A Törvényszék (harmadik tanács) T-376/21. sz., Instituto Cervantes kontra Bizottság ügyben 2023. június 14-én hozott ítélete ellen a Spanyol Királyság által 2023. augusztus 23-án benyújtott fellebbezés
(C-539/23. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Spanyol Köztársaság (képviselő: I. Herranz Elizalde meghatalmazott)
A többi fél az eljárásban: Instituto Cervantes, Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A Spanyol Királyság azt kéri, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül a 2023. június 14-i Instituto Cervantes kontra Bizottság ítéletet (T-376/21, EU:T:2023:331), és érdemben bírálja el az ügyet, helyt adva a megtámadott határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti keresetnek;
másodlagosan, abban az esetben, ha a Bíróság – helyt adva a szolgáltatott bizonyíték jogellenes megtagadására vonatkozó érveknek – úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés második jogalapjának elbírálásához bizonyításfelvétel szükséges, a Spanyol Királyság azt kéri, hogy a Bíróság az eljárási szabályzata 170. cikkének megfelelően, a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését követően utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az elvégezze a jogalap nélkül elutasított bizonyításfelvételt, és határozzon az ügy érdeméről.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztására a Spanyol Királyság négy jogalapra hivatkozik
Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék értékelési hibát követett el, amikor helytelenül alkalmazta az Alapjogi Charta 41. cikke (2) bekezdésének c) pontját, és elmulasztotta megállapítani a megtámadott jogi aktus indokolásának hiányát.
A Spanyol Királyság szerint a megtámadott ítélet tévesen utasította el az indokolás hiányára alapított jogalapot két okból: i. nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az ajánlat kiválasztása az ár-érték arányon alapul, és hogy a jelen esetben olyan indokolást kellett volna adni, amely alkalmas annak igazolására, hogy a CLL-interlingua csoport (a továbbiakban: CLL) ajánlata 1,49 százalékponttal magasabb, ami lehetetlen, hacsak ez az indokolás nem tartalmazza az egyes alszempontokban értékelt elemeknek tulajdonított értéket; és ii. annak megállapításával, hogy az odaítélési szempontok kevésbé részletes megfogalmazása korlátozhatja a Bizottság jogi aktusaira vonatkozóan a Törvényszék ítélkezési gyakorlata által megkövetelt indokolási kötelezettség terjedelmét.
A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék mérlegelési hibát követett el, amikor nem állapította meg, hogy a Bizottság megsértette a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel nem biztosított lehetőséget az Instituto Cervantes számára annak bizonyítására, hogy a kattintható szöveges link révén hozzáférhető dokumentumokat nem módosították.
A Spanyol Királyság szerint a megtámadott ítélet tévesen foglal állást az alkalmazandó jogi háttér (a Bizottság által jóváhagyott dokumentáció) egyértelműségéről, anélkül hogy figyelembe venné a Bizottságnak az ugyanezen kikötés alkalmazása során tanúsított korábbi és jelenlegi magatartását, és figyelmen kívül hagyja a többi ajánlattevő által elkövetett ugyanezen hibát.
Továbbra is a Spanyol Királyság szerint a megtámadott ítélet hibás, mivel a Törvényszék nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az alkalmazandó jogi háttér egyértelműségének a Bizottság által előidézett hiányára tekintettel a Bizottság nem szorítkozhatott volna arra, hogy az Instituto Cervantes által elkövetett hibát a benyújtott dokumentumok kizárásával szankcionálja, hanem pozitív intézkedéseket kellett volna hoznia a saját maga által okozott hiba orvoslása érdekében, például azáltal, hogy lehetővé teszi az Instituto Cervantes és a többi érintett ajánlattevő számára, hogy kijavítsa az elkövetett hibát, annak bizonyításával, hogy a kattintható szöveges linkek révén hozzáférhető dokumentumokat nem módosították.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék értékelési hibát követett el, amikor elutasította az egyenlő bánásmód elvének és az ajánlatok értékelése során alkalmazott önkényes jelleg tilalmának megsértésére, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 145. cikke c) pontjának abból eredő megsértésére alapított jogalapot, hogy a bizonyításfelvételt jogellenesen utasították el.
A Spanyol Királyság szerint a megtámadott ítélet hibás, mivel a Törvényszék megelégedett a megjegyzések pozitív vagy negatív jellegének értékelésével, és nem értékelte a felek által hivatkozott azon eseteket, amelyek arra utaltak, hogy a Bizottság az Instituto Cervantes és a CLL ajánlatainak értékelése során eltérő módszert alkalmazott.
Ezenkívül a megtámadott ítélet sérti a Törvényszék eljárási szabályzata 145. cikke (2) bekezdésének c) pontját, mivel a Törvényszék megtagadta a Spanyol Királyság által javasolt bizonyításfelvételt.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék értékelési hibát követett el, amikor elutasította a megfelelő ügyintézéshez való jognak az objektív pártatlanság és az átláthatóság elvének megsértéséből eredő megsértésére alapított jogalapot.
A Spanyol Királyság szerint a megtámadott ítélet hibás, amennyiben a Törvényszék kizárta annak lehetőségét, hogy az olyan közbeszerzési eljárásban, mint amelyről a jelen ügyben szó van, megsértették az objektív pártatlanság elvét, amely eljárás egyáltalán nem garantálja az értékítéleteken alapuló értékelés és a matematikai képleteken alapuló értékelés megfelelő elkülönítését.
____________