2016. november 9-én benyújtott kereset – Írország kontra Bizottság

(T-778/16. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Írország (képviselők: E. Creedon, K. Duggan és A. Joyce meghatalmazottak, P. Baker QC, S. Kingston, C. Donnelly, B. Doherty és A. Goodman barristers, P. Gallagher, D. McDonald és M. Collins SC)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Írországnak címzett, az Írország által az Apple számára nyújtott SA.38373 (2014/C) számú állami támogatással kapcsolatos ügyre vonatkozó, 2016. augusztus 30-i C(2016) 5605 final bizottsági határozatot;

a Bizottságot kötelezze Írország költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

Az első, az ír jogszabályok és a vonatkozó tények félreértelmezésével a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibákra alapított jogalap.

A határozat tévesen állapítja meg azt, hogy az ír Revenue Commissioners (ír adó- és vámhatóságok bizottsága) által 1991-ben és 1997-ben kibocsátott két vélemény „lemondott” olyan adóbevételekről, amelyeknek az Apple Sales International (ASI) és az Apple Operations Europe (AOE) írországi fióktelepeitől való beszedésére Írország egyébként jogosult lett volna. A vélemények nem tartalmaztak az ír jogszabályoktól való eltérést. A külföldi illetőségű társaságok írországi fióktelepeire alkalmazandó általános adójogi szabályokat a Taxes Consolidation Act 1997 (egységes szerkezetbe foglalt 1997. évi adótörvény) 25. szakasza tartalmazza. A vélemények pusztán a 25. szakaszt alkalmazták, amely a territorialitás elvével összhangban kizárólag a fióktelephez rendelhető nyereségeket adóztatja, nem pedig a társaság nem írországi nyereségeit. A határozat ezenfelül félreértelmezi az ASI és az AOE ír fióktelepeinek tevékenységeit és feladatait. Ezek a fióktelepek rutinjellegű feladatokat láttak el, az ASI-n és az AOE-n belüli minden fontos határozatot azonban az Egyesült Államokban hoztak meg, és az e határozatokhoz köthető nyereségeket tévesen tulajdonították az ASI és az AOE ír fióktelepeinek. Az, hogy a Bizottság az Apple szellemi tulajdonra vonatkozó engedélyeit az AOE és az ASI ír fióktelepeinek tulajdonította, továbbá megtagadta az Apple Inc. által folytatott tevékenységek figyelembevételét, nincs összhangban az ír jogszabályokkal, ráadásul összeegyeztethetetlen a Bizottság által állítólagosan alkalmazott elvekkel.

A második, az állami támogatás értékelése során a Bizottság által állítólagosan elkövetett nyilvánvaló értékelési hibákra alapított jogalap.

Helytelen a Bizottság azon megállapítása, amely szerint az ASI és az AOE „előnyben” részesült. A vélemények nem tértek el az „általános” adórendszertől, mivel az ASI és az AOE nem fizetett a 25. szakasz alapján jogszerűen fizetendő adónál kevesebb adót. A Bizottság szintén tévesen állítja azt, hogy a vélemények szelektívek. A Bizottság által alkalmazott referenciarendszer tévesen hagyja figyelmen kívül a belföldi és a külföldi illetőségű társaságok közötti különbségtételt. A Bizottság megkísérli a társasági adóra vonatkozó ír szabályok olyan irányú átírását, miszerint a vélemények tekintetében a Revenue Commissionersnek a szokásos piaci feltételek elvének Bizottság szerinti értelmezését kellett volna követnie. Ez az elv nem része a fióktelepek nyereségének kiosztásával kapcsolatos uniós jognak vagy a vonatkozó ír jogszabályoknak, és a Bizottság állítása összeegyeztethetetlen a tagállamok közvetlen adózás területén fennálló szuverenitásával.

A harmadik, a szokásos piaci feltételek elvének Bizottság általi következetlen és nyilvánvalóan téves alkalmazására alapított jogalap.

Még ha a szokásos piaci feltételek elve jogilag releváns is lenne (amit Írország nem fogad el), a Bizottság azt nem alkalmazta következetesen, és nem vizsgálta meg az Apple csoport általános helyzetét.

A negyedik, a Bizottság másodlagos érveinek téves voltára alapított jogalap.

A Bizottság tévesen utasította el az Írország által arra vonatkozóan benyújtott szakértői bizonyítékot, hogy még ha alkalmaznánk is a szokásos piaci feltételek elvét (amit Írország nem fogad el), az ASI-val és az AO-val szembeni adóügyi megítélés összhangban állt ezzel az elvvel.

Az ötödik, a Bizottság alternatív érveinek téves voltára alapított jogalap.

A Bizottság tévesen állítja azt, hogy a szokásos piaci feltételek elve az ír jogrend szerves részét képezi, hogy a 25. szakaszt következetlenül alkalmazták, vagy hogy a 25. szakasz bármilyen nem megengedett mérlegelésre ad lehetőséget. A 25. szakasz nem biztosít ilyen mérlegelési lehetőséget a Revenue Commissioners számára.

A hatodik, a lényeges eljárási szabályok Bizottság általi megsértésére alapított jogalap.

A Bizottság a vizsgálat során egyszer sem fejtette ki egyértelműen az állami támogatásokkal kapcsolatos elméletét, és a határozat olyan ténybeli megállapításokat tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban Írországnak nem volt lehetősége észrevételeket tenni. A Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézés követelményét azzal, hogy nem tartotta be a pártatlan eljárás és a gondosság kötelezettségét.

A hetedik, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének Bizottság általi megsértésére alapított jogalap.

A Bizottság megsértette a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét azzal, hogy korábban nem megnevezett állítólagos uniós jogszabályokra hivatkozott. Ezek olyan új szabályok, amelyek hatálya és joghatása teljesen bizonytalan. A Bizottság 2010. évi OECD-dokumentumokra hivatkozik, amelyek azonban – még ha kötelező erejűek is lennének – nem voltak előreláthatóak 1991-ben vagy 1997-ben.

A nyolcadik, a határozat meghozatalára vonatkozó bizottsági hatáskör hiányára és az EUSZ 4. és EUSZ 5. cikk, valamint a tagállamok adójogi autonómiája elvének megsértésére alapított jogalap.

A Bizottság az állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a tagállamok adóztatási joghatóságának földrajzi hatályának és terjedelmének kérdésében egyoldalúan a saját álláspontjával váltsa fel a tagállamok álláspontját. Az állami támogatásokról szóló jogszabályok célja a szelektív előnyt nyújtó állami beavatkozásokkal szembeni fellépés. Az állami támogatásokról szóló jogszabályok a természetüknél fogva nem szolgálhatnak az adórendszerek között világszinten mutatkozó eltérések kiegyenlítésére.

A kilencedik, az EUMSZ 296. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdése c) pontjának Bizottság általi nyilvánvaló megsértésére alapított jogalap.

A Bizottság nyilvánvalóan megsértette a határozatának világos és egyértelmű indokolására vonatkozó kötelezettségét, mivel e határozatban egyidejűleg hivatkozik nagymértékben eltérő tényállásokra, és ellentmond saját magának az Írország által állítólagosan megsértett szabály forrásával kapcsolatban, továbbá azt állítja, hogy Írország olyan nyereségekkel kapcsolatban nyújtott támogatást, amelyek más országokban adókötelesek.

____________