A Közszolgálati Törvényszék F-34/10. sz., Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben 2011. február 4-én hozott végzése ellen Oscar Orlando Arango Jaramillo és társai által 2011. április 28-án benyújtott fellebbezés
(T-234/11. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbezők: Oscar Orlando Arango Jaramillo (Luxembourg, Luxemburg), Maria Esther Badiola (Luxembourg), Marcella Bellucci (Luxembourg), Stefan Bidiuc (Grevenmacher, Luxemburg), Raffaella Calvi (Schuttrange, Luxemburg), Maria José Cerrato (Luxembourg), Sara Confortola (Verona, Olaszország), Carlos D'Anglade (Luxembourg), Nuno Da Fonseca Pestana Ascenso Pires (Luxembourg), Andrew Davie (Medernach, Luxemburg), Marta De Sousa e Costa Correia (Itzig, Luxemburg), Nausica Di Rienzo (Luxembourg), José Manuel Fernandez Riveiro (Sandweiler, Luxemburg), Eric Gällstad (Rameldange, Luxemburg), Andres Gavira Etzel (Luxembourg), Igor Greindl (Canach, Luxemburg), José Doramas Jorge Calderon (Luxembourg), Monica Lledo Moreno (Sandweiler), Antonio Lorenzo Ucha (Luxembourg), Juan Antonio Magaña-Campos (Luxembourg), Petia Manolova (Bereldange, Luxemburg), Ferran Minguella Minguella (Gonderange, Luxemburg), Barbara Mulder-Bahovec (Luxembourg), Papp István (Luxembourg), Stephen Richards (Blaschette, Luxemburg), Lourdes Rodriguez Castellanos (Sandweiler), Daniela Sacchi (Mondorf-les-Bains, Luxemburg), Maria Teresa Sousa Coutinho da Silveira Ramos (Almargem do Bispo, Portugália), Isabelle Stoffel (Mondorf-les-Bains), Fernando Torija (Luxembourg), Maria del Pilar Vargas Casasola (Luxembourg), Carolina Vento Sánchez (Luxembourg), Pé Verhoeven (Brüsszel, Belgium), Sabina Zajc (Contern, Luxemburg) és Peter Zajc (Contern) (képviselők: B. Cortese és C. Cortese ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Európai Beruházási Bank
A fellebbezők kérelmei
A Törvényszék helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést, utasítsa el az EBB által az F-34/10. sz. ügyben előterjesztett elfogadhatatlansági kifogást, valamint utalja vissza az ügyet a Közszolgálati Törvényszék elé az ügy érdeméről és a költségekről az első fokú eljárás felperesei kérelmeinek megfelelően való döntés érdekében;
a Törvényszék másodlagosan, tekintettel a jelen fellebbezésben felhozott új jogkérdésekre, ossza meg a költségeket a felek között, amennyiben azt a méltányosság megköveteli.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésük alátámasztására a fellebbezők három jogalapra hivatkoznak.
1. Az első jogalap három részből áll, és az EBB és az alkalmazottai közötti jogvitákban előterjesztett keresetre alkalmazandó ésszerű határidő megállapításával kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul.
- A jogalap első része keretében a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Közszolgálati Törvényszék az EBB alkalmazottainak keresetével kapcsolatos határidőkre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot az e határidőkkel nem összeegyeztethető módon értelmezte, és valójában elvetette a jellegénél fogva rugalmas, a szóban forgó érdekek mérlegelését lehetővé tevő, ésszerű határidő szabályának alkalmazását, helyette pedig eltérést nem engedő, általános, három hónapos határidőt alkalmazott.
- A jogalap második része keretében a fellebbezők azzal érvelnek, hogy az EBB és az alkalmazottai közötti jogvitákat illetően az alkalmazandó szabályok semmilyen határidőt nem írnak elő, ezzel szemben a Közszolgálati Törvényszék analógia útján a személyzeti szabályzat 91. cikkében szereplő három hónapos határidőt, valamint az eljárási szabályzat 100. cikkének 3. §-ában szereplő tíz napos határidőt alkalmazta.
- A jogalap harmadik része keretében a fellebbezők az arányosság elve, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való joguk annyiban történő megsértésére hivatkoznak, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék ésszerűtlennek minősítette azt a határidőt, amelyet a fellebbezők tiszteletben tartottak, és amely csupán néhány másodperccel tér el a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó viszonyokra referenciaként alkalmazandó határidőtől.
2. A másodlagosan felhozott második jogalap az előre nem látható körülmények elvével összhangban értelmezett alkalmazandó eljárási szabályok értelmezésére vonatkozó téves jogalkalmazáson alapul.
3. A másodlagosan felhozott harmadik jogalap az előre nem látható körülmények fennállására vonatkozó bizonyítékok elferdítésén, valamint a bizonyításfelvételre és a pervezető intézkedésekre vonatkozó szabályok megsértésén alapul.
____________