Language of document :

2020. október 26-án benyújtott kereset – Magyarország kontra Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa

(C-551/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazottak)

Alperesek: Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság semmisítse meg

a 2020/1054 rendelet1 1. cikke 6. pontjának c) pontját, valamint 2. cikkének 2. pontját, illetőleg szubszidiáriusan mindazon rendelkezéseket, amelyekkel a fenti rendelkezések elválaszthatatlan egységet alkotnak,

a 2020/1055 rendelet2 1. cikkének 3. pontját, amennyiben úgy módosítja az 1071/2009/EK rendelet 5. cikkét, hogy annak (1) bekezdésébe egy új b) pontot illeszt be, illetőleg szubszidiáriusan mindazon rendelkezéseket, amelyekkel a fenti rendelkezések elválaszthatatlan egységet alkotnak,

a 2020/1057 irányelv3 1. cikkét, illetve másodlagosan az 1. cikkének (6) bekezdését, valamint szubszidiáriusan mindazon rendelkezéseket, amelyekkel a fenti rendelkezések elválaszthatatlan egységet alkotnak,

valamint kötelezze az Európai Parlamentet és a Tanácsot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1. A 2020/1054 rendelet vitatott rendelkezéseire vonatkozó jogi érvek:

A 2020/1054 1. cikke 6. pontjának c) pontjában foglalt rendelkezés – amely szerint a rendszeres heti pihenőidők és a korábbi csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott, 45 óránál hosszabb heti pihenőidők nem tarthatók a járműben – a gyakorlatban végrehajthatatlan, mivel nem áll rendelkezésre annyi megfelelő pihenőhely, amennyire szükség lenne. A követelmény a jogalanyokra – a járművezetőkre és fuvarozási vállalkozásokra – aránytalan terhet ró, illetve a jogalkotók részéről nyilvánvaló mérlegelési hibát jelent. Ugyanígy, nyilvánvaló mérlegelési hibát jelent az is, hogy a jogalkotási eljárás során egyáltalán nem vizsgálták meg a vitatott rendelkezésben szereplő követelményeknek megfelelő szálláshelyek rendelkezésre állását, azok számát, elhelyezkedését, annak ellenére, hogy e tekintetében komoly aggályok merültek fel.

A 2020/1054 rendelet 2. cikkének 2. pontja, amely megállapítja a második generációs (V2) intelligens menetíró készülékek járműbe való felszerelésének időpontját, a Magyar Kormány álláspontja szerint jogellenes. Először is, annak elfogadása során a jogalkotók nyilvánvaló mérlegelési hibát követtek el, illetve megsértették az arányosság elvét, mivel nem vizsgálták meg a határidő előrehozásának gazdasági, társadalmi hatásait. Másrészt a jogalkotók megsértették a gazdasági szereplők jogos várakozásait, illetőleg a bizalomvédelem és jogbiztonság elvét. Harmadszor, a rendelkezés sérti az Unió gazdasági versenyképességének fenntartására vonatkozó – az EUMSZ 151. cikkének második bekezdésében foglalt – követelményt, mivel jelenleg hasonló követelmény a nem uniós tagállamban letelepedett vállalkozások járműveire nem vonatkozik, így e vállalkozások egyértelműen versenyelőnybe kerülnek az uniós vállalkozásokhoz képest.

2. A 2020/1055 rendelet vitatott rendelkezésére vonatkozó jogi érvek:

A Magyar Kormány álláspontja szerint a jármű nyolchetente való visszatérési kötelezettsége sérti az arányosság követelményét, illetőleg nyilvánvaló mérlegelési hibát képez, minthogy az Európai Parlament, illetve a Tanács semmiféle hatásvizsgálatot nem végzett el ennek az új követelmények a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait illetően, így nem rendelkezett semmiféle érdemi információval arra nézve, hogy az új követelmény arányos-e. Ezzel a jogalkotók megsértették az elővigyázatosság elvét is, minthogy az intézkedés környezeti hatásait nem mérték fel. Az intézkedés hatására a járműveknek sok esetben üresen kell visszatérniük, ami igen jelentős széndioxid-kibocsátást eredményez uniós szinten.

Másrészt a követelmény sérti a diszkrimináció tilalmát, mivel másként érinti az EU középpontjában és annak perifériáján – és különösen az ún. „EU13 tagállamokban” – letelepedett fuvarozókat. Az EUMSZ 91. cikkének (2) bekezdése, illetve 94. cikke alapján a jogalkotóknak figyelembe kellett volna venniük ezen országok speciális körülményeit, és tartózkodniuk kellett volna olyan szabályozás elfogadásától, amely hatásában megkülönböztető jellegű.

3. A 2020/1057 irányelv vitatott rendelkezéseire vonatkozó jogi érvek:

Elsődleges kérelemként a Magyar Kormány kéri a 2020/1057 irányelv 1. cikkének megsemmisítését, amely a „járművezetők kiküldetésének különös szabályait” tartalmazza. Álláspontja szerint e „különös szabályok” azért jogellenesek, mivel a nemzetközi fuvarozást végző járművezetők nem tekinthetők olyan személyeknek, akik a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti transznacionális intézkedést hajtanak végre, így nem terjedhetnek ki rájuk az említett irányelv rendelkezései.

Másodlagosan, a Magyar Kormány a 2020/1057 irányelv 1. cikke (6) bekezdésének a megsemmisítését kéri, tekintettel arra, hogy a jogalkotók megsértették az egyenlő bánásmód követelményét azáltal, hogy az ún. kísért kombinált fuvarműveletekre nem terjed ki az irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a kétoldalú fuvarműveletekre vonatkozó mentesség. Ezenkívül, a Magyar Kormány e rendelkezés tekintetében is hivatkozik a hatástanulmány hiányára, és ezzel összefüggésben az arányosság elvének a megsértésére, illetőleg a jogalkotók nyilvánvaló mérlegelési hibájára.

____________

1 Az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, valamint a napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020., L 249., 1. o.).

2 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1055 rendelete (2020. július 15.) Az 1071/2009/EK rendeletnek, az 1072/2009/EK rendeletnek és az 1024/2012/EU rendeletnek a közúti fuvarozási ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020., L 249., 17. o.).

3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1057 irányelve (2020. július 15.) A közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2020., L 249., 49. o.).