T‑339/10. és T‑532/10. sz. egyesített ügyek
Cosepuri Soc. Coop. pA
kontra
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Ingajárat Olaszországban és Európában – Az ajánlattevő ajánlatának elutasítása – A szerződés másik ajánlattevőnek való odaítéléséről szóló határozat – Szerződésen kívüli felelősség – A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A nyertes ajánlattevő ajánlata – A hozzáférés megtagadása – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2013. január 29.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – A felperes jogi helyzetét módosító aktusok – Közbeszerzési eljárást követően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződés – Kötelező joghatás hiánya a felperes tekintetében – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 266. cikk)
3. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A megtámadott aktusokra vonatkozó pontos megjelölés hiánya – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §)
4. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – A dokumentáció jogszerűségének és az ajánlattevők ajánlataihoz való hozzáférés megtagadásának vitatása – Az átláthatóság elvének tiszteletben tartása – Az ajánlatok bizalmas jellegére vonatkozó elvvel való összeegyeztethetőség
(EUMSZ 277. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés, és 99. cikk; 2342/2002 bizottsági rendelet, 148. cikk)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat – Közlendő adatok – A nyertes ajánlattevő által ajánlott ár közlésének elmaradása – Megengedhetőség
(EUMSZ 296. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 149. cikk)
6. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás útján történő szerződéskötés – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
7. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Együttes feltételek – Valamelyik feltétel hiánya – A kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
8. Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 264. cikk)
9. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Ajánlatot elutasító határozat – A bírálati jelentés és az ajánlattevővel kötött szerződés másolatának kiadására irányuló kérelem – A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazhatósága
(1049/2002 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés)
10. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kereskedelmi érdekek védelme – A hozzáférés megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
11. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Ajánlatot elutasító határozat – A nyertes ajánlattevő ajánlatához való hozzáférés iránti kérelem – A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazhatósága – A hozzáférés megtagadása – A nyertes ajánlattevő kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – Megengedhetőség – A 1605/2002 rendelettel való összeegyeztethetőség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk; 1605//2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 26. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 26., 77. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 28. pont)
4. A felperes valamely uniós közbeszerzési eljárás ellen irányuló megsemmisítés iránti keresetben jogosan vitathatja járulékos jelleggel a dokumentáció jogszerűségét. A dokumentáció valamely pontja, amely szerint az ajánlatok értékelésére vonatkozó eljárás titkos, egyrészt az ajánlatok bizalmas jellege védelmének, másrészt pedig az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti érintkezés főszabály szerinti elkerülésének követelményét szolgálja. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében foglalt átláthatóság elvét össze kell egyeztetni e követelményekkel.
Mindenesetre ezt az elvet össze kell hangolni a közérdek, a köz‑ vagy magánvállalkozások jogos kereskedelmi érdekei és a tisztességes verseny védelmével, amelyek igazolják az e rendelet 100. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt azon lehetőséget, hogy egyes adatoknak az elutasított ajánlattevővel való közlését mellőzzék, amennyiben ez szükséges a fenti követelmények tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Mindenesetre e rendelkezés nem írja elő a nyertes ajánlattevő teljes ajánlatának közlését.
(vö. 32., 33., 49. pont)
5. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdéséből és az annak végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 149. cikkéből az következik, hogy az ajánlatkérő már azzal eleget tesz az indokolási kötelezettségnek, ha először is azonnal tájékoztatja valamennyi elutasított ajánlattevőt az ajánlatuk elutasításának indokairól, és ha ezt követően az elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőket – azok kifejezett kérelmére – tájékoztatja a kiválasztott ajánlat jellemzőiről, viszonylagos előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről, az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételét követő tizenöt naptári napos határidőn belül.
Ez az eljárási mód megfelel az EUMSZ 296. cikkben foglalt indokolási kötelezettség céljának, amely szerint világosan és egyértelműen kell előadni a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelését úgy, hogy egyrészt az érdekeltek jogaik érvényesítése érdekében a meghozott intézkedés indokait megismerhessék, másrészt hogy a bíróság számára lehetővé tegye a felülvizsgálati jogkörének gyakorlását. Ezenkívül az indokolási kötelezettséget az eset összes körülményére, így különösen a jogi aktus tartalmára, a felhozott indokok jellegére és a címzettek vagy a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett egyéb személyek magyarázathoz fűződő érdekére tekintettel kell vizsgálni.
Úgy kell tekinteni, hogy az intézmény teljesítette az indokolási kötelezettségét, amennyiben valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozatának indokolásaként közölte az ajánlat elutasításának okait, a nyertes ajánlattevő ajánlatának jellemzőit és előnyeit, annak nevét, valamint elküldte a bírálati jelentés és a nyertes ajánlattevővel kötött szerződés másolatát. Ellenben az, hogy nem közölték a nyertes ajánlattevő által ajánlott árat, nem jelenti az említett kötelezettség megszegését, mivel a felperesnek módjában állt azt megismerni.
(vö. 42–45., 47., 48. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 54. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 68–70. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 77. pont)
9. Feltételezve, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdése különös szabályt tartalmaz a dokumentumokhoz való hozzáférés terén, e rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet célja különböző, és azok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely valamelyiknek a másikkal szembeni elsőbbségét írná elő. Ezért mindkét rendelet alkalmazását biztosítani kell oly módon, hogy azok egymással összeegyeztethetők legyenek, levetővé téve ezáltal a koherens alkalmazást.
(vö. 85. pont)
10. Ha az érintett intézmény úgy dönt, hogy megtagadja a hozzáférést az olyan dokumentumhoz, amelynek közlését kérték tőle, főszabály szerint magyarázatot kell adnia arra a kérdésre, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen miként sérthetné az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt kivétellel védett érdeket. Ezenkívül az ilyen sérelem veszélyének ésszerűen előreláthatónak kell lennie, és nem alapulhat pusztán feltételezésen. Mindazonáltal ezen intézmény e tekintetben szabadon támaszkodhat a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében hasonló általános megfontolások alkalmazhatók. Egyébiránt az említett rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti esetben az intézménynek vizsgálnia kell, hogy nem fűződik‑e az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek.
(vö. 90., 91. pont)
11. Valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében az ajánlattevők ajánlataiban szereplő pénzügyi és műszaki adatok igazolhatják azt, hogy az érintett intézmény megtagadja, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatához hozzáférést engedjen. Különösen erről van szó abban az esetben, ha az ilyen ajánlatok az ajánlattevők különös know‑how‑járól tanúskodnak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az ajánlataik egyediek és vonzók legyenek. Egyébiránt, mivel az érintett közbeszerzési szerződésben szereplő szolgáltatások más szervezeteknek is felajánlhatók, nem zárható ki, hogy az elutasított ajánlattevő egy hasonló szolgáltatásokra vonatkozó új ajánlati felhívás keretében újra versenyhelyzetbe kerüljön a többi – különösen a nyertes – ajánlattevővel.
Továbbá az ajánlattevők ajánlatainak védelme összhangban van az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet vonatkozó rendelkezéseivel, nevezetesen a 100. cikkének (2) bekezdésével, amely az elutasított ajánlattevők írásbeli kérelmére sem írja elő a benyújtott ajánlatok hozzáférhetővé tételét. E korlátozás szorosan kapcsolódik az uniós közbeszerzési szerződésekre vonatkozó, tisztességes versenyen alapuló szabályok céljához. E cél elérése érdekében fontos, hogy az ajánlatkérők ne tegyenek hozzáférhetővé olyan, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkat, amelyek megismerése a verseny torzítására használható akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban.
Másfelől mind jellegüknél fogva, mind a tárgybeli uniós jog rendszerére tekintettel a közbeszerzési eljárások alapja az ajánlatkérők és a részt vevő gazdasági szereplők közötti bizalmi viszony. Ez utóbbiak számára lehetővé kell tenni, hogy az ajánlatkérők tudomására hozhassanak minden olyan információt, amely hasznos a közbeszerzési eljárásban, anélkül hogy tartaniuk kellene attól, hogy az ajánlatkérők olyan adatokat közölnek harmadik személyekkel, amelyeknek a hozzáférhetővé tétele e gazdasági szereplőkre káros lehet.
(vö. 95., 99., 100. pont)