A Törvényszék T-585/20. sz., Polwax kontra Bizottság ügyben 2023. június 14-én hozott ítélete ellen a Polwax S.A. által 2023. augusztus 24-én benyújtott fellebbezés
(C-541/23. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: lengyel
Felek
Fellebbező: Polwax S.A. (képviselők: M. Taborowski és P. Hoffman ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, ORLEN S.A., korábban Polski Koncern Naftowy Orlen S.A.
A fellebbező kérelmei
A Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a T-585/20. sz. Polwax kontra Bizottság ügyben 2023. június 14-én hozott ítéletét;
semmisítse meg az Európai Bizottság által az M.9014. sz. ügyben 2020. július 14-én hozott határozatot1 , és az Európai Bizottságot kötelezze saját költségeinek, valamint a fellebbező költségeinek viselésére, és a beavatkozó felet kötelezze saját költségeinek viselésére;
másodlagosan, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a per állása nem engedi meg, hogy az ügyet érdemben eldöntse,
utalja vissza az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé, és a költségekről jelenleg ne határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező kilenc jogalapra hivatkozik:
Első jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, és elferdítette a fellebbező álláspontját, amikor úgy ítélte meg, hogy a fellebbezőre mint érintett félre hárul az esetleges versenyjogi aggályra utaló „komoly valószínűsítő körülmények” bizonyítása egy olyan helyzetben, amelyben e kritériumot nem kellett volna alkalmazni, és amikor megkövetelte a fellebbezőtől, hogy „komoly valószínűsítő körülményeket” jelöljön meg arra vonatkozóan, hogy a Bizottság által az upstream piacon (a gacs piacán) vizsgált termékek nem helyettesíthetők a kereslet vagy kínálat szempontjából, miközben ilyen kötelezettség nem következik harmadik személyek számára a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendeletből, és amikor kimondta, hogy a fellebbező által az eljárás során szolgáltatott információk nem minősülnek ilyen „valószínűsítő körülményeknek”. Ezenkívül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor figyelmen kívül hagyta az upstream piac különböző szegmenseinek dinamikájára vonatkozó elemzést, és elfogadta, hogy a Bizottság részéről ténylegesen hiányzott az upstream piac széttöredezettségének vagy szegmentációjának hiányára vonatkozó indokolás.
Második jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette a fellebbező álláspontját, következésképpen pedig nem vizsgálta meg a fellebbező azon kifogását, amely a downstream piac (a paraffinviaszok piaca) meghatározására vonatkozik, ezenkívül pedig elfogadta, hogy a Bizottság részéről ténylegesen hiányzott a downstream piac széttöredezettségének vagy szegmentációjának hiányára vonatkozó indokolás.
Harmadik jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette a fellebbezőnek az importból származó gacs piaci versenyben betöltött jelentőségére vonatkozó kifogását, és így tévesen alkalmazta a jogot a fellebbező kifogásainak értékelése során.
Negyedik jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék nyilvánvaló értékelési hibákat követett el az összefonódás gazdasági hatásaival kapcsolatban, amikor nyilvánvalóan tévesen állapította meg, hogy az Orlennek sem lehetősége, sem pedig indíttatása nem volt arra, hogy a gacskínálatot Lengyelországban csökkentse, és hogy lehetséges volt a hazai gacsnak az importált gaccsal való helyettesítése.
Ötödik jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette a fellebbező érvelését, amikor azt állította, hogy a fellebbező nem rótta fel a Bizottságnak, hogy figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az Orlen nem a Lotos potenciális versenytársa.
Hatodik jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és tévesen alkalmazta eddigi ítélkezési gyakorlatát az összefonódásnak a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről szóló iránymutatás1 (a továbbiakban: vertikális iránymutatás) alapján történő értékelése során, miközben ezen iránymutatás nem vonatkozik azokra az összefonódásokra, amelyek vertikális hatásai szorosan összefüggnek azok horizontális dimenziójával, így a gacs piacán a Lotos és az Orlen egyesüléséből álló összefonódást a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló iránymutatás2 fényében kell értékelni.
Hetedik jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy még azt feltételezve is, hogy a vertikális iránymutatás alkalmazandó a szóban forgó összefonódás értékelésére, a Törvényszék ezen iránymutatás alkalmazása során több nyilvánvaló értékelési hibát is vétett.
Nyolcadik jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a szakértő kirendelése iránti kérelmét, és megállapította, hogy kérelme meghaladja a bizonyításfelvétel célját.
Kilencedik jogalapjával a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a megtámadott határozat meghozatalát követően bekövetkezett körülmények nem relevánsak az összefonódás értékelése szempontjából, noha e körülmények azt bizonyítják, hogy a Bizottság által a határozatban kifejtett érvelés téves volt.
____________
1 Egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.9014 – PKN Orlen/Grupa Lotos) szóló 2020. július 14-i bizottsági határozat (az értesítés a C(2020) 4651. számú dokumentummal történt) (HL 2021. C 196., 8. o.).
1 HL 2008. C 265., 6. o.
1 HL 2004. C 31., 5. o.