A Közszolgálati Törvényszék F-9/12. sz., CC kontra Parlament ügyben 2013. július 11-én hozott ítélete ellen CC által 2013. augusztus 28-án benyújtott fellebbezés

(T-457/13. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: CC (Bridel, Luxemburg) (képviselő: G. Maximini ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-9/12. sz., CC kontra Parlament ügyben 2013. július 11-én hozott ítéletét,

ebből következően adjon helyt a fellebbező különböző cselekményekből származó kárának megtérítésére irányuló kérelmének,

adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előadott kérelmeknek,

az alperest kötelezze mindkét eljárás költségeinek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező nyolc jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen elmulasztotta elrendelni a szükséges bizonyításfelvételt, és ezzel nyilvánvaló értékelési hibát követett el a fellebbező azon esélyének elvesztésére vonatkozóan, hogy 2005 júniusától őt felvegyék a Parlamenthez;

A második jogalap téves jogalkalmazásra, nyilvánvaló értékelési hibára és másodlagosan a tények elferdítésére vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék megállapította, hogy a Tanácsot tájékoztatták azon alkalmassági lista létezéséről, amelyen a fellebbező neve szerepelt;

A harmadik jogalap téves jogalkalmazásra, nyilvánvaló értékelési hibára, a tények elferdítésére, az indokolás elégtelenségére és valamely jogalap megválaszolásának elmaradására vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem válaszolt a fellebbező azon jogalapjaira, amelyek a fellebbező más uniós intézményekhez és szervekhez való felvételének Parlament általi megakadályozására, az alkalmassági lista létezésére vonatkozó információ hiányára és azon tényre vonatkoztak, hogy az EPSO engedélyt kapott a fellebbező EPSO adatbázisba való felvételére és ezen információ továbbítására;A negyedik jogalap téves jogalkalmazásra és a tények elferdítésére vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék i) tévesen állapította meg, hogy a Parlamentet nem terhelte jogi kötelezettség az alkalmassági lista minden uniós intézménynek és szervnek való továbbítása tekintetében; ii) nem vont le következtetéseket az egyenlő bánásmód, a gondos ügyintézés és a jogbiztonság elveinek megsértéséből és iii) elmulasztotta az iratok megvizsgálását;Az ötödik jogalap az alkalmassági lista érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozó információt illetően a tények elferdítésére és nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék megállapította, hogy a Tanács és a többi uniós intézmény és szerv tudott az alkalmassági lista érvényességi idejének 2007 júniusától 2007 augusztusáig való meghosszabbításáról; A hatodik jogalap téves jogalkalmazásra, nyilvánvaló értékelési hibára, a tények elferdítésére és a tények vizsgálatának elmulasztására vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék megállapította, hogy az alkalmassági lista érvényességi idejének a többi sikeres pályázó vonatkozásában történő meghosszabbítása nem jelentett eltérő bánásmódot a fellebbező tekintetében;A hetedik jogalap téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem vonta le a megfelelő következtetéseket a fellebbező helyzetére vonatkozó iratok Parlament általi megsemmisítéséből;A nyolcadik jogalap téves jogal

kalmazásra, nyilvánvaló értékelési hibára és másodlagosan a tények elferdítésére, a bizonyításfelvétel elmulasztására és az indokolás hiányára vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem vette figyelembe a fellebbező tényleges helyzetét és a Parlament vétkes magatartását a fellebbező felvételre való esélye elvesztésének elemzésekor és az őt ért kár értékelésekor.d:\documents\tra-doc\t-2013-0457\tra-doc-hu-pv_comm-t-0457-2013-201308523-0

2t00.doc