Language of document : ECLI:EU:F:2009:151

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2009. november 10.

F‑93/08. sz. ügy

N

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Indokolás – Nyilvánvaló értékelési hiba – Az elérendő célok meghatározása”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben N többek között azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Parlament főtitkárának a 2008. március 4‑i azon határozatát, amely elfogadta a felperes 2007. január 1‑je és április 30. közötti időszakra vonatkozó végleges értékelési jelentését, és a Parlament elnökének a 2008. szeptember 5‑i azon határozatát, amely elutasította a felperes említett értékelő jelentéssel szembeni panaszát.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék N‑t kötelezi az összes költség viselésére.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az értékelő jelentés megsemmisítése iránti kereset – Másik intézménybe újrabeosztott tisztviselő – Az említett jelentésnek az e másik intézmény általi figyelmen kívül hagyása

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – A szervezeti egysége céljait meghatározó dokumentumnak az érintett tisztviselő tudomására hozására vonatkozó kötelezettség

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

1.      A tisztviselő értékelő jelentése – a későbbi hasznosságától függetlenül – az érintett által végzett munka minőségének írásbeli és alakszerű bizonyítéka. Az ilyen értékelés nem pusztán az érintett időszakban ellátott feladatok leírása, hanem tartalmazza azon képességek értékelését is, amelyeket az értékelt személy a szakmai tevékenységének gyakorlása során mutatott. Ebből következően minden tisztviselőnek joga van ahhoz, hogy munkájáról igazságos és méltányos módon értékelés készüljön. Következésképpen a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alapján a tisztviselőnek mindenképpen biztosítani kell azt a jogot, hogy a rá vonatkozó értékelő jelentést vitathassa a tartalma miatt, vagy amiatt, hogy az nem a személyzeti szabályzatban meghatározott szabályoknak megfelelően készült el.

Következésképpen a tisztviselőnek az egyik intézményből egy másikba való újrabeosztása, az első intézmény által készített értékelő jelentéseknek a második intézmény általi figyelmen kívül hagyása és a tisztviselő második intézményen belüli előléptetése nem fosztja meg a felperest az első intézmény által készített végleges értékelő jelentéssel szembeni eljáráshoz fűződő érdekétől.

(lásd a 46. és 47. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑198/07. P. sz., Gordon kontra Bizottság ügyben 2008. december 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑10701. o.) 44. és 45. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat 43. cikkére vonatkozó, a Parlament által elfogadott általános végrehajtási rendelkezések 10–12. cikkéből kitűnik, hogy ezen intézmény az értékelő beszélgetés során köteles átadni minden tisztviselőjének vagy alkalmazottjának a következő évre az igazgatósága vagy a szervezeti egysége számára kijelölt célokat ismertető dokumentumot. E dokumentum a tisztviselő vagy alkalmazott teljesítményének következő évi értékelése és az értékelő jelentésének elkészítése során lényeges elemet képez. Ezenkívül, ha a tisztviselő vagy alkalmazott az értékelő beszélgetés során kéri, az adminisztráció köteles olyan dokumentumot elkészíteni, amely tovább részletezi a személyesen számára meghatározott célokat.

Ha az általános értekezleten az egységvezető meghatározta az igazgatóság általános céljait vagy a szervezeti egysége külön céljait, valamint az egyes tisztviselők egyéni céljait, és ha egyébiránt közölték és megvitatták azt a táblázatot, amely minden tisztviselő vagy alkalmazott vonatkozásában meghatározta a következő év feladatait és céljait, úgy kell tekinteni, hogy a tisztviselőnek tudomása volt a következő évre kijelölt célokról. Bár ilyen esetben e táblázat – tekintettel a tartalmára és a használt fogalmak egységességére – alapvetően az ellátandó feladatokat sorolja fel, mintsem a célokat határozza meg, az érintett tisztviselőknek vagy alkalmazottaknak bizonyos iránymutatást nyújt, illetve kijelöli az elérendő célokat, és ezért az a célok általános végrehajtási rendelkezések értelmében vett ismertetésének tekinthető.

(lásd a 64. és 66. pontot)