2010. március 3-án benyújtott kereset - Lengyelország kontra Bizottság

(T-101/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: M. Szpunar)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék

semmisítse meg az 1762/2003/EK, az 1775/2004/EK, az 1686/2005/EK és a 164/2007/EK rendelet helyesbítéséről és a cukorágazatban termelési illetékként fizetendő összegeknek a 2002/2003-as, 2003/2004-es, 2004/2005-ös, 2005/2006-os gazdasági évekre történő megállapításáról szóló, 2009. november 3-i 1193/2009/EK bizottsági rendelet¹ 3. cikkét, amennyiben az kiigazítja a cukorágazatban a 2004/2005-ös gazdasági évre a termelési illetékek összege, valamint a kiegészítő illeték meghatározásáról szóló, 2005. október 14-i 1686/2005/EK rendelet² 2. cikkét;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes előadja, hogy a megtámadott rendelkezés különbségtételt alkalmaz a cukorágazatban a 2004/2005-ös gazdasági évre a kiegészítő illetékek együtthatójának meghatározása vonatkozásában, amennyiben ezt az együtthatót az új tagállamok esetében 0,27033-ban, a tizenötök esetében pedig 0,15935-ben határozza meg.

A felperes a következő jogalapokra hivatkozik a megtámadott intézkedéssel szemben:

Először is, a Bizottságnak nem volt hatásköre, és megsértette az 1260/2001/EK rendelet³ 16. cikkét, amely a Bizottságot egyetlen, az egész Unió vonatkozásában ugyanolyan magas együttható megállapítására hatalmazta fel. Az 1260/2001 rendelet különböző nyelvi változatai e tekintetben teljesen egyezőek és egyértelműek. Továbbá, a cukorpiac közös szervezésének alapelvei nem indokolnak semmilyen eltérést az 1260/2001 rendelet előírásainak szövegétől, sokkal inkább kizárják az ilyen eltérést. Az egységes együttható ugyanis a cukorpiac közös szervezése alapelvei megvalósításának lényeges eszköze.

Másodszor, sérült a közösségi joganyag új tagállamok általi azonnali és teljes körű átvételének elve. A megtámadott rendelkezés gyakorlatilag egy átmeneti rendelkezés, amelyet a 2003. évi belépési okmány és az annak alapján kibocsátott jogi aktusok nem alapoznak meg. Így a csatlakozási okmány 2. cikke a tagságból eredő összes jog és kötelezettség átvételére teremt jogalapot a Lengyel Köztársaság számára, tehát a cukorpiacon a túlfizetések használatára vonatkozó jog, és a korábbi gazdasági években bekövetkezett veszteségek fedezésére vonatkozó kötelezettségek átvételére is.

Harmadszor, sérült a hátrányos megkülönböztetés tilalma is. Az együtthatók közötti különbségtétel egyetlen szempontja a tagállamok Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontja volt. Az új tagállamok csatlakozása önmagában nem jelenthet olyan objektív szempontot, amely a bevezetett különbségtételt igazolni tudná, mivel a csatlakozási okmány és az annak alapján kibocsátott jogi aktusok véglegesen szabályozták a csatlakozás következményeit.

Negyedszer, sérült a szolidaritás alapelve. A gyártók közti szolidaritás alapelve a cukorpiac közös szervezése körében alapvető elv, és azt jelenti, hogy az összes termelő közösen viseli e piac finanszírozásának költségeit, és a pénzügyi semlegesség nem az egyes tagállamok szintjén, hanem az Unió egészének szintjén objektív szempontok szerint valósul meg. Az egyes tagállamokra vonatkozó együtthatók közötti különbségtétel a cukorpiac költségei finanszírozásának önkényes, aránytalan, és nem szolidáris megosztását jelenti.

Ötödször, sérült az EK 253. cikk (jelenleg EUMSZ 296. cikk (2) bekezdés), mivel a megtámadott rendelkezés indokolása nem megfelelő. A Bizottság sem azokat a körülményeket nem jelölte meg, amelyek az együtthatók közötti különbségtételt igazolták, sem pedig az e különbségtétellel esetlegesen elérhető célokat.

____________

¹ - HL L 321., 2009.12.8. 1. o.

² - HL L 271., 2005.10.15., 12. o.

³ - A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 33. kötet, 17 o.).