T‑335/08. sz. ügy

BNP Paribas és Banca Nazionale del Lavoro SpA (BNL)

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Az olasz hatóságok által az átszervezésen átesett egyes hitelintézetekkel kapcsolatosan hozott intézkedések – Eszközérték‑adókiigazítási rendszer – A támogatási rendszert a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a támogatás visszatéríttetését elrendelő határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Személyében való érintettség – Elfogadhatóság – Az állami támogatás fogalma – Előny – Szelektív jelleg – Indokolási kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Ágazati támogatási programot tiltó bizottsági határozat – Az e program címén nyújtott és visszatéríttetési kötelezettség alá eső egyedi támogatásban részesülő vállalkozás által benyújtott kereset – Elfogadhatóság

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat

(EK 253. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – Az általános adórendszertől való eltérés

(EK 87. cikk, (1) bekezdés)

4.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az érdekeltek észrevételeinek hiánya – A bizottsági határozat érvényességére gyakorolt hatás hiánya

(EK 88. cikk, (2) bekezdés)

1.      Azon természetes vagy jogi személy, aki nem címzettje egy határozatnak, csak akkor állíthatja, hogy személyében érintett, ha a határozat bizonyos sajátos jellemzői vagy egy őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rá, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őt. Következésképpen valamely vállalkozás a Bizottság ágazati támogatási programot megtiltó határozata ellen főszabály szerint nem nyújthat be megsemmisítés iránti keresetet, ha e határozat őt csak a szóban forgó ágazathoz való tartozása miatt és az említett program potenciális kedvezményezettje minőségében érinti. Az ilyen határozat ugyanis e vállalkozás vonatkozásában olyan általános hatályú intézkedésként jelenik meg, amely objektív módon meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és amely általánosan és elvontan körülírt személyek kategóriája vonatkozásában fejt ki joghatásokat.

Ugyanakkor más helyzetben van az olyan vállalkozás, amelyet a szóban forgó határozat nem csupán az adott ágazatban működő vállalkozásként, vagyis a vitatott támogatási program potenciális kedvezményezettjeként, hanem az e program címén nyújtott egyedi támogatás – amelynek visszatéríttetését a Bizottság elrendelte – tényleges kedvezményezettjének minőségében is érint. E vállalkozást az említett határozat személyében érinti, az e határozat ellen benyújtott keresete pedig elfogadható.

(vö. 64–66. pont)

2.      Azt, hogy a jogi aktus indokolása megfelel‑e az EK 253. cikkben felsorolt követelményeknek, nem csupán a szövege alapján kell megítélni, hanem a háttere, valamint az érintett tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján is.

A Bizottság különösen azon határozatok indokolásában, amelyeket a versenyszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében hoz, nem köteles feltüntetni minden olyan ténybeli és jogi kérdést, amely alapján határozatát meghozta. Mindazonáltal az EK 253. cikk értelmében köteles legalább azokat a tényeket és megfontolásokat megemlíteni, amelyek a határozat összefüggésében alapvető jelentőségűek, lehetővé téve a közösségi bíróságnak és az érdekelt feleknek azon feltételek megismerését, amelyek között a Bizottság a Szerződést alkalmazta.

(vö. 93–94. pont)

3.      Az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében az állami támogatás fogalmának egyik jellemzője annak különös, sőt szelektív jellege. Az EK 87. cikk (1) bekezdése ugyanis azt követeli meg, hogy az adott intézkedés „bizonyos vállalkozások[at] vagy bizonyos áruk termelésé[t]” előnyben részesítse olyan vállalkozásokkal és áruk termelésével szemben, amelyek az említett rendszer céljára tekintettel jogilag és tényszerűen azokkal összehasonlíthatók.

Az EK 87. cikk alkalmazásának szempontjából közömbös, hogy az intézkedés feltételezett kedvezményezettjének helyzete javult vagy romlott a korábbi jogi helyzethez képest, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nem változottKizárólag azt kell eldönteni, hogy adott jogi rendszer keretén belül valamely nemzeti intézkedés alkalmas‑e arra, hogy az EK 87. cikk (1) bekezdésének értelmében „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos termékek előállítását” előnyben részesítse olyan vállalkozásokkal és termékekkel szemben, amelyek az intézkedés céljára tekintettel jogilag és tényszerűen azokkal összehasonlíthatók.

A viszonyítási alap meghatározása különösen fontos az adóintézkedések szelektív jellegének vizsgálata esetében, mivel az előny fennállását csupán egy ún. „általános” adóztatáshoz, vagyis az e rendszer kedvezményezettjeihez képest – a jogvita tárgyát képező rendszer célja szempontjából – hasonló jogi és ténybeli helyzetben lévő vállalkozásokra általánosságban irányadó adóztatáshoz viszonyítva lehet megállapítani. Egyébiránt az általános adóztatás alóli mentességben részesülő vállalkozások tekintetében fennálló gazdasági előny nem vitatható azon indokkal, hogy ezen adóztatás alól más vállalkozások részére léteznek más mentességek. Az a körülmény tehát, hogy az általános adózás alól a szóban forgó rendszertől eltérő más mentességek is léteznek, nem cáfolhatja meg azt a megállapítást, miszerint az adott rendszer az általánoshoz képest derogációt ír elő.

A Bizottság valamely támogatási programnak az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel történő vizsgálata keretében objektív értékelést folytat. Ugyanis objektívnak kell lennie a Bizottság annak megállapítása érdekében lefolytatott vizsgálatának, hogy e rendszer objektíven gazdasági előnyt tartalmaz‑e azon adózáshoz képest, amelytől eltérést ír elő, és amelynek hiányában az általános adózás lenne alkalmazandó. A Bizottságnak nem feladata, hogy figyelembe vegye, e rendszer kedvezményezettjei milyen szubjektív döntéseket hoztak volna e rendszer hiányában.

(vö. 160–162., 169., 187., 204. pont)

4.      Az EK 88. cikk (2) bekezdése azt írja elő, hogy a Bizottság köteles a határozathozatal előtt információkat szerezni az érdekelt felektől. Mindazonáltal ám nem tiltható meg, hogy ezen észrevételek hiányában állapítsa meg, hogy valamely támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal. Nem róható fel a Bizottságnak az, hogy nem vette figyelembe azon jogi és ténybeli elemeket, amelyeket közölni lehetett volna vele a közigazgatási eljárás folyamán, de nem adták elő őket, mivel a Bizottság nem köteles annak hivatalból és feltételezések alapján történő vizsgálatára, hogy milyen tényeket lehetett volna közölni vele.

(vö. 188. pont)