Language of document : ECLI:EU:C:2017:1004

C442/16. sz. ügy

Florea Gusa

kontra

Minister for Social Protection és társai

(a Court of Appeal [Írország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – 2004/38/EK irányelv – Önálló vállalkozói tevékenységének gyakorlásával felhagyó személy – Az önálló vállalkozói jogállás megtartása – Tartózkodási jog – Tagállami szabályozás, amely munkakeresési juttatás nyújtását olyan személyeknek tartja fenn, akik e tagállam területén tartózkodási joggal rendelkeznek”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. december 20.

Uniós polgárság – A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog – 2004/38 irányelv – Három hónapot meghaladó időtartamú tartózkodáshoz való jog – Munkavállalók és önálló vállalkozók – Tagállami állampolgár, aki, miután négy éven keresztül önálló vállalkozóként dolgozott a fogadó tagállamban, munkalehetőséghiány miatt e tevékenységét ez utóbbi tagállamban megszüntette – Az önálló vállalkozói jogállás megtartása

(2004/38 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (1) bekezdés, a) pont és (3) bekezdés, b) pont)

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy az ezen irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett önálló vállalkozó minőségét megtartja az olyan tagállami állampolgár, aki, miután mintegy négy éven keresztül jogszerűen tartózkodott és önálló vállalkozóként dolgozott valamely másik tagállamban, akaratától független okokból eredő, regisztrált munkalehetőség‑hiány miatt e tevékenységét megszüntette, és akit ezen utóbbi tagállam illetékes munkaügyi hivatala álláskeresőként nyilvántartásba vett.

Ugyanis, egyrészt a 2004/38 irányelv (3) és (4) preambulumbekezdéséből következik, hogy az irányelv célja az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető és egyéni jogának erősítése, valamint e jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében azon, ágazatonkénti és fragmentált megközelítés meghaladása, amely az ezen irányelvet megelőzően jellemezte az uniós jogi eszközöket, amelyek például külön vonatkoztak a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra, és egységes jogszabály alkotása, amely egységes szerkezetbe foglalja és felülvizsgálja ezen eszközöket (lásd ebben az értelemben: 2014. június 19‑i Saint Prix ítélet, C‑507/12, EU:C:2014:200725, 25. pont).

Márpedig az említett irányelv 7. cikke (3) bekezdése b) pontjának olyan értelmezése, amely szerint az kizárólag olyan személyekre vonatkozik, akik több mint egy évig munkavállalói tevékenységet folytattak, azokra nem, akik ilyen időtartam folyamán önálló vállalkozói tevékenységet folytattak, e céllal ellentétes lenne.

Másrészt ez az értelmezés indokolatlan eltérő bánásmódot vezetne be a személyek e két kategóriája között e rendelkezés arra irányuló célja tekintetében, hogy a munkavállalói jogállás megtartása által biztosítsák az olyan személyek tartózkodási jogát, akik szakmai tevékenységük gyakorlásával akaratuktól független körülményekből eredő munkalehetőség‑hiány miatt hagytak fel.

Ugyanis, a munkavállalóhoz hasonlóan, aki akaratán kívül álló okból elveszítheti alkalmazotti munkahelyét például elbocsátás következtében, az olyan személy, aki önálló vállalkozói tevékenységet folytatott, ugyancsak rákényszerülhet e tevékenységének beszüntetésére. E személy ekként sebezhetőség szempontjából hasonló helyzetben lehet, mint az elbocsátott munkavállaló. Ilyen körülmények között nem indokolt, hogy az említett személy tartózkodási jogának megtartása tekintetében nem részesül ugyanolyan védelemben, mint amelyben az a személy részesül, aki munkavállalói tevékenységével hagyott fel.

(lásd: 40–43., 46. pont és a rendelkező rész)