T‑505/12. sz. ügy
Compagnie des montres Longines, Francillon SA
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A B közösségi ábrás védjegy bejelentése – Két kiterjesztett szárnyat ábrázoló korábbi nemzetközi ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró okok – Az összetéveszthetőség hiánya – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A jóhírnév sérelmének hiánya – 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2015. február 12.
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett áruk hasonlósága – Az áruk egymást kiegészítő jellege
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – A B ábrás védjegy – Két kiterjesztett szárnyat ábrázoló ábrás védjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – A védjegynek bizonyos tagállamokban, illetve harmadik országokban való korábbi lajstromozása – Hatás
5. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Célkitűzés
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
6. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek – A védjegy jóhírneve a tagállamban vagy a Közösségben – Fogalom – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 22–25. pont)
2. A szóban forgó áruk hasonlóságának értékelésénél figyelembe kell venni az azok kapcsolatát jellemző összes releváns tényezőt. Ezen tényezők körébe tartozik különösen az áruk vagy szolgáltatások természete, rendeltetése, használata, valamint helyettesítő vagy egymást kiegészítő volta. Olyan egyéb tényezőket is figyelembe lehet venni, mint például az érintett áruk forgalmazási csatornái.
A kiegészítő áruk olyan, egymással szoros kapcsolatban álló áruk, amelyek egyike annyira nélkülözhetetlen vagy fontos a másik használatához, hogy a fogyasztók azt gondolhatják, hogy ugyanazon vállalkozás felel e termékek előállításáért vagy e szolgáltatások nyújtásáért. Az eltérő közönségnek szánt áruk per definitionem nem lehetnek egymást kiegészítő jellegűek.
Ezenkívül az áruk közötti esztétikai kiegészítő jelleg folytán valamilyen szintű, a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett hasonlóság keletkezhet. Az ilyen esztétikai kiegészítő jellegnek tényleges esztétikai szükségszerűségből kell állnia, abban az értelemben, hogy az egyik áru nélkülözhetetlen vagy fontos egy másik áru használatához, és a fogyasztók szokásosnak és általánosnak tekintik az említett áruk együttes használatát. Ezen esztétikai kiegészítő jelleg szubjektív, és ezt a gyártók marketingtörekvései vagy egyszerű divatjelenségek által adott esetben kialakított fogyasztói szokások vagy preferenciák határozzák meg.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szóban forgó áruk közötti esztétikai kiegészítő jellegű kapcsolat önmagában nem elegendő ezen áruk hasonlóságának megállapításához. Ehhez szükség van még arra is, hogy a fogyasztók ezen áruknak ugyanazzal a védjeggyel való forgalmazását szokásosnak tekintsék, amely általában azzal jár, hogy ezen áruk gyártóinak, illetőleg forgalmazóinak nagy része azonos.
Noha a divat‑ és ruházati ágazat egészére általában véve jellemző bizonyos mértékű esztétikai harmóniára törekvés az öltözködésben, ez túl általános tényező ahhoz, hogy önmagában igazolni tudja az áruk, például egyrészről az ékszerek és órák, másrészről a ruházati cikkek egymást kiegészítő jellegét.
(vö. 36., 58–60., 65. pont)
3. Tekintettel az érintett áruk közötti hasonlóság hiányára, a nagyközönség szempontjából nem áll fenn a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőség veszélye a B ábrás megjelölés, amelynek közösségi védjegyként való lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 9. és 25. osztályba tartozó „Optikai napszemüvegek” és „Ruházati cikkek, cipők” vonatkozásában kérték, valamint a korábban Németországra, Ausztriára, a Benelux‑államokra, Bulgáriára, Spanyolországra, Észtországra, Franciaországra, Görögországra, Magyarországra, Olaszországra, Lettországra, Litvániára, Portugáliára, a Cseh Köztársaságra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára kiterjesztett, többek között a 14. osztályba tartozó, a „Karórák; óraszerkezetek, óratokok, óralapok, óraszíjak karórákhoz; óraalkatrészek; kronométerek, versenyórák; kronográfok (órák); időmérő készülékek sporthoz; faliórák, asztali órák és ébresztőórák; mindenfajta időmérő készülék; ékszerórák; ékszerek; óraberendezések; idő kijelzésére szolgáló szerkezetek és táblák” leírásnak megfelelő árukra vonatkozó, két kiterjesztett szárnyat ábrázoló nemzetközi ábrás védjegy között. A szóban forgó áruk hasonlóságának hiányát az összetéveszthetőség átfogó értékelése keretében nem egyenlítheti ki az, hogy a kérdéses védjegyek hasonlók vagy akár azonosak, tekintet nélkül arra, hogy az érintett fogyasztók azokról milyen szintű ismeretekkel rendelkeznek.
Ezenfelül a korábbi ábrás védjegynek az említett rendelet 8. cikke (5) bekezdése értelmében vett jóhírnevét nem bizonyították. A korábbi ábrás védjegyből és a „longines” szóból álló összetett védjegy időben folyamatos – mennyiségi és minőségi szempontból is jelentős – használata ellenére ugyanis az utóbbi szó vonja magára a fogyasztók figyelmét, és valószínűleg az marad meg az emlékezetükben, anélkül hogy bizonyítást nyert volna, hogy az érintett vásárlóközönség jelentős része az Unió egy vagy több olyan tagállamában, amelyek esetében a jóhírnév fennállására hivatkoztak, szintén ismeri önmagában a korábbi ábrás védjegyet, és azt erőfeszítés nélkül gondolati képzettársítás útján kizárólag azon óraipari árukhoz és időmérő szerkezetekhez kapcsolja, amelyek tekintetében a jóhírnévre hivatkoztak.
(vö. 84., 121. pont)
4. A lajstromozásról, és analógia útján a törlésről vagy a lajstromozás megtagadásáról a tagállamokban hozott nemzeti határozatok csupán olyan tényezőknek minősülnek, amelyeket a közösségi védjegyek lajstromozásakor csupán figyelembe lehet venni, azonban nem lehet nekik döntő súlyt tulajdonítani. Ugyanezen megfontolások érvényesek a tagállamok bíróságainak ítélkezési gyakorlatára is. E megfontolások irányadók a feltétlen kizáró okok és a lajstromozás viszonylagos kizáró okai körében.
(vö. 86. pont)
5. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének célja nem az, hogy kizárja a jóhírnévnek örvendő védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló valamennyi védjegy lajstromozását. E rendelkezés rendeltetése az, hogy lehetővé tegye a jóhírnévvel rendelkező nemzeti védjegy jogosultja számára, hogy felszólalhasson azon védjegyek lajstromozása ellen, amelyek a korábbi védjegy jóhírnevét vagy megkülönböztető képességét sérthetik, vagy ezen jóhírnevet vagy megkülönböztető képességet tisztességtelenül kihasználhatják. Ugyanezen megfontolások alkalmazandók analógia útján a fent említett rendelet 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának a 8. cikk (5) bekezdésével együttesen értelmezett iii) alpontja alapján azon korábbi jóhírnévvel rendelkező védjegyekre, amelyeket nemzetközi megállapodás alapján valamely uniós tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromoztak.
(vö. 92. pont)
6. A jóhírnévvel kapcsolatos feltétel teljesítéséhez az szükséges, hogy a korábbi védjegyet az azzal ellátott árukon vagy szolgáltatásokon keresztül az érintett vásárlóközönség jelentős része ismerje. E feltétel vizsgálata során tekintetbe kell venni az ügy minden releváns elemét, többek között a védjegy által birtokolt piaci részesedést, a védjegy használatának intenzitását, földrajzi kiterjedését és tartamát, valamint a vállalkozás által a védjegy reklámozása céljából megvalósított beruházások jelentőségét, ugyanakkor nem követelmény, hogy a korábbi védjegy az így meghatározott érintett vásárlóközönség meghatározott százalékának körében ismert legyen, és hogy a jóhírnévnek az érintett földrajzi terület egészén fenn kell állnia, amennyiben a jóhírnév az érintett terület jelentős részén fennáll.
(vö. 100. pont)