T‑468/10. sz. ügy

Joseph Doherty

kontra

Európai Bizottság

„Megsemmisítés iránti kereset – Keresetindítási határidő – Késedelem – Vis maior hiánya – Menthető tévedés hiánya – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Eljárásgátló jelleg – Az uniós bíróság általi, hivatalból történő vizsgálat – Fogalom

(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2.      Eljárás – Keresetindítási határidők – Kiszámítás – A Hivatalhoz történt benyújtás napjának és időpontjának figyelembevétele

(az EU-, az EUM- és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló 6. jegyzőkönyv egyetlen cikke; a Törvényszék eljárási szabályzata, 43. cikk, 3. § és 101. cikk, 1. §, a) és b) pont, valamint 2. §)

3.      Eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Előre nem látható körülmények vagy vis maior – Fogalom

(a Bíróság alapokmánya, 45. cikk, második bekezdés)

4.      Eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Menthető tévedés – Fogalom – Terjedelem

1.      Az EUMSZ. 263. cikk hatodik bekezdésének értelmében a megsemmisítés iránti eljárást esettől függően az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történt közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett. E keresetindítási határidő eljárásgátló jellegű, azt a jogi helyzetek egyértelműségének és bizonyosságának biztosítása és az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás megelőzése érdekében vezették be, és az uniós bíróság feladata, hogy – akár hivatalból is – vizsgálja annak betartását.

(vö. 10., 12. pont)

2.      A keresetlevél Törvényszékhez való benyújtása tekintetében az e bíróság Hivatala által regisztrált időt kell figyelembe venni. Ugyanis, amennyiben a Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikke 3. §‑ának megfelelően az eljárási határidőket illetően kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás napja irányadó, meg kell állapítani, hogy a határidők számítása tekintetében kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás idejét kell figyelembe venni. Mivel az Európai Unió Bíróságának székhelye Luxembourgban van, így ennek megfelelően a luxembourgi időt kell figyelembe venni.

(vö. 16. pont)

3.      Csak egészen kivételes esetben, a Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdése szerinti előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállásakor lehet eltérni az eljárási határidőkre vonatkozó szabályoktól, mivel ezeknek a rendelkezéseknek a szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy a bírósági eljárásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód.

A vis maior vagy az előre nem látható körülmények fogalmai egyfelől az érdekelt körén kívül eső és rendkívüli körülményekre vonatkozó objektív elemet foglalnak magukban, másfelől pedig ahhoz kötődő szubjektív elemet, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során – anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna – a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek különösen az eljárás lefolyására kell gondosan ügyelnie, és többek között a megállapított határidők betartására kell gondot fordítania.

(vö. 18., 19. pont)

4.      Rendkívüli körülmények esetén a menthető tévedés igazolhatja a határidő túllépését. A menthető tévedés fogalmát megszorítóan kell értelmezni, és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat, így különösen azokra, amikor az érintett intézmény olyan jellegű magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben okozta a jóhiszemű és az átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany menthető tévedését.

Még akkor sem ez történt, ha esetleg a Hivatal telefonon keresztül tájékoztatást adott volna is a keresetlevél benyújtásával kapcsolatos eljárásról, mivel egyrészt a felperesnek az eljárási szabályzatnak a keresetlevél benyújtásával kapcsolatos eljárásról, így a határidőkről is szóló rendelkezéseit kell követnie, melyek nem vetnek fel különösebb értelmezési nehézségeket, másrészt a kereset előterjesztésére irányadó határidő számításáról való nyilatkozattétel nem tartozik a Hivatal tisztviselőinek hatáskörébe és jogkörébe. A felperes képviselője szolgálatainak szervezéséhez és működéséhez kapcsolódó kérdések még kevésbé szolgálhatnak mentségül a keresetlevél késedelmes benyújtására.

(vö. 27–30. pont)