T‑338/08. sz. ügy

Stichting Natuur en Milieu és

Pesticide Action Network Europe

kontra

Európai Bizottság

„Környezetvédelem – 1367/2006/EK rendelet – Peszticid‑szermaradványokra vonatkozó határértékek – Belső felülvizsgálat iránti kérelem – Megtagadás – Egyedi hatályú intézkedés – Érvényesség – Aarhusi Egyezmény”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 266. cikk)

2.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – A keresetlevelet kiegészítő beadvány benyújtása – Megengedhetőség – Feltételek

3.      Intézmények jogi aktusai – Peszticid‑szermaradványokra vonatkozó határértékeket megállapító bizottsági rendelet – Általános hatályú aktus – Olyan igazgatási aktus hiánya, amely az 1367/2006 rendelet alapján belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti

(396/2005 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és 1367/2006, európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont, és 10. cikk, (1) bekezdés; 149/2008 bizottsági rendelet)

4.      Nemzetközi megállapodások – Uniós megállapodások – A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Joghatások – A másodlagos uniós jogi aktusokkal szembeni elsőbbség – Az 1367/2006 rendelet valamely rendelkezése érvényességének ezen egyezményre tekintettel történő vizsgálata – Feltételek

(EK 300. cikk, (7) bekezdés; Aarhusi Egyezmény; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

5.      Nemzetközi megállapodások – Uniós megállapodások – A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Azon szervek vagy intézmények fogalma, amelyek jogalkotói minőségben járnak el

(Aarhusi Egyezmény, 2. cikk, (2) bekezdés)

6.      Nemzetközi megállapodások – Uniós megállapodások – A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – A felülvizsgálat lehetőségének az 1367/2006 rendelet rendelkezése által egyedi hatályú jogi aktusokra történő korlátozása – Érvénytelenség az egyezményre tekintettel

(Aarhusi Egyezmény, 9. cikk, (3) bekezdés; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, g. pont, és 10. cikk, (1) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 14. pont)

2.      Mivel a Közösség olyan jogközösség, amelyben az intézmények aktusai felülvizsgálat alá esnek a tekintetben, hogy azok a Szerződéssel összeegyeztethetők‑e, a közösségi bíróság előtt indított keresetekre irányadó eljárási szabályokat lehetőleg oly módon kell értelmezni, hogy azok alkalmazása elősegítse a jogalanyok közösségi jogból eredő jogai hatékony bírói védelmének biztosítására irányuló célkitűzés megvalósítását.

Következésképpen önmagában az a körülmény, hogy sem a Bíróság alapokmánya, sem az eljárási szabályzat nem teszi kifejezetten lehetővé annak lehetőségét, hogy a keresetlevél benyújtását követően azt kiegészítő beadványt nyújtsanak be, nem értelmezhető oly módon, hogy e lehetőség kizárt, amennyiben a keresetlevelet kiegészítő ezen beadványt a keresetindításra nyitva álló határidő lejárta előtt nyújtják be.

(vö. 20., 21. pont)

3.      A jogi aktus hatályának meghatározásakor az uniós bíróság nem szorítkozhat a jogi aktus hivatalos megnevezésének tekintetbevételére, hanem először mérlegelnie kell annak célját és tartalmát.

Valamely intézkedés akkor tekinthető általános hatályúnak, ha objektíve meghatározott helyzetekre alkalmazandó, valamint általánosan és elvont módon meghatározott személycsoportok felé fejt ki joghatásokat.

Az I. mellékletben felsorolt termékek megengedett szermaradék‑határértékeit megállapító II., III. és IV. melléklet létrehozása által a 396/2005 rendelet módosításáról szóló 149/2008 rendelet, céljára és tartalmára tekintettel, objektíve meghatározott helyzetekre alkalmazandó, valamint általánosan és elvont módon meghatározott személycsoportok tekintetében fejt ki joghatásokat, nevezetesen azon piaci szereplők tekintetében, akik a 396/2005 rendelet mellékleteinek hatálya alá tartozó termékeket gyártanak, termelnek, importálnak vagy állítanak elő, illetve az e mellékletekben felsorolt hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek jogosultjai tekintetében.

Következésképpen a 149/2008 rendelet általános hatályú intézkedésnek minősül, tehát nem tekinthető a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett olyan igazgatási aktusnak, amely az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti.

(vö. 29., 30., 38., 39., 48. pont)

4.      A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény kötelező az intézményekre, és elsőbbséget élvez a másodlagos közösségi jogi aktusokkal szemben. Ebből következően az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet érvényességét érintheti az ezen egyezménnyel való összeegyeztethetetlenség.

Abban az esetben, ha a Közösség nemzetközi megállapodás keretében vállalt különleges kötelezettséget szándékozott végrehajtani, vagy ha a jogi aktus kifejezetten az e megállapodásban foglalt, konkrét rendelkezésekre hivatkozik, az uniós bíróság feladata a kérdéses jogi aktus jogszerűségének az e megállapodás szabályaira tekintettel történő felülvizsgálata.

Következésképpen, ha valamely rendelet egy nemzetközi szerződés által az uniós intézményekre rótt kötelezettség végrehajtására irányul, az uniós bíróságnak lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy a rendelet jogszerűségét valamely nemzetközi szerződésre tekintettel felülvizsgálja, annak előzetes vizsgálata nélkül, hogy az a nemzetközi szerződés természetével, illetve rendszerével nem ellentétes‑e, és hogy e szerződés rendelkezései egyébként a tartalmuk vonatkozásában feltétel nélkülinek és kellően pontosnak tűnnek‑e.

(vö. 52–54. pont)

5.      Az uniós intézmények azon jogi aktusai, amelyeket azok jogalkotói hatáskörük keretében fogadtak el, nem tartoznak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének és az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 10. cikkének hatálya alá. A jelen ügyben azonban a Bizottság az I. mellékletben felsorolt termékek megengedett szermaradék‑határértékeit megállapító II., III. és IV. melléklet létrehozása által a 396/2005 rendelet módosításáról szóló 149/2008 rendelet elfogadásakor nem jogalkotói minőségben járt el. Azon rendelkezéseket figyelembe véve, amelyek alapján e rendeletet elfogadták, a Bizottság a végrehajtási hatáskörében járt el.

(vö. 62., 65. pont)

6.      A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése – mivel a megtámadható intézkedésnek az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében foglalt fogalmát az igazgatási aktusokra korlátozza, amelyeket ugyanezen rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja egyedi hatályú intézkedésekként határoz meg – nem egyeztethető össze az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésével.

(vö. 83. pont)