AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2015. május 18.

F‑11/14. sz. ügy

Bruno Dupré

kontra

Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

„Közszolgálat – Az EKSZ személyi állománya – Ideiglenes alkalmazott – A személyzeti szabályzat 98. cikke – Az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 2. cikkének e) pontja – Munkaszerződés – Besorolás – Az álláshirdetés jogellenességére vonatkozó kifogás – A nemzeti diplomáciai szolgálatok személyi állománya és az AD 5–AD 14 besorolási fokozatú tisztviselők által megpályázható, AD5 besorolási fokozatú álláshely – A besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés elve – Mulasztási ítélet”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Dupré kéri egyrészt az őt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) ideiglenes alkalmazottjaként alkalmazó, 2013. április 1‑jén aláírt munkaszerződ megsemmisítését annyiban, amennyiben az őt AD 5 besorolási fokozatba sorolta, másrészt az állítólagos kár megtérítését.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Besorolási fokozatba történő besorolás – A besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés – Korábban magasabb besorolási fokozatú tisztviselő által betöltött álláshelyre való alkalmazás – Az alacsonyabb besorolási fokozatba való felvételt meg nem akadályozó körülmény – Valamely tagállam nemzeti diplomáciai szolgálata személyi állománya tagjának ideiglenes alkalmazottként való kinevezése – Korábban, kirendelt nemzeti szakértőként ellátott feladatkör figyelembevétele – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 5., 32. cikk, és 98. cikk, (1) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, e) pont, 15. cikk, (1) bekezdés, és 50b. cikk; 2010/427 tanácsi határozat)

2.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő besorolás – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés – Kizárólag a szóban forgó besorolási fokozattól és munkakörtől nyilvánvalóan elmaradó feladatkör ellátása esetén való megsértés

(Személyzeti szabályzat, 7. cikk, és I. melléklet, A. pont)

3.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő besorolás – Valamely tagállam nemzeti diplomáciai szolgálata személyi állománya tagjának ideiglenes alkalmazottként való kinevezése – Az álláshirdetésben foglalt besorolási fokozatba a szolgálati idő figyelembevétele nélküli besorolás – A besorolási fokozatuk megtartására jogosult véglegesített tisztviselőkkel szembeni eltérő bánásmód – A hátrányos megkülönböztetés hiánya

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 21. cikk, (1) bekezdés; személyzeti szabályzat, 1d. cikk; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, e) pont, és 50b. cikk; 2010/427 tanácsi határozat, 6. cikk, (7) bekezdés)

1.      A besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés szabálya a tisztviselő vagy az alkalmazott szervezetbeli besorolási fokozata és az általa ellátott feladatkör közötti összehasonlítást vonja maga után, figyelembe véve a feladatkör jellegét, jelentőségét és terjedelmét.

E tekintetben az a körülmény, hogy a tisztviselőt vagy alkalmazottat olyan álláshelyre alkalmazzák, amelyet korábban magasabb besorolási fokozatú tisztviselő töltött be, nem érinti azon besoroló határozat jogszerűségét, amely az AD csoport legalacsonyabb besorolási fokozatába sorolja be a tisztviselőt vagy alkalmazottat, követve az általa megpályázott álláshirdetést.

A valamely tagállam nemzeti diplomáciai szolgálata személyi állománya kirendelt tagjának valamely uniós szerv általi ideiglenes alkalmazottként való kinevezése során a besorolási fokozatba való besorolást illetően az érintett által korábban ugyanannál a szervnél kirendelt nemzeti szakértőként ellátott feladatkört nem lehet figyelembe venni az ideiglenes alkalmazottként betöltött álláshelynek megfelelő feladatkörrel való összehasonlítás céljából, mivel kirendelt nemzeti szakértőként az érdekelt nem kérhette a személyzeti szabályzat alapján való besorolási fokozatba való besorolást.

(lásd az 54., 57. és 58. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Michail kontra Bizottság ítélet, F‑100/09, EU:F:2011:132, 65. pont; BV kontra Bizottság ítélet, F‑133/11, EU:F:2013:199, 64–67. pont.

2.      A személyzeti szabályzat 2004. május 1‑jei módosítása óta az igazgatói és/vagy főigazgatói munkaköröknek fenntartott AD 15 és AD 16 besorolási fokozatok kivételével a személyzeti szabályzat az ellátott feladatkört nem rendeli meghatározott besorolási fokozathoz, hanem lehetővé teszi a besorolási fokozat és a feladatkör szétválasztását, aminek következtében az AD csoportba tartozó tisztviselők egyenes vonalú előmenetelt követnek, amely előléptetés útján AD 5 besorolási fokozattól AD 14 besorolási fokozatig terjedhet.

Következésképpen, azonos vagy hasonló feladatkört különböző besorolási fokozatban lévő tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak is elláthatnak, mint ez kitűnik a személyzeti szabályzat I. mellékletének A. pontjából, amely az ott felsorolt legtöbb feladatkört illetően akként rendelkezik, hogy azokat különböző besorolási fokozatban lévő tisztviselők is elláthatják. Így a besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés szabálya csak akkor sérül, ha az ellátott feladatkör összességében nyilvánvalóan elmarad az érintett tisztviselő vagy alkalmazott besorolási fokozatának és munkakörének megfelelő feladatkörtől.

(lásd a 60., 62., és 77. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Bouillez és társai kontra Tanács ítélet, F‑53/08, EU:F:2010:37, 54. pont; Z kontra Bíróság ítélet, F‑88/09 és F‑48/10, EU:F:2012:171, 138. pont, az ítélettel szemben T‑88/13. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.

3.      Az egyenlő bánásmód elve akkor sérül, ha személyek két csoportját – amelyek jogi és ténybeli helyzete között nincs lényeges eltérés – eltérő módon kezelnek, vagy eltérő helyzeteket ugyanolyan módon kezelnek.

Nem sérti az egyenlő bánásmód elvét az, hogy valamely uniós szerv által közzétett álláshirdetés értelmében egyrészt ha az álláshelyet tisztviselővel töltik be, az megőrzi besorolási fokozatát, másrészt pedig ha valamely tagállam nemzeti diplomáciai szolgálatai személyi állománya tagjának kirendelésével töltik be, az ideiglenes alkalmazottat az AD 5 besorolási fokozatba sorolják be, így ez utóbbi nem érvényesítheti a szolgálatban eltöltött idejét, mivel az uniós tisztviselők és a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálatai személyi állományának valamely uniós intézményhez vagy szervhez kirendelt tagjai nincsenek sem azonos, sem pedig hasonló helyzetben abból a szempontból, hogy az előmenetelük milyen keretben zajlik, sőt a tekintetben sem, hogy az eredeti adminisztrációjuk milyen módon értékeli a szolgálatban eltöltött idejüket.

Az AD csoportba tartozó tisztviselőknek ugyanis az uniós intézményeken belül megvalósítják meg az előmenetelüket, többek között az AD 5–AD 14 besorolási fokozatba sorolt tanácsadói feladatkör ellátásával.

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 50b. cikkéből azonban kitűnik, hogy a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálatai személyi állományának tagjai, akkor is ha az említett feltételek 2. cikkének e) pontja értelmében ideiglenes alkalmazottként alkalmazták őket, később az eredeti adminisztrációjukban folytatják előmenetelüket, mivel az uniós intézmények vagy szervek csupán legfeljebb négy évre alkalmazhatják őket, amely alkalmazás egy alkalommal egy második, legfeljebb négyéves időszakra hosszabbítható meg, kivételesen további két éves szerződéshosszabbítás lehetőségével, ami összesen legfeljebb tíz éves kirendelést jelent az uniós intézménynél vagy ügynökségnél eltöltött szolgálati idő végén a tagállam általi haladéktalan újbóli foglalkoztatás biztosítékával.

(lásd a 69. és 73–76. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Afari kontra EKB ítélet, T‑11/03, EU:T:2004:77, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

Közszolgálati Törvényszék: Schönberger kontra Parlament ítélet, F‑7/08, EU:F:2009:10, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.