A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2013. szeptember 16.
T‑31/13. P. sz. ügy
Vincent Bouillez
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – A 2007. évi előléptetési időszak – A fellebbező AST 7 besorolási fokozatba való előléptetését mellőző határozat – Indokolási kötelezettség – EUMSZ 266. cikk – A személyzeti szabályzat 45. cikke – Az indokolás ellentmondásossága – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) az F‑75/11. sz., Bouillez kontra Tanács ügyben 2012. november 14‑én hozott ítélete ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Vincent Bouillez maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Unió Tanácsánál a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselői kereset – Jogalapok – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés)
2. Tisztviselők – Előléptetés – Elő nem léptetett jelölt panasza – Elutasító határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 25., 45. cikk és 90. cikk, (2) bekezdés)
3. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 257. cikk, harmadik bekezdés; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
4. Tisztviselők – Előléptetés – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)
1. Az indokolási kötelezettség olyan lényeges formai követelmény, amelyet külön kell választani az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott aktus érdemi jogszerűségére vonatkozik. Az aktus megalapozottságának vitatását célzó kifogások és érvek ennélfogva az indokolás hiányára vagy elégtelenségére alapított jogalap keretében nem relevánsak.
(lásd a 20. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑422/07. sz., Djebel – SGPS kontra Bizottság ügyben 2012. január 18‑án hozott ítéletének 54. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. A kinevezésre jogosult hatóságnak nem kell indokolnia az előléptetést mellőző határozatokat. Ezzel szemben indokolnia kell az elő nem léptetet jelöltek által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panaszokat elutasító határozatokat, mivel ezen elutasító határozatok indokolása feltehetően egybeesik azon határozatok indokolásával, amelyek ellen a panasz irányul. Mivel az előléptetésre választás alapján kerül sor, a panasz elutasításának indokolása csak azon jogi feltételek teljesítésére terjed ki, amelyektől a személyzeti szabályzat az eljárás szabályosságát függővé teszi. A kinevezésre jogosult hatóság különösen nem köteles a mellőzött pályázó előtt feltárni az e pályázót és a sikeres pályázót összehasonlító értékelést. Elegendő, ha a kinevezésre jogosult hatóság a panaszt elutasító határozatban azon egyéni és releváns indokot jelöli meg az érintett tisztviselő számára, amely igazolja pályázatának elutasítását.
Ezenfelül a személyzeti szabályzat 45. cikke előírja, hogy az érdemek összehasonlításakor a kinevezésre jogosult hatóság különösen figyelembe veszi a tisztviselőről készült jelentéseket, a nyelvek használatát feladatai végrehajtása során azon nyelveken kívül, amelyek alapos ismeretét bizonyította, és – adott esetben – az ellátott feladatokkal járó felelősség mértékét.
(lásd a 23., 24., 26. és 27. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 101/77. sz., Ganzini kontra Bizottság ügyben 1978. április 13‑án hozott ítéletének (EBHT 1978., 915. o.) 10. pontja;
a Törvényszék T‑25/92. sz.,Vela Palacios kontra GSZB ügyben 1993. március 3‑án hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑201. o.) 25. pontja; T‑118/95. sz., Anacoreta Correia kontra Bizottság ügyben 1996. június 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑283. o. és II‑835. o.) 82. pontja; T‑6/96. sz., Contargyris kontra Tanács ügyben 1997. május 29‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑119. o. és II‑357. o.) 148. pontja; T‑142/95. sz., Delvaux kontra Bizottság ügyben 1997. december 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997. I‑A‑477. o. és II‑1247. o.) 84. pontja; T‑3/97. sz., Campogrande kontra Bizottság ügyben 1998. február 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑89. o. és II‑215. o.) 112. pontja; T‑157/98. sz., Oliveira kontra Parlament ügyben 1999. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑163. o. és II‑851. o.) 52. pontja.
3. Az EUMSZ 257. cikk harmadik bekezdése és a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a Törvényszékhez benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat.
Kizárólag az első fokon ítélkező bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tények megállapítására – kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból kitűnik –, másrészt e tények értékelésére. A tények első fokon ítélkező bíróság általi értékelése tehát – az elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a fellebbezésről határozó Törvényszéknek felül kellene vizsgálnia. Amint az első fokon eljáró bíróság megállapította vagy értékelte a tényállást, a Törvényszék csak a tények jogi minősítésének és az abból az első fokon eljáró bíróság által levont jogkövetkezményeknek a felülvizsgálatára rendelkezik hatáskörrel.
(lásd a 34. és 49. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑59/96. P. sz., Koelman kontra Bizottság ügyben 1997. szeptember 16‑án hozott végzésének (EBHT 1997., I‑4809. o.) 31. pontja; C‑2/01. P. és C‑3/01. P. sz., BAI és Bizottság kontra Bayer egyesített ügyekben 2004. január 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑23. o.) 47. pontja;
a Törvényszék T‑274/11. P. sz., Mioni kontra Bizottság ügyben 2011. december 7‑én hozott végzésének 18. pontja; T‑642/11. P. sz., Mische kontra Parlament ügyben 2012. szeptember 4‑én hozott végzésének 24. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. A személyzeti szabályzat 45. cikke szerinti előléptetésről szóló határozat keretében figyelembe veendő szolgálati érdek, valamint a pályázók képességeinek és érdemeinek értékelése érdekében a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és e téren az uniós bíróság felülvizsgálatának arra a kérdésre kell korlátozódnia, hogy – tekintettel azokra a szempontokra és indokokra, amelyek az adminisztráció álláspontjának kialakulásához vezettek – az adminisztráció ésszerű kereteken belül maradt‑e, és mérlegelési jogkörével nem élt‑e nyilvánvalóan hibásan. Az uniós bíróság tehát nem helyettesítheti a kinevezésre jogosult hatóságnak a pályázók képességeire és érdemeire vonatkozó értékelését a sajátjával.
(lásd a 44. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑277/01. P. sz., Parlament kontra Samper ügyben 2003. április 3‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑3019. o.) 35. pontja;
a Törvényszék T‑175/09. P. sz., Tanács kontra Stols ügyben 2010. december 16‑án hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 23. pontja.