A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2015. április 29.

T‑457/13. P. sz. ügy

CC

kontra

Európai Parlament

„Fellebbezés – Csatlakozó fellebbezés – Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A sikeres pályázók listájának kezelésében elkövetett hibák – Szerződésen kívüli felelősség – Vagyoni kár – Jogos bizalom – A tények elferdítése – Esély elvesztése – Nem vagyoni kár – Indokolási kötelezettség”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) a CC kontra Parlament ügyben 2013. július 11‑én hozott ítéletével (F‑9/12, EBHT‑KSZ EU:F:2013:116) szemben előterjesztett és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) a CC kontra Parlament ügyben 2013. július 11‑én hozott ítéletét (F‑9/12) hatályon kívül helyezi. A Törvényszék visszautalja az ügyet a Közszolgálati Törvényszékhez. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – Nem vagyoni kár – A jogellenes aktus megsemmisítése révén történő megfelelő jóvátétel – A Közszolgálati Törvényszék indokolási kötelezettsége

(EUMSZ 340. cikk)

2.      Európai uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – Fogalom – Az alkalmassági lista érvényességének a versenyvizsga sikeres pályázói szerint eltérő időtartama

3.      Tisztviselői kereset – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – A felvétel esélyének elvesztésével kapcsolatos vagyoni kár megtérítése – Szempontok

1.      A Közszolgálati Törvényszék megsérti az indokolási kötelezettségét, amennyiben nem pontosított jogellenességre, az igazságtalanság érzésére és az érintett által állítólagosan elszenvedett gyötrelmekre való hivatkozásra többek között azon indokok kifejtése nélkül szorítkozik, amelyek miatt az ebből eredő nem vagyoni kárt nem lehetett volna valamely aktus megsemmisítésével megtéríteni.

(lásd az 51. és 52. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1990. február 7‑i Culin kontra Bizottság ítélet, C‑343/87, EBHT, EU:C:1990:49, 128. pont.

2.      Az egyenlő bánásmód elve az uniós jog egyik alapelve, amely szerint nem lehet a hasonló helyzeteket eltérő módon, illetve a különböző helyzeteket azonos módon kezelni, kivéve ha a különbségtétel objektíve igazolható. Az egyenlő bánásmód elve akkor sérül, ha a személyek két csoportját – akik vagy amelyek jogi és ténybeli helyzete között nincs lényeges eltérés – eltérő módon kezelik, vagy eltérő helyzeteket ugyanolyan módon kezelnek.

Valamely versenyvizsga olyan alkalmassági listára késedelmesen felvett sikeres pályázójának helyzetét, amelynek érvényességét az általa kezdeményezett bírósági eljárás végéig meghosszabbították, a versenyvizsga más sikeres pályázói közül azon személy helyzetéhez kell hasonlítani, akinek a neve a tisztviselői álláshelyre való felvétel előtt a leghosszabb ideig szerepelt az alkalmassági listán. Ha ugyanis máséhoz hasonlítanánk, az alkalmassági lista meghosszabbítása, amely feltehetően a listára késedelmesen felvett sikeres pályázó által a versenyvizsgáról őt kizáró határozattal szemben kezdeményezett bírósági eljárásból ered, e versenyvizsga többi sikeres pályázójára nézve kedvezőbb lenne, mint számára.

(lásd a 72. és 76. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék 2009. február 20‑i Bizottság kontra Bertolete és társai ítélet, T‑359/07 P–T‑361/07 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2009:40, 37. és 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Azáltal, hogy valamely intézmény nem tájékoztatta azonnal a másik, a versenyvizsgát vele együttesen szervező intézményt a felperes nevének az alkalmassági listára való felvételéről, megfosztotta a felperest attól, hogy az e listára való felvétel időpontja és azon időpont közötti időszakban próbaidős tisztviselőként felvegyék, amikor ezen információt közölték a másik intézménnyel.

(lásd a 82. pontot)