Language of document :

2008. augusztus 21-én benyújtott kereset - Spira kontra Bizottság

(T-354/08. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Diamanthandel A. Spira BVBA (Antwerpen, Belgium) (képviselők: J. Bourgeois, Y. Van Gerven, F. Louis, A. Vallery ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy:

semmisítse meg a COMP/38.826/B-2-Spira/De Beers/DTC Supplier of Choice ügyben a 773/2004 tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján hozott 2008. június 5-i bizottsági határozatot;

a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügyben a felperes vitatja a 2008. június 5-i (2008) D/203546 bizottsági határozatot, amelyben a Bizottság megállapította, hogy a kötelezettségvállalási határozatnak1 az Elsőfokú Bíróság általi megsemmisítéséből eredő tényállásbeli változás nem olyan döntő elem, amely megkövetelné, hogy a Bizottság felülvizsgálja a 2007. január 26-i (2007) D/200338 határozatát, amelyben közösségi érdek hiányában elutasította a felperes panaszát, miszerint a De Beers Group által a nyersgyémántok elosztásához alkalmazott Supplier of Choice (SoC) rendszerrel összefüggésben megsértették az EK 81. és 82. cikket ("elutasítási határozat"2) (COMP/38.826/B-2-Spira/De Beers/DTC Supplier of Choice ügy).

A felperes kérelmeinek alátámasztására három jogalapra hivatkozik.

Először is a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg alaposan és pártatlanul a felperes által a panaszában kifogásolt versenyellenes gyakorlatokat.

Másodszor a felperes azt állítja, hogy az input piac lezárása kérdésének újbóli vizsgálata esetén a Bizottság az input piacnak a SoC-rendszer által okozott lezárásából eredő jelentős kár fényében nem állíthatná, hogy a panasz alapján való eljáráshoz nem fűződött közösségi érdek. A felperes úgy érvel, hogy az input piac lezárását közösségi érdekűnek kellett volna tekinteni, mivel az egész EU-ban, sőt az egész világon érinti a nyersgyémántok elérhetőségét. Úgy véli, hogy a SoC-elosztórendszer versenyellenes szelektív elosztórendszer, amely korlátozza a márkán belüli versenyt.

Harmadszor - másodlagosan - a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és a piaclezárás hatásait vizsgáló teszt alkalmazásával kapcsolatban nem nyújtott megfelelő indokolást, mivel:

először is nem határozta meg a vizsgált piaci szerkezetet, az érintett társaság piaci erejét és versenytársainak piaci helyzetét;

nem vizsgálta meg azon szállító valamennyi potenciális korlátozását vagy monopolizálási tevékenységét, akinek a szelektív elosztórendszere a vizsgálat tárgyát képezte.

Továbbá a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, és határozatát tárgyilag téves tényekre alapította annak megállapításakor, hogy a SoC-rendszer a másodlagos piaci szereplőket nem zárja el érzékelhetően a nyersgyémántokhoz való hozzáféréstől (az input piac lezárása).

____________

1 - A T-170/06. sz., Alrosa kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2007., II-2601. o.), amely ellen a Bizottság fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz: C-441/07. sz., Bizottság kontra Alrosa ügy (HL 2007. C 283., 22. o.).

2 - Az elutasítási határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz: T-108/07. sz., Spira kontra Bizottság ügy (HL 2007. C 129., 20. o.).