2023. augusztus 8-án benyújtott kereset – Lengyel Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa

(C-505/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

Alperesek: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

teljes egészében semmisítse meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvet;¹

az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1) Az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának megsértése azáltal, hogy a teljes 2023/959 irányelv elfogadásához téves jogalapot (EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés) használtak.

Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdésének c) pontját, mivel a vitatott irányelvet nem a Szerződés fenti, a Tanács egyhangúságát előíró rendelkezése alapján fogadták el, annak ellenére, hogy a vitatott irányelv jelentősen érinti egy tagállamnak a különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét.

2) Az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának megsértése azáltal, hogy a 2023/959 irányelvvel létrehozott építőipari és közúti közlekedési kibocsátáskereskedelmi rendszer elfogadásához téves jogalapot (EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés) használtak, annak ellenére, hogy ez a rendszer elsődlegesen adózási természetű rendelkezéseket tartalmaz.

Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontját azáltal, hogy az EUMSZ 192. cikk (1) bekezdése alapján fogadták el az építőipari és közúti közlekedési kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó irányelv rendelkezéseit, noha ez a rendszer elsősorban adózási természetű rendelkezéseket tartalmaz, és esetleges elfogadásának az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján kellett volna történnie, amely a Tanács egyhangúságát írja elő.

3) Az EUMSZ 194. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt energiapolitikai szolidaritás elvének megsértése azzal, hogy a módosított 2003/87 irányelv tárgyát és hatályát kiterjesztették, annak ellenére, hogy nem vették figyelembe az egyes tagállamok (köztük Lengyelország) érdekeit, és nem mérlegelték azok érdekeit az uniós érdekekkel szemben.

Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az EUMSZ 194. cikk (1) bekezdésének b) pontját, amikor a vitatott irányelvet úgy fogadták el, hogy nem vették figyelembe az egyes tagállamok (köztük Lengyelország) érdekeit, és nem mérlegelték azok érdekeit az uniós érdekekkel szemben.

4) Az EUSZ 5. cikk (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elvének megsértése azáltal, hogy az építőipari és közúti közlekedési kibocsátáskereskedelmi rendszert annak ellenére fogadták el, hogy az Unióban már létezik egy ezzel egyenértékű rendszer, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az irányelvben kitűzött célokat regionális és helyi szinten nagyobb mértékben valósítsák meg, mint amelyet a 2023/959 irányelv biztosít.

Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették a szubszidiaritás elvét, mivel az Unióban már létezik olyan jogi rendszer, amelynek segítségével az építőipari és közúti közlekedési kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozóan kitűzött célok megvalósíthatók. A megtámadott irányelv elfogadását követően az Unióban jelenleg két, egymással versengő rendszer létezik, és a meglévő rendszer alapján az építőipari és közúti közlekedési kibocsátáskereskedelmi rendszer céljait nagyobb mértékben lehet elérni helyi szinten, mint az Unió egészének szintjén.

5) Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdésével összefüggésben történő megsértése azáltal, hogy olyan építőipari és közúti közlekedési kibocsátáskereskedelmi rendszert hoztak létre, amelyre nincs szükség, és amely az elérni kívánt célokhoz képest aránytalan költségeket okoz.

Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az arányosság elvét, mivel a megtámadott irányelv túllépi a céljai eléréséhez szükséges mértéket, és ugyanakkor e célok eléréséhez képest aránytalan költségeket okoz.

6) Az egyenlő bánásmód (hátrányos megkülönböztetés tilalma) elvének megsértése azáltal, hogy az építőipari és közúti közlekedési kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében kizárják a további ágazatokhoz tartozó létesítmények üzemeltetői által termelt kibocsátások elszámolására szolgáló ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek megszerzésének lehetőségét.

Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az egyenlő bánásmód elvét, mivel a megtámadott irányelv azáltal, hogy kizárja az úgynevezett további ágazatokban keletkező kibocsátások elszámolására szolgáló kibocsátási egységek ingyenes megszerzésének jogát, hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a további ágazatokhoz tartozó létesítmények üzemeltetőivel szemben az úgynevezett kibocsátáskereskedelmi ágazatba tartozó létesítmények üzemeltetőihez képest.

7) Az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének megsértése azáltal, hogy a jogalkotási eljárás során figyelmen kívül hagyták a Lengyelország által megfogalmazott fenntartásokat.

Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették a lojális együttműködés elvét azzal, hogy a jogalkotási folyamat során figyelmen kívül hagyták a Lengyelország által a szóban forgó irányelv elfogadásának társadalmi és jogi következményeivel kapcsolatban megfogalmazott súlyos fenntartásokat, és a megfogalmazott fenntartások kellő figyelembevétele nélkül fogadták el azt.

____________

¹ HL 2023. L 130., 134. o.