T‑153/10. sz. ügy

Schneider España de Informática, SA

kontra

Európai Bizottság

„Vámunió – A Törökországban összeszerelt színes televízió-vevőkészülékek behozatala – Behozatali vámok utólagos beszedése – Az utólagos könyvelésbe vétel mellőzése iránti és a vámok elengedése iránti kérelem – A 2913/92/EGK rendelet 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 239. cikke – A Bizottság elutasító határozata – A nemzeti hatóságok azon határozatainak a nemzeti bíróság általi megsemmisítése, amelyek a vámok utólagos könyvelésbe vételét rendelik el – Okafogyottság”

A végzés összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Az utólagos könyvelésbe vétel mellőzése iránti és a nemzeti vámhatóságok által megállapított vámtartozás elengedése iránti kérelmet elutasító bizottsági határozat elleni kereset – A nemzeti vámhatóságok utólagos könyvelésbe vételt elrendelő határozatának jogerős nemzeti bírósági határozattal való megsemmisítése – Okafogyottá vált kereset – Okafogyottság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 113. cikk; 2913/92 tanácsi rendelet)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Annak megelőzésére irányuló kereset, hogy a jövőben megismétlődjön valamely uniós intézmény vagy szerv aktusának jogellenessége – Elfogadhatóság – Feltételek

(EUMSZ 263. cikk; 2913/92 tanácsi rendelet, 220. cikk, (2) bekezdés, b) pont, 236. cikk és 239. cikk)

1.      Az utólagos könyvelésbe vétel mellőzése iránti és a nemzeti vámhatóságok által a felperessel szemben több határozatban megállapított vámtartozás elengedése iránti felperesi kérelmet elutasító bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset okafogyott, amennyiben az ezen, utólagos könyvelésbe vételt elrendelő határozatoknak jogerős nemzeti bírósági határozattal való megsemmisítése miatt a szóban forgó vámok megfizetésére a felperes többé nem kötelezhető, és ezért a megtámadott határozat megsemmisítéséből a felperesnek már nem származhat előnye.

E következtetést nem gyengíti az a tény, hogy a bizottsági határozat más importőrök tekintetében is válthat ki joghatásokat. Az eljáráshoz fűződő érdeknek ugyanis személyesnek kell lennie, és valamely felperes nem nyújthat be megsemmisítés iránti keresetet harmadik személyek általános érdekében vagy a jogszerűség érdekében. E saját érdeknek ezenkívül kellően közvetlennek kell lennie. Mindössze az a tény, hogy harmadik személyeknek továbbra is érdeke fűződik ahhoz, hogy a felperes elérje a megtámadott határozat megsemmisítését, ilyen körülmények között nem elegendő annak megállapításához, hogy a kereset nem vált okafogyottá.

(vö. 19., 34., 38., 40., 57. pont)

2.      A felperesnek csak akkor maradhat fenn a valamely uniós intézmény vagy szerv által hozott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke azért, hogy e jogi aktus állítólagos jogellenessége a jövőben ne ismétlődjék meg, ha a feltételezett jogellenesség az e felperes által benyújtott kereset alapjául szolgáló ügyben szereplő körülményektől függetlenül is megismétlődhet.

E tekintetben a felperes által hivatkozott jogalapok, amelyek egyrészt az őt személyében érintő eljárási kifogásokra, másrészt pedig a Bizottság abban megnyilvánuló tévedéseire vonatkoznak, hogy a felperes sajátos helyzetére az adott körülmények között a 2913/92 rendelet 220. cikke (2) bekezdésének b) pontját, 236. és 239. cikkét alkalmazta, nem olyan jogsértéseket érintenek, amelyek az ügy körülményeitől függetlenül megismétlődhetnek.

(vö. 41. és 42. pont)