A Bíróság (első tanács) 2024. május 14-i ítélete (a Sofiyski rayonen sad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – a CH elleni büntetőeljárás
(C-15/24. PPU. sz. ügy,1 Stachev2 )
(Előzetes döntéshozatal – Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 2013/48/EU irányelv – Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog a büntetőeljárás során – A 3. cikk (6) bekezdésének b) pontja – Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól való ideiglenes eltérés rendkívüli körülmények esetén – 9. cikk – Az ügyvédi jelenlétről vagy segítségnyújtásról való lemondás – Feltételek – A 12. cikk (2) bekezdése – A védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartása – A bizonyítékok elfogadhatósága – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke – Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról történő írásbeli lemondás írástudatlan gyanúsított részéről – Az e jogról való lemondás lehetséges következményeivel kapcsolatos magyarázat hiánya – A későbbi nyomozási cselekményekre kifejtett hatások – A megfelelő kényszerintézkedésre vonatkozó határozat – Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog megsértésével szerzett bizonyítékok értékelése)
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Sofiyski rayonen sad
Az alap-büntetőeljárás résztvevői
CH
Az eljárásban részt vesz: Sofyiska rayonna prokuratura
Rendelkező rész
A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (6) bekezdésének b) pontját
a következőképpen kell értelmezni:
e rendelkezés nemzeti jogba való átültetése hiányában az érintett tagállam rendőrhatóságai az ezen irányelvben egyértelműen, pontosan és feltétel nélkül biztosított, az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog alkalmazásától való eltérés érdekében nem hivatkozhatnak az említett rendelkezésre a gyanúsítottal vagy a vádlottal szemben.
A 2013/48 irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdését
a következőképpen kell értelmezni:
az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról írástudatlan gyanúsított által kinyilvánított lemondás nem tekinthető az e 9. cikk (1) bekezdésében támasztott követelményeknek megfelelőnek, ha a gyanúsítottat nem tájékoztatták a sajátos helyzetét kellően figyelembe vevő módon az ilyen lemondás lehetséges következményeiről, és ha e lemondást nem a nemzeti eljárásjognak megfelelően rögzítették oly módon, hogy az lehetővé tegye az említett követelmények tiszteletben tartásának ellenőrzését.
A 2013/48 irányelv 9. cikkének (3) bekezdését
a következőképpen kell értelmezni:
az ezen irányelv 13. cikke értelmében vett, az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról veszélyeztetett személy által történő lemondás esetén e személyt tájékoztatni kell e lemondás visszavonásának lehetőségére mielőtt bármilyen további nyomozási cselekményre sor kerülne, amelynek során – e nyomozási cselekmény intenzitására és jelentőségére tekintettel – az ügyvéd jelenlétének hiánya különösen hátrányosan érintheti az említett személy érdekeit és jogait.
A 2013/48 irányelv 12. cikke (2) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének első és második bekezdésével összefüggésben
a következőképpen kell értelmezni:
azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amelynek értelmében annak a bíróságnak, amely a terhelttel szemben alkalmazandó kényszerintézkedés megfelelőségének megállapítása céljából vizsgálja a terhelt bűncselekményben való részvételét, az említett terhelt fogva tartásának fenntartására vonatkozó határozat meghozatalakor nincs lehetősége annak értékelésére, hogy a bizonyítékokat ezen irányelv előírásainak megsértésével szerezték-e be, és nincs lehetősége arra, hogy adott esetben az ilyen bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja.
____________
1 HL C 2016., 2024.3.18.
1 A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.