2007. április 17-én benyújtott kereset - Írország kontra Bizottság

(T-129/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Írország (képviselők: D. O'Hagan, E. Alkins, meghatalmazottak és P. McGarry, Barrister)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Írország azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság

a Szerződés 230. cikkének megfelelően részben vagy egészben semmisítse meg a Gardanne régióban, a Shannon régióban és Szardínián timföldgyártáshoz üzemanyagként felhasznált ásványolajok esetében a Franciaország, Írország, illetve Olaszország által alkalmazott jövedéki adó alóli mentességről szóló, 2007. február 7-i C(2007) 286 végleges bizottsági határozatot, amennyiben az a Shannon régióban az alumíniumtermeléshez üzemanyagként használt ásványi olajok Írország általi jövedéki adó alóli mentesítésére vonatkozik.

kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a 2007. február 7-i C(2007) 286 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság úgy vélte, hogy a Franciaország, Írország és Olaszország által a timföldgyártáshoz üzemanyagként felhasznált nehéz fűtőolajok 2004. január 1-től történő, a jövedéki adó alóli mentesítése állami támogatást valósít meg az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében és hogy e támogatás bizonyos része összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

Keresete alátámasztására négy jogalapot hoz fel.

Először a felperes előadja, hogy a Bizottság tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy Írország nem bizonyította, hogy a mentesítések a nemzeti adórendszer természetéhez és logikájához igazodnak.

Másodszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem végzett megfelelő versenyelemzést arra vonatkozó következtetései alátámasztására, hogy az ír intézkedés feltehetően érinti a tagállamok közötti kereskedelmet és torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget.

Harmadszor a felperes azt feltételezi, hogy a megtámadott határozat sérti a jogbiztonság elvét olyan körülmények között, amikor a Tanács már engedélyezte az egyedi eltérést 2006 végéig.

Végül a felperes úgy véli, hogy a Bizottság jogban tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az érintett állami támogatás új támogatást valósít meg, szemben egy létező támogatással.

____________