A Bundesverwaltungsgericht (Ausztria) által 2023. augusztus 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ÖBB-Infrastruktur AG és WESTbahn Management GmbH

(C-538/23. sz. ügy, ÖBB-Infrastruktur és WESTBahn Management)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperesek: ÖBB-Infrastruktur AG, WESTbahn Management GmbH

Alperes: Schienen-Control Kommission

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2012/34/EU irányelv¹ 32. cikkét, hogy a tagállamnak az üzemi menetrend érvényességi időszakára igényelt piaci felárakat annak kezdete (vagy legalábbis vége) előtt ex ante jóvá kell hagynia; vagy a tagállam a piaci felárakat a vonatkozó üzemi menetrend érvényességi időszakának vége után (adott esetben évekkel később) utólag is jóváhagyhatja? A 2012/34/EU irányelv 32. cikke értelmében vett, a piaci feláraknak a tagállam általi jóváhagyása jogerős jóváhagyásnak tekintendő-e?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 32. cikkének (1) és (6) bekezdését, hogy – időrendi sorrendben – a piaci felárakat (az alapvető elemek módosítása esetén) először (adott esetben a jóváhagyás fenntartásával) a hálózati üzletszabályzatban kell közzétenni, és a tagállamnak csak a közzétételt követően kell jóváhagynia? A 2012/34/EU irányelv 32. cikkének (6) bekezdése szerinti alapvető elemek módosítása már akkor is fennáll-e, ha „csupán” a piaci felárak mértékét módosítják az üzemi menetrend előző évi érvényességi időszakához képest?

(A második kérdés első mondatára adott igenlő válasz esetén:) úgy kell-e értelmezni a 2012/34/EU irányelv (34) preambulumbekezdésében foglalt átláthatóság és tervezési biztonság követelményének fényében az uniós jogot, különösen a 2012/34/EU irányelvnek a 2012/34/EU irányelv IV. mellékletének 2. pontjával összefüggésben értelmezett 27. cikkének (2) és (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 32. cikkének (1) és (6) bekezdését, hogy a tagállam nem hagyhatja jóvá a piaci felárakat, ha magát a piaci felárak összegét nem tették közzé a vonatkozó üzemi menetrend érvényességi időszakára (amelyre vonatkozóan e piaci felárak jóváhagyását kérték) vonatkozó hálózati üzletszabályzatban? Ehelyett csak a megtett vonatkilométerenkénti teljes díjat (a 2012/34/EU irányelv 31. cikkének (3) bekezdése szerinti, a vonatközlekedtetésből közvetlenül eredő költségek díjainak és a 2012/34/EU irányelv 32. cikke szerinti piaci felárak összegeként) tették közzé az egyes piaci szegmensekre vonatkozóan ezekben a hálózati üzletszabályzatban; a vasúttársaságok ezért e hálózati üzletszabályzatból nem tudhatták meg sem a [2015/909/EU végrehajtási rendelet¹ 2. cikkének 1. pontjával összefüggésben értelmezett 31. cikkének (3) bekezdése értelmében vett] „közvetlen költségek” díjait, sem az egyes piaci szegmensekre vonatkozó, a 2012/34/EU irányelv 32. cikke szerinti piaci felárakat.

(A második kérdés első mondatára adott igenlő válasz esetén:) úgy kell-e értelmezni a 2012/34/EU irányelv (34) preambulumbekezdésében foglalt átláthatóság és tervezési biztonság követelményének olvasatában fényében az uniós jogot, különösen a 2012/34/EU irányelvnek a 27. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 32. cikkének (1) és (6) bekezdését, hogy a hálózati üzletszabályzatban az érintett üzemi menetrend érvényességi időszakára vonatkozóan közzétett piaci felárak a tagállami jóváhagyást tekintve kötelező erővel bírnak? E kötelező erőből következik-e az, hogy a tagállam nem hagyhat jóvá piaci szegmensenként magasabb piaci felárakat, mint amelyeket a kapcsolódó hálózati üzletszabályzatban közzétettek? Vagy a kötelező erő csak annyiban áll fenn, hogy a jóváhagyott díjak teljes összege (azaz a 2012/34/EU irányelvnek az (EU) 2015/909 végrehajtási rendelet 2. cikkének 1. pontjával összefüggésben értelmezett 31. cikkének (3) bekezdése szerinti „közvetlen költségek” díjainak, valamint a 2012/34/EU irányelv 32. cikke szerinti piaci feláraknak az összege) nem lehet magasabb, mint a hálózati üzletszabályzatban közzétett díjak, míg maguk a piaci felárak a hálózati üzletszabályzatban közzétett díjaknál magasabb összegben is jóváhagyhatók? Van-e összegszerű kötelező ereje a piaci felárak tekintetében a tagállamhoz eredetileg benyújtott jóváhagyási kérelemnek, és ha igen, milyen irányban (nem növelhető, nem csökkenthető tovább)? Létezik-e a kötelező erőnek más formája is?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2012/34/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdését, hogy a piaci felárak elvi megengedhetőségének megállapításához (a vizsgálandó piacképességen kívül) – azaz a pályahálózat-működtető költségeinek teljes fedezése céljából – nem a tagállam által a vasúti pályahálózat-működtető számára előírt, a 2012/34/EU irányelv 31. cikkének (3) bekezdése szerinti, a vonatközlekedtetésből közvetlenül eredő költségek után felszámított díjak és a 2012/34/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése szerinti piaci felárak összegéből álló teljes elérendő bevételből („bevételi cél”) kell kiindulni, hanem ki kell számítani és meg kell állapítani a teljes fedezethez szükséges költségeket annak érdekében, hogy e költségek alapján meg lehessen ítélni, hogy a piaci felárak jóváhagyhatók-e és ha igen, milyen összegben hagyhatók jóvá? A piaci felárak elvi megengedhetőségének meghatározásakor (a vizsgálandó piacképességen kívül) figyelembe kell-e venni a tagállam által a vasúti pályahálózat-működtetőnek nyújtott állami támogatásokat is, és ha igen, milyen formában kell ezt megtenni? Adott esetben ezeket az állami támogatásokat le kell-e vonni a költségek teljes fedezetéhez szükséges költségekből (a közvetlenül a vasúttársaságnál felmerülő költségek megtérítésén felül)? Ebben az összefüggésben úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben vizsgált 32. cikkének (1) bekezdését, hogy a tagállamnak a közvetlenül a vonatközlekedtetésből eredő költségek megtérítésén és az esetlegesen figyelembe veendő állami támogatásokon túlmenően meg kell határoznia a vasúti pályahálózat-működtető egyéb gazdasági tevékenységéből származó minden egyéb nyereségét és a magánforrásból kapott valamennyi vissza nem térítendő támogatást, és ezeket is figyelembe kell vennie a piaci felár megengedhetőségének vizsgálata során; amennyiben igen, milyen formában kell ezt megtenni, adott esetben ugyanúgy a teljes fedezethez szükséges költségekből való levonásukkal? A vasúti pályahálózat-működtető által kivetett egyéb díjakat – például az utasperonok használatáért („állomásdíjak”) és a vontatási áramellátó létesítmények használatáért felszámított díjakat –, valamint a vasúti pályahálózat-működtető egyéb, a könyvelésben szereplő tételeit is bele kell-e vonni ebbe az értékelésbe?

____________

¹ Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 343, 32. o.).

¹ A 2012/34/EU irányelvnek a vasúti szolgáltatások működtetésével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségek kiszámításának módjairól szóló, 2015. június 12-i (EU) 2015/909 bizottsági végrehajtási rendelet (HL  2015. L 148, 17. o.).