568 A felperesek nem vitatják e pénzügyi adatok pontosságát. Csupán arra szorítkoznak, hogy más összehasonlításokat vessenek fel, más évekre vonatkozó adatok tekintetében. E tekintetben a fenti 559. pontban kifejtett okokból a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a felperesek 2012. július 25‑i levél időpontjában fennálló helyzete alakulásának értékelésekor az összehasonlítás alapja egyfelől a 2009. év végén fennálló helyzet, melyet a megtámadott határozat figyelembe vett, és másfelől az azon időpontban fennálló helyzet, amikor a főigazgató elfogadta a 2012. július 25‑i levelet. Márpedig meg kell állapítani, hogy e két időpont között a felperesek pénzügyi helyzete érezhetően javult.
569 A fenti 556. és 557. pontban kifejtett megfontolásokra tekintettel következésképpen a felperesek által a második kérelmekben hivatkozott tények nem módosítják jelentős mértékben a fizetési képességük megtámadott határozatban szereplő értékelését. Ennélfogva a 2012. július 25‑i levél nem bír határozati jelleggel, és az ügyek harmadik csoportját (T‑438/12–T‑441/12. sz. ügyek) jelentő kereseteket, mivel azok e levél ellen irányulnak, el kell utasítani, mint elfogadhatatlanokat.
570 A fentiek összességéből az következik, hogy a jelen keresetek egészét el kell utasítani.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a kereseteket elutasítja.
2) A Törvényszék a Moreda‑Riviere Trefilerías, SA‑t, a Trefilerías Quijano, SA‑t, a Trenzas y Cables de Acero PSC, SL‑t és a Global Steel Wire, SA‑t kötelezi a költségek viselésére.
Frimodt Nielsen | Dehousse | Collins |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2016. június 2‑i nyilvános ülésen.
Aláírások