2009. június 9-én benyújtott kereset - British Telecommunications kontra Bizottság

(T-226/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: British Telecommunications plc (London, Egyesült Királyság) (képviselők: G. Robert és M. M. Newhouse solicitors)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a vitatott határozatot;

az Elsőfokú Bíróság kötelezze Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a brit hatóságok által a felperes számára a BT nyugdíjalap részére állami biztosíték formájában nyújtott támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, 2009. február 11-i C(2009) 685 végleges bizottsági határozat (C 55/2007. [ex NN 63/2007, CP 106/2006] sz. állami támogatás) megsemmisítését kéri.

A felperes keresete alátámasztására hét jogalapra hivatkozik.

Először is a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság, amikor megállapította, hogy a felperes szelektív versenyelőnnyel bír, tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, hibásan alkalmazva az EK 87. cikk (1) bekezdését és az állami támogatás fogalmát. A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a felperes magatartásának valamennyi gazdasági és ténybeli körülményét.

Másodszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság, amikor megállapította, hogy a felperes szelektív versenyelőnyt élvez, mivel a BT Pension Scheme (BT nyugdíjrendszer, BTPS) igazgatósági tagjai (trustee) nem fizetnek járulékot a Pension Protection Fund (nyugdíjvédelmi rendszer, PPF) a BTPS állami biztosíték által fedezett tagjainak nyugdíját illetően, nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, és megsértette az egyenlő bánásmód elvét, mivel nem hasonlított össze összehasonlítható elemeket. A felperes szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta a magánszektor PPF alá tartozó rendszerei és a felperes által a privatizáció idején örökölt közszolgálati jellegű rendszer között különbségeket.

Harmadszor a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és megsértette a bizalomvédelem elvét, amikor újraminősített egy olyan intézkedést, amely meghozatalakor nem volt támogatás, mögöttes indokként a húsz évvel később támogatásnak minősülésre egy jogszabály időközben történő elfogadására hivatkozva.

Negyedszer a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét, amikor előírta, hogy a BTPS igazgatósági tagjainak is hozzájárulást kell fizetniük a PPF-hez.

Ötödször a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, és nem vizsgálta meg, hogy az állítólagos szelektív versenyelőny torzítja-e a versenyt, és érinti-e a tagállamok közötti kereskedelmet az EK 87. cikk (1) bekezdésének értelmében.

Hatodszor a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló ténybeli és jogi hibát vétett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy állami források átruházására került sor.

Végül azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az EK 253. cikket, amikor nem indokolta a vitatott határozatot.

____________