T‑48/17. sz. ügy
Alliance for Direct Democracy in Europe ASBL (ADDE)
kontra
Európai Parlament
A Törvényszék ítélete (kibővített nyolcadik tanács), 2019. november 7.
„Intézményi jog – Európai Parlament – Valamely politikai párt egyes költségeit a 2015. évre nyújtandó támogatás tekintetében támogatásra nem jogosultnak nyilvánító határozat – A 2017. évre nyújtandó támogatásról szóló, a támogatás maximális összegének 33%–át kitevő előfinanszírozást, valamint bankgarancia nyújtására vonatkozó kötelezettséget előíró határozat – Pártatlansági kötelezettség – Védelemhez való jog – Költségvetési rendelet – A költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok – 2004/2003/EK rendelet – Arányosság – Egyenlő bánásmód”
1. Európai Parlament – Az európai szintű politikai pártok finanszírozása – Valamely politikai párt egyes költségeit támogatásra nem jogosultnak nyilvánító határozat – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – A párt meghallgatáshoz való joga – Terjedelem – Alakszerű meghallgatáshoz való jog – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (1) és (2) bekezdés; az Európai Parlament belső szabályzata, 224. cikk, (3) és (5) bekezdés)
(lásd: 35., 88. pont)
2. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A megfelelő ügyintézéshez való jog – A pártatlanság követelménye – Fogalom – A Parlament mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (1) bekezdés; az Európai Parlament belső szabályzata, 7. és 8. cikk)
(lásd: 41–45. pont)
3. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A megfelelő ügyintézéshez való jog – A pártatlanság követelménye – Fogalom – Az Európai Parlament valamely tagjának valamely folyamatban lévő ügyről nyilvánosan tett, kategorikus és egyértelmű kijelentései – Kizártság
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 55–61. pont)
4. Európai Parlament – Az európai szintű politikai pártok finanszírozása – Nemzeti politikai párt közvetett finanszírozásának tilalma – Feltételek – Nemzeti politikai párt javára szóló közvetett pénzügyi előny fennállása – Értékelési szempontok
(2004/2003 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk)
(lásd: 71. pont)
5. Európai Parlament – Az európai szintű politikai pártok finanszírozása – Népszavazási kampány finanszírozásának tilalma – Feltételek – Népszavazási kampánnyal kapcsolatos tevékenység – Értékelési szempontok
(2004/2003 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk)
(lásd: 73. pont)
6. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A meghallgatáshoz való jog – Terjedelem – Egyedi határozatnak olyan bizonyítékok alapján történő elfogadása, amelyeket az érintett személlyel közöltek, vagy amelyekről e személy tudomással bír – Megsértés – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 89–91., 97. pont)
7. Európai Parlament – Az európai szintű politikai pártok finanszírozása – A támogatás előfinanszírozásának nyújtása – Bankgarancia megkövetelése és az előfinanszírozás összegének korlátozása – Mérlegelési mozgástér – Terjedelem – Az arányosság elvének és az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(966/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 134. cikk, (1) bekezdés; 1268/2012 bizottsági rendelet, 206. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 107., 108., 113., 120., 121., 124., 125., 128. pont)
Összefoglalás
Az ADDE kontra Parlament ügyben (T‑48/17) 2019. november 17‑én hozott ítéletében a kibővített tanácsban eljáró Törvényszék helyt adott az Alliance for Direct Democracy in Europe ASBL európai politikai párt (a továbbiakban: felperes) bizonyos kiadásait a 2015. pénzügyi évre vonatkozó szubvenció tekintetében támogatásra nem jogosultnak nyilvánító, 2016. november 21‑i európai parlamenti határozat megsemmisítése iránti kérelemnek. Ezzel szemben a Törvényszék elutasította a 2017. pénzügyi évre nyújtandó támogatásnak a felperes javára történő megállapítását feltételekhez kötő, 2016. december 12‑i parlamenti határozat megsemmisítése iránti kérelmet.
Az Európai Parlament elnöksége 2014 decemberében meghozott határozatában a felperesnek legfeljebb 1 241 725 euró támogatást nyújtott a 2015. pénzügyi évre vonatkozóan. Utólagos ellenőrzés történt, és a külső könyvvizsgálati jelentés megállapította, hogy egyes kiadások nem jogosultak támogatásra a 2015. pénzügyi évben. A Parlament 2016 novemberében 500 615,55 euró összeget nyilvánított támogatásra nem jogosultnak, és a felperestől 172 654,92 euró összeg visszatérítését kérte.
A Parlament elnöksége 2016 decemberében a 2017. pénzügyi évre vonatkozóan a felperesnek 1 102 642,71 euró maximális támogatást nyújtott, és előírta, hogy az előfinanszírozás bankgarancia megkövetelése mellett a támogatás maximális összegének 33%‑ára korlátozódik, figyelemmel arra, hogy a külső könyvvizsgálók a felperes pénzügyi életképességét saját források hiányában kétségesnek tartották.
A Törvényszék az e két, 2016. novemberi és decemberi parlamenti határozat elleni keresetről szólva először is emlékeztetett arra, hogy azon jog, hogy mindenki ügyeit az Unió intézményei részrehajlás nélkül intézzék, az uniós jog egyik általános elvét fejezi ki, és hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a megfelelő ügyintézés elve értelmében az illetékes intézménynek a határozathozatal előtt gondosan és pártatlanul meg kell vizsgálnia minden, az adott ügyre vonatkozó tényt. Ráadásul a pártatlanság követelménye magában foglalja egyrészt a szubjektív pártatlanságot abban az értelemben, hogy az ügyben eljáró érintett intézmény egyik tagja sem mutathat elfogultságot vagy személyes előítéletet, másrészt pedig az objektív pártatlanságot abban az értelemben, hogy az intézménynek e tekintetben megfelelő biztosítékokat kell nyújtania az összes jogszerű kétely kizárására.
Márpedig a Törvényszék megállapította, hogy a jelen ügyben a Parlament elnökségének egyik, az európai politikai pártok finanszírozásának nyomon követéséért felelős tagja nyilvánosan olyan kategorikus és egyértelmű megjegyzéseket tett, amelyek egy külső megfigyelő számára úgy tűnhettek, hogy az említett tag a kérdést a 2015. pénzügyi évre vonatkozó megtámadott határozat elfogadása előtt előre eldöntötte. Figyelemmel arra, hogy e tag az elnökség ülésén jelen volt, és a megtámadott határozat elfogadásához vezető vitában aktív szerepet játszott, a Törvényszék álláspontja szerint a pártatlanság látszata súlyosan sérült.
A Törvényszék hangsúlyozta, hogy a Parlamentnek megfelelő biztosítékokat kell nyújtania annak érdekében, hogy a közigazgatási határozatok meghozatala során a tagjai pártatlanságára vonatkozó minden kétséget kizárjanak, ami többek között azt jelenti, hogy amíg az ügyek vizsgálata folyamatban van, a tagjai nem tehetnek nyilvános kijelentéseket arról, hogy az európai szintű politikai pártok megfelelően vagy nem megfelelően kezelik a számukra nyújtott támogatásokat.
Ezt követően a Törvényszék a hét tagállamban 2015 decemberében végzett közvélemény‑kutatással kapcsolatos kiadások támogathatóságának kérdését vizsgálta meg. A Törvényszék emlékeztetett egyrészt arra, hogy európai szintű politikai párt részére az Európai Unió általános költségvetéséből vagy más forrásból biztosított finanszírozást nem lehet más politikai párt, különösen nemzeti politikai párt vagy jelölt közvetlen vagy közvetett finanszírozására felhasználni,(1) másrészt arra, hogy a támogatható kiadások nem szolgálhatnak népszavazási kampányok finanszírozására.(2)
A Törvényszék hangsúlyozta, hogy a vitatott közvélemény‑kutatásra hét tagállamban (Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon, Hollandiában, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban) került sor, tagállamonként hozzávetőleg 1000 fős mintán; a kérdések, amelyek a hét tagállamban ugyanazok voltak, többek között e tagállamok Unióhoz való tartozására, a résztvevőknek az Unióhoz való esetleges népszavazáson adandó szavazatára, valamint az Unióhoz való tartozás feltételeinek reformjára vonatkoztak. A Törvényszék ezután megállapította, hogy e közvélemény–kutatásnak az Egyesült Királysággal kapcsolatos részére vonatkozik a népszavazási kampányok finanszírozásának tilalma, mivel az Egyesült Királyságban a népszavazás megtartására vonatkozó szabályozást e közvélemény‑kutatás időpontjában hagyták jóvá véglegesen. E megfontolás azonban nem alkalmazható a többi hat tagállamra, ezért a Törvényszék akként határozott, hogy e közvélemény‑kutatás egészének támogatásra nem jogosulttá nyilvánítása nem igazolt. A Törvényszék a pártatlanság követelményére és e közvélemény‑kutatás jellemzőire tekintettel megsemmisítette a 2015. pénzügyi évre vonatkozó, 2016. november 21‑i parlamenti határozatot.
A 2017. pénzügyi évre nyújtandó támogatásnak a felperes javára történő megállapításáról szóló, 2016. december 12‑i parlamenti határozat megsemmisítése iránti kérelmet a Törvényszék elutasította, mivel az egyrészt a helyes igazgatás elve és a védelemhez való jog megsértésére, másrészt a költségvetési rendelet(3) 134. cikkének és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai(4) 206. cikkének megsértésére, harmadrészt az arányosság elvének és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapított jogalapokat nem ítélte megalapozottaknak.