A Landgericht Duisburg (Németország) által 2023. július 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XK kontra Mercedes-Benz Group AG

(C-478/23. sz. ügy, Mercedes-Benz Group)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Duisburg

Az alapeljárás felei

Felperes: XK

Alperes: Mercedes-Benz Group AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Csökkentheti-e a 715/2007/EK rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében a kibocsátást szabályozó rendszer hatásfokát a jármű azon tervezési eleme, amely érzékeli a jármű hőmérsékletét, sebességét, a motor fordulatszámát, a sebességfokozatot, a sebességet, a kipufogó-, depressziót vagy bármely más paramétert, hogy a meghatározás eredményétől függően megváltoztassa a motor égési folyamatának paramétereit, és következésképpen a 715/2007/EK rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezésnek minősül, ha az égési folyamat paramétereinek a tervezési alkatrész meghatározásából eredő változása ugyan növeli egy vagy több káros anyag, például a nitrogén-oxidok kibocsátását, de csökkenti egy vagy több káros anyag, például a por, a szénhidrogének, a szén-monoxid és/vagy a szén-dioxid kibocsátását is?¹

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Ebben az esetben milyen feltételek mellett létezik hatástalanító berendezés a tervezési elemben?

Megtilthatja-e az uniós jog a 715/2007/EK rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezés jelenlététől eltérő szempontból a jármű olyan áramkörét vagy belső vezérlését, amely az égési folyamat paramétereinek módosításával egyrészt növeli egy vagy több káros anyag, például a szálló por, a szénhidrogének, a szén-monoxid és/vagy a szén-dioxid kibocsátását, de csökkenti egy vagy több káros anyag, például a nitrogén-oxidok kibocsátását?

A 3. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen feltételek mellett ez a helyzet?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: A 715/2007/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése második mondatának a) pontja értelmében akkor is megengedett-e az említett rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett elálló berendezés, ha a berendezés nem szükséges a motor károsodás vagy baleset elleni védelméhez, ugyanakkor szükséges a jármű biztonságos üzemeltetéséhez?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: A nemzeti jog azon rendelkezései, amelyek a jármű gyártójával folytatott perben előírják a jármű vevője számára, hogy bizonyítsa a [715/2007] rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezés meglétét, valamint azt, hogy nem áll-e fenn olyan helyzet, amely alapján az 5. cikk (2) bekezdése második mondatának a) pontja kivételesen engedélyezné az előző értelmében megállapítható hatástalanító berendezés alkalmazását, bizonyítani kell-e, hogy a 2007/46/EK irányelvnek a Mercedes-Benz Group ítéletben hivatkozott 18. cikkének (1) bekezdésével, 26. cikkének (1) bekezdésével, 46. cikkével ellentétes, amennyiben ez utóbbi rendelkezésekből az következik, hogy amennyiben ott tiltott hatástalanító berendezést szereltek be, a jármű vevője kártérítésre jogosult a gyártójával szemben (lásd: az említett ítélet 91. és 93. pontja)?¹

A 6. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Hogyan oszlik meg a bizonyítási teher a jármű vevője és gyártója között a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezés megléte és a 715/2007 rendelet 5. cikke (2) bekezdése második mondatának a) pontja alapján kivételesen engedélyezett helyzet miatt az előbbivel szemben az utóbbival szemben fennálló kártérítési igény tárgyában? Élhetnek-e a felek bizonyítási könnyítésekkel, ha igen, melyekkel, vagy terhelik-e őket esetleg kötelezettségek, ha igen, melyek? Amennyiben kötelezettségek állnak fenn: Milyen következményekkel jár, ha nem teljesülnek?

A 3. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Ellentétes-e a Mercedes-Benz Group ítélettel, a 2007/46 irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével, 26. cikkének (1) bekezdésével és 46. cikkével az a nemzeti jogi szabályozás, amely előírja, hogy a jármű vásárlója a gyártóval folytatott jogvitában köteles teljes körűen bizonyítani egy olyan áramkör vagy berendezés meglétét, amely ugyan nem minősül a 715/2007 rendelet 3. cikkének (10) bekezdése szerinti hatástalanító eszköznek, de más okból jogellenes, anélkül, hogy az ellenfélnek e tekintetben a bizonyítási tárgyaláson tájékoztatást kellene nyújtania; a 2007/46 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése, 26. cikkének (1) bekezdése és 46. cikke, amennyiben az utóbbi rendelkezésekből az következik, hogy a jármű vásárlójának kártérítési igénnyel kell rendelkeznie e jármű gyártójával szemben abban az esetben, ha a járműbe jogellenes áramkört vagy berendezést építettek be (lásd az említett ítélet 91. és 93. pontját)?

A 8. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Milyen bizonyításiteher-megosztást írja elő az európai jog egy gépjármű vásárlója és a gyártója közötti jogvitában, amelyben az előbbi kártérítési igényt támaszt az utóbbival szemben a 8. kérdésben említett típusú, nem engedélyezett áramkör vagy berendezés megléte miatt? Élhetnek-e a felek bizonyítási könnyítésekkel, ha igen, melyekkel, vagy terhelik-e őket esetleg kötelezettségek, ha igen, melyek? Amennyiben kötelezettségek állnak fenn: Milyen következményekkel jár, ha nem teljesülnek?

A 2007/46 irányelv rendelkezései, különösen annak 18. cikke (1) bekezdése és (3) bekezdése(36) azt a célt is szolgálják-e, hogy kifejezetten megvédjék a járművet vásárló magánszemélyt attól, hogy olyan járművet vásároljon, amely nem felel meg az uniós jog követelményeinek, és amelyet akkor sem vásárolt volna meg, ha tudta volna, hogy a jármű nem felel meg az uniós jog követelményeinek, mert nem akarta ezt megtenni?

A fenti kérdésre adott választól függetlenül, az uniós jog értelmében a 2007/46 irányelv vagy az annak alapján elfogadott nemzeti rendelkezések gyártójának a jármű gyártója általi megsértése esetén a következőkre van szükség alapján elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseit, különösen a hibás megfelelőségi tanúsítvány kiállítására vonatkozó tilalomnak a jármű gyártója általi megsértése esetén a gyártónak minden esetben, vagy legalábbis bizonyos esetekben kötelessége a vásárlót kártalanítani az e jogsértésen alapuló járművásárlás következményeiért, amely e jogsértés alapján nem felel meg az uniós jog követelményeinek, és ezért a vásárló kérésére - adott esetben a jármű átadásával és tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg és a vásárló által a jármű megszerzésével szerzett egyéb előnyök értékének figyelembevételével - megtéríteni a jármű megszerzésének költségeit? Ha csak bizonyos esetekben ez a helyzet: Milyen esetekben van így?

A 11. kérdésre adandó nemleges válasz vagy csak bizonyos esetekben adott igenlő válasz esetén: Minden esetben megfelel-e az uniós jog követelményeinek, ha egy olyan jármű vásárlója, amely nem felel meg az uniós jognak a kipufogógáz-kibocsátásra és/vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer minőségére vonatkozó követelményeinek, kártérítési igényét arra az összegre korlátozhatja, amellyel a vásárló túlfizetett a járműért, tekintettel a nem engedélyezett hatástalanító eszközzel kapcsolatos kockázatokra, ha a gyártó csupán gondatlanságból helytelen megfelelőségi tanúsítványt állított ki a járműre, amely a gyártás időpontjában valamennyi jogi aktusnak való megfelelést igazolja? Nemleges válasz esetén: Mely esetekben nem ez a helyzet?

Az 12. kérdésre adott igenlő válasz esetén: A károsanyag-kibocsátás és/vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer minősége tekintetében az európai uniós jog követelményeinek meg nem felelő jármű vásárlójának kártérítési igénye arra az összegre korlátozódik-e, amellyel a vásárló a járműért túlfizetett, tekintettel a nem engedélyezett hatástalanító eszközzel kapcsolatos kockázatokra, de legfeljebb a vételár 15 %-ára, mindig az uniós jog követelményeinek megfelelően, ha a gyártó csupán gondatlanságból állított ki a járműre vonatkozóan olyan hibás megfelelőségi tanúsítványt, amely igazolja, hogy a jármű a gyártás időpontjában megfelelt valamennyi jogszabályi előírásnak? Nemleges válasz esetén: Mely esetekben nem ez a helyzet?

____________

¹ A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 171., 1. o.).

¹ A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek [helyesen: összetevőinek] és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (HL 2007. L 263., 1. o.).

¹ 2023. március 21-i ítélet, C-100/21, EU:C:2023:229.