A Törvényszék (kibővített második tanács) T-9/19. sz., ClientEarth kontra EBB ügyben 2021. január 27-én hozott ítélete ellen az Európai Beruházási Bank által 2021. április 2-án benyújtott fellebbezés

(C-212/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Beruházási Bank (képviselők: T. Gilliams, G. Faedo és K. Carr meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: ClientEarth, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

állapítsa meg, hogy a fellebbezés elfogadható és megalapozott;

teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet, különösen annak rendelkező részét;

amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a per állása megengedi, utasítsa el az első fokon benyújtott keresetet;

a ClientEarth-t kötelezze mindkét fél azon költségeinek a viselésére, amelyek a fellebbezési eljárás és az elsőfokú eljárás során merültek fel.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező három jogalapra hivatkozik.

Először is a megtámadott ítélet tévesen nyilvánítja elfogadhatatlannak az EBB-nek a pénzügyi műveletei terén fennálló függetlenségére vonatkozó védekezési jogalapját. A Törvényszék nem vette figyelembe az elsődleges uniós jognak az EBB védekezését alátámasztó rendelkezéseit, tévesen alkalmazta az indokolási kötelezettséget, és elferdítette az EBB-nek a ClientEarth-nek az aarhusi rendelet¹ 10. cikkén alapuló belső felülvizsgálat iránti kérelmére adott válaszát. Következésképpen a Törvényszék tévesen értelmezte az „igazgatási aktusnak” az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett fogalmát.

Másodszor, a megtámadott ítéletben a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az EBB igazgatótanácsa által 2018. április 12-én elfogadott határozat, amely jóváhagyta a curtisi (Spanyolország) biomassza-erőmű építésére irányuló projekt finanszírozására vonatkozó javaslatot, az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett „jogilag kötelező és külső hatássalˮ bíró igazgatási aktusnak minősül. A Törvényszék megsértette az elsődleges uniós jognak az uniós másodlagos joggal és a nemzetközi megállapodásokkal szembeni elsőbbségére vonatkozó elvet, megsértette az EUMSZ 271. cikk c) pontját és az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését, és tévesen alkalmazta az EUMSZ 263. cikket.

Harmadszor, a megtámadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az EBB igazgatótanácsának 2018. április 12-i határozata az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett „környezetvédelmi jog alapján elfogadott” igazgatási aktusnak minősül. A Törvényszék tévesen értelmezte az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában szereplő meghatározást, elmulasztotta megjelölni a szóban forgó határozat megfelelő jogalapját, és következetlenül értelmezte az aarhusi rendeletet az Aarhusi Egyezmény fényében.

____________

¹ A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.)