2012. június 18-án benyújtott kereset - Makro autoservicio mayorista kontra Bizottság

(T-269/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Makro autoservicio mayorista, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselők: P. De Baere és P. Muñiz ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2010. január 18-i, a felperessel a 2012. április 19-i levélben közölt COM (2010) 22 végleges határozatát, amelyben megállapította, hogy a behozatali vám utólagos könyvelésbe vétele indokolt, e vám elengedése pedig nem indokolt egy konkrét ügyben (REM 02/08);

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Első jogalap, melynek keretében a felperes azt állítja, hogy:

a behozatali vámokat a Közösségi Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétesen vették utólagos könyvelésbe, mivel az alperes tévesen állapította meg, hogy a harmadik országokból származó behozatallal szemben elfogadott dömpingellenes rendeletek ipso iure alkalmazandók az EU-Törökország vámunióban szabad forgalomban lévő árukra, ennek eredményeként pedig a felperes tévesen mulasztotta el tájékoztatni a kereskedőket arról, hogy az érintett dömpingellenes rendelet is alkalmazandó volt az EU-Törökország vámunió területén szabad forgalomban lévő árukra. Vagylagosan, a török hatóságok tévedtek, amikor megerősítették, hogy a harmadik országokból származó árukra kivetett dömpingellenes vámok nem voltak alkalmazandók az EU-Törökország vámunióban szabad forgalomban lévő árukra. Továbbá a felperes előadja, hogy a spanyol hatóságok is tévedtek, mivel azt feltételezték, hogy a származási igazolással rendelkező árukra nem vonatkozhatnak további vámok vagy kereskedelmi védintézkedések, és ezért nem tájékoztatták a gazdasági szereplőket arról, hogy a Törökországból származó behozatalaikkal szemben kereskedelmi intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha ezek az áruk szabad forgalomban voltak.

Második jogalap, melynek keretében a felperes azt állítja, hogy:

az illetékes vámhatóságok által elkövetett hibát a jóhiszeműen eljáró és a vámnyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt valamennyi szabályt betartó fizetésre köteles személy ésszerűen nem védhette ki.

Harmadik jogalap, melynek keretében a felperes azt állítja, hogy:

a Közösségi Vámkódex 239. cikke értelmében vett sajátos helyzetben van, és e rendelkezés alapján a felperesnek nem tulajdonítható megtévesztés vagy nyilvánvaló hanyagság.

____________

¹ - A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.).