2021. június 25-én benyújtott kereset – Portigon kontra ESZT
(T-360/21. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Portigon AG (Düsseldorf, Németország) (képviselők: D. Bliesener, V. Jungkind és F. Geber ügyvédek)
Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az alperesnek az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló 2021. április 14-i határozatát (ref. sz.: SRB/ES/2021/22) a felperest érintő részében;
az eljárást a Törvényszék eljárási szabályzata 69. cikke c) és d) pontjának megfelelően függessze fel, amíg a T-413/18.,1 T-481/19.,2 T-339/20.3 és T-424/20.,4 valamint a C-664/20. P. sz.5 ügyekben folyamatban lévő eljárásokban jogerősen nem döntenek, vagy amíg azok más módon be nem fejeződnek;
az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.
Első jogalap: a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,6 a 2015/81/EU végrehajtási rendelet7 és az EUMSZ megsértése azáltal, hogy a felperest az Alaphoz való hozzájárulásra kötelezték
Az alperes jogosulatlanul írt elő a felperessel szemben hozzájárulási kötelezettséget, mivel a 806/2014 rendelet és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv8 nem határoz meg hozzájárulási kötelezettséget a szanálás alatt álló intézmények vonatkozásában.
A jogalkotó a hozzájárulási kötelezettség tekintetében a hiányzó belső piaci vonatkozás miatt az EUMSZ 114. cikket nem vehette alapul. A hozzájárulásokkal kapcsolatos uniós szinten harmonizált szabályok nem könnyítik meg az alapvető szabadságok gyakorlását, és nem is hárítanak el érezhető versenytorzításokat az olyan intézmények vonatkozásában, amelyek a piacról visszavonultak.
Az alperes jogellenesen írt elő a felperessel szemben hozzájárulási kötelezettséget, mivel az intézménynek nincsen kockázati kitettsége, a 806/2014 rendelet szerinti szanálás kizárt, és az intézmény nem befolyásolja a pénzügyi rendszer stabilitását.
A 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló rendelet9 sérti az EUMSZ 114. cikket, valamint a 2014/59/EU irányelv 103. cikkének (7) bekezdését, mint a hozzájárulás kiszámítására vonatkozó alapvető rendelkezést (EUMSZ 290. cikk (1) bekezdésének második mondata).
Második jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikke (2) bekezdése c) pontjának és 47. cikkének a megsértése, mivel a számítási módszer nem teszi lehetővé a járulékok kiszámításának teljes körű indokolását. Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet részben érvénytelen.
Harmadik jogalap: a Charta 16. cikkének és 20. cikkének a megsértése, mivel a felperes különös helyzetére tekintettel a megtámadott határozat sérti az egyenlőség általános elvét és a vállalkozás szabadságához való alapvető jogot.
Negyedik jogalap: a lényeges eljárási szabályok megsértése és esetlegesen a 2015/81/EU végrehajtási rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megsértése, mivel bizonytalan, hogy az ESZT-határozatot hitelesítették. Ezenkívül az alperes a tényállást nem tárta fel kellő mértékben, a felperest nem hallgatta meg az ESZT-határozat elfogadása előtt, és a határozatát nem indokolta meg kielégítő módon.
Ötödik jogalap (másodlagosan): A célszint túl magas összegben való meghatározása miatt a 806/2014 rendelet 69. cikke (1) bekezdésének megsértése, mivel a célösszeget az alperesnek legfeljebb 55.000.000.000 EUR összegben kellett volna meghatároznia.
Hatodik jogalap (másodlagosan): a 806/2014 rendeletnek a 2014/59/EU irányelv 103. cikkének (7) bekezdésével összefüggésben értelmezett 70. cikke (2) bekezdésének a megsértése, mivel az alperesnek a hozzájárulás mértékének kiszámításakor ki kellett volna vennie a releváns kötelezettségek köréből a kockázat nélküli kötelezettségeket.
Hetedik jogalap (másodlagosan): a 806/2014 rendeletnek a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (3) és (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 70. cikke (6) bekezdésének a megsértése, mivel az alperes a felperes hozzájárulását jogellenesen számította ki a származtatott ügyletek bruttó figyelembevételével.
Nyolcadik jogalap (másodlagosan): a 806/2014 rendeletnek a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 70. cikke (6) bekezdésének a megsértése, mivel az alperes a felperest jogellenesen tekintette átszervezés alatt álló intézménynek.
____________
1 HL 2018. C 294., 41. o.
2 HL 2019. C 305., 60. o.
3 HL 2020. C 240., 34. o.
4 HL 2020. C 279., 70. o.
5 HL 2021. C 44., 35. o.
6 A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.).
7 A 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes alkalmazási feltételeinek az Egységes Szanálási Alaphoz való előzetes hozzájárulás tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2014. december 19-i 2015/81/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 15., 1. o.).
8 A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).
9 A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).