A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE(második tanács)
2007. november 22.
F‑110/06. sz. ügy
José María Carpi Badía
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – Elsőbbségi pontok – Hiányos személyi akta – Az elsőbbségi pontok kihagyása az ún. „Sysper 2” elektronikus előmeneteli aktából – Üzemzavar – A* előléptetési bizottság – A felettes által javasoltnál alacsonyabb előmeneteli pontszám odaítélése”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben J. M. Carpi Badía kéri a részére a 2005. évi előléptetési időszak során való előléptetéshez nem elegendő számú elsőbbségi pontot odaítélő bizottsági határozat és az említett előléptetési időszakban őt elő nem léptető határozat, valamint a kinevezésre jogosult hatóság felperes panaszát elutasító, 2006. június 6‑i határozata megsemmisítését.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a felperes részére a 2005. évi előléptetési időszak során való előléptetéshez nem elegendő számú elsőbbségi pontot odaítélő bizottsági határozatot. A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Közösségek Bizottságának a 2005. november 23‑i 85‑2005. sz. Közigazgatási Tájékoztatóban megjelent, a 2005. évi előléptetési időszak során előléptetett tisztviselők listáját tartalmazó határozatát, amennyiben az nem tartalmazza a felperes nevét. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi a felperes költségeinek, valamint a saját költségeinek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer – Az előléptetési időszaknak az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és a tisztviselőknek odaítélt pontokat rögzítő határozatot tartalmazó aktus útján való lezárása – Különálló keresetekkel vagy egyetlen keresettel megtámadható önálló határozatok
(Személyzeti szabályzat, 45., 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata
(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)
1. A bizottsági belső szabályozás által bevezetett előléptetési rendszer keretében, amelyben az előléptetési eljárást lezáró aktus összetett természetű abban az értelemben, hogy a kinevezésre jogosult hatóság két különböző határozatát tartalmazza, éspedig az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és az említett hatóságnak az előbbi határozat alapjául szolgáló, a tisztviselők összpontszámát megállapító határozatot, ez az összpontszámot megállapító határozat önálló aktus, amely ellen önállóan terjeszthető elő panasz és adott esetben – a személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek keretében – bírósági felülvizsgálat iránti kereset.
Mindazonáltal az a tisztviselő, akit azért nem léptettek elő, mert – állítása szerint indokolatlanul – az előléptetési küszöbérték eléréséhez nem elegendő pontot kapott, egyszerre támadhatja jogorvoslattal a kinevezésre jogosult hatóságnak az összpontszám megállapításáról szóló határozatát, illetőleg az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatát. Noha e két aktus jogilag különbözik, és megsemmisítésük érdekében külön is megtámadhatók, valójában azonban az előléptetés megtagadása esetén szorosan összefüggnek, minthogy az előléptetés szükségszerűen és kizárólag a tisztviselőnek adott összpontszám és az előléptetési küszöbérték viszonyítása alapján történik.
(lásd a 32. és 33. pontot)
2. A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer keretében az előléptetési eljárás szabályszerű lefolytatását érintő eljárási hibának minősül, ha a tisztviselő nevét műszaki hiba miatt kihagyják a főigazgatóságának informatikai úton elkészített előléptetési listájáról, amelyet a főigazgató a főigazgatóság elsőbbségi pontjainak a tisztviselők számára való odaítélésére használ fel. Ez az eljárási hiba azonban csak abban az esetben vonhatja maga után a később annak orvoslásaként hozott, az érintett számára – jóllehet az előléptetéshez nem elegendő számú – elsőbbségi pont odaítéléséről szóló határozat és az előléptetett tisztviselők listájának megállapításáról szóló határozat megsemmisítését, ha megállapítást nyer, hogy az eljárás lefolytatását érintő ezen szabálytalanság hiányában az említett határozatoknak más lehetett volna a tartalma.
Ez a helyzet, ha az érintett esetét figyelmen kívül hagyják, amikor a főigazgató a főigazgatóságra nézve elkészíti az elsőbbségi pontok odaítélésére vonatkozó hivatalos álláspontot, amely lépés az előléptetési eljárás lényeges részét képezi, és ezt a szabálytalanságot, jóllehet erre lett volna lehetőség, nem orvosolták jogilag megkövetelt módon a megfelelő számú elsőbbségi pontnak az előléptetési bizottság általi utólagos odaítélése útján. Az ilyen szabálytalanság ugyanis sértheti az érintett tisztviselő érdekeit, és érvénytelenné teheti az előléptetési eljárást.
(lásd a 91–95. és 102. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 150/84. sz., Bernardi kontra Parlament ügyben 1986. április 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1986., 1375. o.) 28. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑64/94. sz., Benecos kontra Bizottság ügyben 1995. november 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑257. o. és II‑769. o.) 80. pontja; T‑212/97. sz., Hubert kontra Bizottság ügyben 1999. március 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑41. o. és II‑185. o.) 53. pontja, valamint T‑87/99. sz., Hendrickx kontra Cedefop ügyben 2000. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑147. o. és II‑679. o.) 64. pontja.