T‑115/13. sz. ügy

Gert‑Jan Dennekamp

kontra

Európai Parlament

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A Parlament egyes tagjainak a kiegészítő nyugdíjrendszerhez történő csatlakozására vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés megtagadása – Az egyén magánszférájának és becsületének védelmére vonatkozó kivétel – A 45/2001/EK rendelet 8. cikkének b) pontja – Személyes adatok továbbítása – Az adattovábbítás szükségességére és az érintett személy törvényes érdekei megsértésének veszélyére vonatkozó feltételek”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2015. július 15.

1.      Bírósági eljárás – A kereset tárgya – A Parlament egyes tagjai nevének nyilvánosságra hozatala azt követően, hogy e tagok keresetet nyújtottak be – A Parlamenttel szemben harmadik személy által benyújtott, az e tagokra vonatkozó adatok hozzáférhetővé tételére irányuló kereset tárgytalansága – Okafogyottság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)

2.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Szigorú értelmezés és alkalmazás – Valamelyik kivétel körébe eső dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatának kötelezettsége – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

3.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánszférájának és becsületének védelme – Terjedelem – A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban történő értékelés kötelezettsége – A 45/2001 rendelet rendelkezéseinek valamennyi, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre történő maradéktalan alkalmazása

(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

4.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 és 45/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférési jog alóli kivételek és az egyén magánszférájának és becsületének védelme közötti viszony – A személyes adatok továbbításának szükségességére vonatkozóan a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontjában előírt kritérium

(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (12) preambulumbekezdés és 2. cikk, a) pont, 5. cikk, b) pont, és 8. cikk, b) pont, és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, és 6. cikk, (1) bekezdés)

5.      Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Az eljárás során felmerült tényezőkre alapított jogalap – Hiány – Elfogadhatatlanság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 84. cikk, (1) bekezdés)

6.      Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Ezen adatok uniós intézmények és szervek általi kezelése – 45/2001 rendelet – Az 1049/2001 rendelet szerinti kérelem, amely megemlíti a Parlament azon tagjainak nevét, akik csatlakoztak a kiegészítő nyugdíjrendszerhez – Személyes adatok – A kérelmezőnek az említett adatok továbbítása szükségességének bizonyítására vonatkozó kötelezettsége – Az érintett intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy mérlegelje az ezen adatok hozzáférhetővé tételével érintett érdekeket

(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, b) pont, és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

7.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Valamely intézmény olyan tagjai, akik kiegészítő nyugdíjrendszerhez csatlakoztak – Az összeférhetetlenség veszélye az e rendszerre vonatkozó szavazás esetén – Az érintett intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést kérelmező számára továbbítsa azon tagok nevét, akik csatlakoztak a rendszerhez és e szavazásokon részt vettek

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

8.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Olyan dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem, amelyek összeférhetetlenséget fedhetnek fel – Az összeférhetetlenség fogalma

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk és 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

9.      Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Ezen adatok uniós intézmények és szervek általi kezelése – 45/2001 rendelet – Az 1049/2001 rendelet szerinti kérelem, amely megemlíti a Parlament azon tagjainak nevét, akik csatlakoztak a kiegészítő nyugdíjrendszerhez – Személyes adatok – Alacsonyabb fokú védelem a közéleti személyiségek adatai vonatkozásában

(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, b) pont, és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

10.    Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga –1049/2001 és 45/2001 rendelet – Az 1049/2001 rendelet szerinti kérelem, amely megemlíti a Parlament azon tagjainak nevét, akik csatlakoztak a kiegészítő nyugdíjrendszerhez – Személyes adatok – Alacsonyabb fokú védelem a közéleti személyiségek adatai vonatkozásában – Azon érdekek elsőbbsége, amelyek az Unió megfelelő működését hivatottak biztosítani a polgárok intézményekbe vetett bizalmának fejlesztése révén

(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, b) pont, és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

11.    Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánszférájának és becsületének védelme – Hozzáférés megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 25–29. pont)

2.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet célja – amint azt (4) preambulumbekezdése és 1. cikke kimondja –, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa a nyilvánosság számára az intézmények dokumentumaihoz. Noha a dokumentumokhoz való hozzáférési jogra e rendelet 4. cikke értelmében a köz‑ vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló bizonyos korlátozások vonatkoznak, köztük az, hogy meg lehet tagadni a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha ez utóbbi sértené az e cikkel védett valamely érdeket, ugyanakkor az ilyen kivételeket – mivel eltérnek a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől – szigorúan kell értelmezni és alkalmazni. Ily módon az érintett intézménynek, ha úgy dönt, hogy megtagadja a hozzáférést az olyan dokumentumhoz, amelynek a hozzáférhetővé tételét kérték tőle, főszabály szerint magyarázatot kell adnia arra a kérdésre, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen miként sérthetné az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt, az intézmény által hivatkozott kivétellel védett érdeket. Ráadásul az ilyen sérelem veszélyének észszerűen előreláthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak kell lennie.

(vö. 36–39., 133. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 40–43., 49–51., 134. pont)

4.      Az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférésnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletből eredő joga és a személyes adatoknak ugyanezen intézmények általi továbbítása tekintetében a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendeletből eredő kötelezettségek közötti egyensúlyhoz pontosítani kell a két rendeletben megállapított szabályok közötti viszonyt.

E tekintetben, elsősorban, amennyiben a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemnek – ha eleget tesznek neki – személyes adatok hozzáférhetővé tétele a következménye, a megkeresett intézménynek a 45/2001 rendelet valamennyi rendelkezését alkalmaznia kell, anélkül hogy az 1049/2001 rendeletben foglalt különböző szabályok és elvek az ezen adatok számára biztosított védelem teljességének korlátozásához vezethetnének. Ilyen általános keretek között noha kétségtelenül igaz, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés joga az 1049/2001 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében nem függ attól, hogy a kérelmező igazolja‑e az említett dokumentumokhoz való hozzáférhetővé tételhez fűződő érdekét, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja közvetetten azt követeli meg, hogy a kérelmező kifejezett és jogszerű igazolással vagy igazolásokkal bizonyítsa az azon dokumentumokban szereplő személyes adatok továbbításának szükségességét, amelyekhez hozzáférést kért.

Másodsorban különösen figyelembe kell venni a 45/2001 rendeletben a természetes személyek számára a személyes adataik kezelése tekintetében biztosított védelmi rendszer lényeges jellemzőit. Márpedig e rendelet (5) preambulumbekezdése szerinti célja, hogy jogi úton érvényesíthető jogokat biztosítson – az általa érintettként meghatározott – természetes személyek számára, és meghatározza az uniós intézményeken és szerveken belül az adatkezelők adatkezelési kötelezettségeit. E cél eléréséhez szigorúan kell értelmezni az uniós intézménynek vagy szervnek a személyes adatok továbbítására vonatkozó lehetőségével kapcsolatban megállapított feltételeket, máskülönben veszélybe kerülnének ez e személyek számára a 45/2001 rendelet (12) preambulumbekezdésében alapvető jogokként elismert jogok. Így a szükségességre vonatkozó feltétel teljesülése magában foglalja annak bizonyítását, hogy a személyes adatok továbbítása a legmegfelelőbb intézkedés a kérelmező által kitűzött cél eléréséhez elképzelhető más intézkedések közül, és hogy arányos e céllal, ami arra kötelezi a kérelmezőt, hogy kifejezett és jogszerű igazolást nyújtson e tekintetben.

Az ilyen értelmezés nem teremt „csoportjellegű” kivételt a dokumentumokhoz való hozzáférés elve alól a személyes adatok javára, hanem összeegyezteti a két, egymással szemben álló alapvető jogot, amikor a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem a 45/2001 rendeletben védett személyes adatokra vonatkozik.

Ugyanakkor a szükségességre vonatkozóan a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontjában előírt feltétel szigorú értelmezése nem jelenti azt, hogy a személyes adatok továbbításának olyan általános igazolását, mint a nyilvánosság tájékoztatáshoz való joga, ne lehetne figyelembe venni.

Harmadsorban, amennyiben a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést kérelmező személy bizonyította azok továbbításának szükségességét, és a megkeresett intézmény úgy ítélte meg, hogy nincs ok azt feltételezni, hogy az érintettek törvényes érdekei e továbbítással sérelmet szenvedhetnek, az adatok továbbíthatók, és – azzal a fenntartással, hogy az 1049/2001 rendeletben előírt, az egyén magánszférájának és becsületének védelmét érintő sérelemre alapított kivételen kívüli semmilyen más kivétel sem alkalmazható – az adatokat tartalmazó dokumentumot, illetve dokumentumokat hozzáférhetővé, és ezáltal a nyilvánosság számára elérhetővé teszik.

Következésképpen a szükségességre vonatkozóan a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontjában előírt kritériumot szigorúan kell értelmezni; a személyes adatok továbbításának szükségességére vonatkozó feltétel a szükségességnek a megkeresett intézmény vagy szerv által a dokumentumokhoz való hozzáférést kérelmező által követett célra tekintettel történő vizsgálatát jelenti, ami korlátozza a hozzáférés iránti kérelem igazolásának hiányára vonatkozó szabály terjedelmét; az ezen adatok továbbítása szükségességének a kérelmező által hivatkozott igazolása lehet általános jellegű és az 1049/2001 rendelet nem fosztható meg hatékony érvényesülésétől releváns rendelkezéseinek olyan értelmezésével, amely magában foglalja, hogy a jogszerű hozzáférhetővé tétel soha nem követheti a nyilvánosság számára való teljes körű hozzáférhetővé tétel célkitűzését.

(vö. 48., 51–54., 56., 59–61., 67., 68. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 80. pont)

6.      Az alapján, hogy valamely intézmény dokumentumaihoz való hozzáférést kérelmező személy pusztán hivatkozik a tájékoztatáshoz való jogra és a közkiadások feletti ellenőrzésre vonatkozó információk nyilvánossággal való közlésének jogára, nem határozható meg, hogy ezen intézménynek a kiegészítő nyugdíjrendszerben részt vevő tagjai nevének továbbítása mennyiben minősül a legmegfelelőbb intézkedésnek a kérelmező által kitűzött cél elérésére, sem pedig az, hogy az mennyiben arányos e céllal. Ugyanez igaz az ilyen rendszer vonatkozásában már folyamatban lévő vitára való hivatkozásra, ami alapján nem bizonyítható azon szükségesség, amely miatt biztosítani kell a kérelmező számára a szóban forgó adatok továbbítását.

Mindazonáltal amint bizonyították a személyes adatok továbbításának szükségességét, az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemmel megkeresett uniós intézménynek vagy szervnek mérlegelnie kell a szóban forgó felek különböző érdekeit, és meg kell vizsgálnia, amint azt a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja előírja, hogy nincs‑e ok annak feltételezésére, hogy e továbbítás sértheti az érintett személyek törvényes érdekeit.

(vö. 83., 84., 116., 127. pont)

7.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazása keretében ahhoz, hogy – a valamely intézmény birtokában lévő, ezen intézmény egyes tagjainak a kiegészítő nyugdíjrendszerhez történő csatlakozására vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést – kérelmező számára lehetővé váljon azon céljának elérése, hogy nyilvánosságra hozza az e tagoknál fennálló esetleges összeférhetetlenséget, a szóban forgó intézménynek továbbítania kell az e rendszerre vonatkozó szavazások időpontjában a rendszerben részt vevő azon tagok nevét, aki a teljes üléseken részt vettek, és akik ténylegesen részt vettek e szavazásokon, azok nevére való korlátozódás nélkül, akik a név szerinti szavazási eljárással tartott szavazásokon vettek részt. Bármilyen szavazási módot is alkalmaztak az e rendszerre vonatkozó szavazás alkalmával, mindazokat a tagokat, akik ténylegesen szavaztak, és akik részt vettek a rendszerben, befolyásolhatta a személyes érdekük. E tekintetben a kérelmező jogszerűen szorítkozhat annak bizonyítására, hogy e tagok – az intézmény tagjakénti és a rendszerben részt vevő személykénti kettős jellegzetességük folytán – ilyen helyzetben vannak. E körülmények között az érintett intézmény nyilvánvaló értékelési hibát követ el, ha azt állapítja meg, hogy nem bizonyították a rendszerben részt vevő azon tagok neve továbbításának szükségességét, akik ténylegesen részt vettek a szavazásokon.

(vö. 103., 110., 113. pont)

8.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazása keretében a hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező összeférhetetlenség fogalma nem kizárólag olyan helyzetre utal, amelyben a köztisztviselő olyan magánérdekkel rendelkezik, amely ténylegesen befolyásolja hivatali kötelességének pártatlan és objektív teljesítését, hanem olyan helyzetre is, amelyben az azonosított érdek a nyilvánosság számára befolyásolni látszik a hivatali kötelességek pártatlan és objektív teljesítését. Egyébiránt az esetleges összeférhetetlenség hozzáférhetővé tétele nem kizárólag azon esetek felfedésére irányul, amikor a köztisztviselő úgy látta el feladatait, hogy célja személyes érdekeinek kielégítése volt, hanem arra is irányul, hogy a nyilvánosságot is tájékoztassák a köztisztviselőket érintő összeférhetetlenség kockázatáról abból a célból, hogy azok pártatlanul járjanak el hivatali kötelességük teljesítése során azt követően, hogy – azon körülményekre tekintettel, amelyek között vannak – bejelentették az őket érintő esetleges összeférhetetlenségi helyzetet, és intézkedéseket hoztak vagy javasoltak annak megoldására vagy elkerülésére.

(vö. 106., 109. pont)

9.      A közéleti személyiségek tekintetében a közszféra és a magánszféra között tett különbség irányadó a személyes adatok védelme azon mértékének meghatározására, amelyre a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet rendszere alapján jogosultak, még ha ez utóbbi nem is ír elő ilyet. Teljesen célszerűtlen lenne ugyanis az érintett személy azonosságától függetlenül ugyanúgy értékelni a személyes adatok továbbítása iránti kérelmet. Amennyiben a közéleti személyiség úgy döntött, hogy harmadik személyek, különösen a média vizsgálatának teszi ki magát, és a médián keresztül a tevékenységi területe alapján egy kevésbé széles vagy szélesebb nyilvánosságnak, figyelembe kell venni e környezetet a közéleti személyiségek törvényes érdekeit érintő sérelem veszélyének a 45/2001 rendelet 8. cikke b) pontjának alkalmazása keretében történő értékeléséhez, és ezen érdekeknek a kért személyes adatok továbbításához fűződő szükségességgel való mérlegeléséhez.

Ezzel összefüggésben amennyiben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján benyújtott kérelem valamely intézmény olyan tagjainak a kiegészítő nyugdíjrendszerhez történő csatlakozására vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférésre irányul, akik részt vettek az ezen intézményen belül az e rendszerre vonatkozó szavazáson, az e tagok törvényes érdekeit érintő sérelem veszélyének értékeléséhez különösen figyelembe kell venni azt a kapcsolatot, amelyet a szóban forgó személyes adatok – vagyis a rendszerben részt vevő azon tagok neve, akik részt vettek az ez utóbbira vonatkozó szavazásokon – ezek megbízatásával mutatnak. Mivel a rendszerben való részvétel lehetősége kizárólag a tagok számára megengedett, a szóban forgó személyes adatok a tagok közszférájába tartoznak. E tekintetben az a körülmény, hogy a rendszerben való részvétel fakultatív, és önkéntes csatlakozásból ered, vagy az a körülmény, hogy a kiegészítő nyugdíjat a megbízatás lejárta után nyújtják, nem meghatározó ahhoz, hogy a szóban forgó személyes adatok a tagok magánszférájába tartozhassanak. Következésképpen a fennálló érdekek mérlegelése keretében a rendszerben részt vevő tagok közszférájához kapcsolódó törvényes érdekeit alacsonyabb fokú védelemben kell részesíteni, mint amelyet – a 45/2001 rendelet logikája alapján – a magánszférájukhoz kapcsolódó érdekek élveznek.

(vö. 119–121., 124. pont)

10.    Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján benyújtott, az Európai Parlamentnek az egyes tagjainak a kiegészítő nyugdíjrendszerhez történő csatlakozására vonatkozó dokumentumaihoz való hozzáférés iránti kérelemmel összefüggésben a személyes adatokat csak akkor továbbítják, ha nincs ok azt feltételezni, hogy az érintett törvényes érdekei e továbbítással sérelmet szenvednek. E tekintetben mivel a rendszerben részt vevő tagok közszférájához kapcsolódó törvényes érdekeit alacsonyabb fokú védelemben kell részesíteni, mint amelyet – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet logikája alapján – a magánszférájukhoz kapcsolódó érdekek élveznek, e tagok nevének alacsonyabb fokú védelme következtében jelentősebb súllyal bírnak a továbbítás célkitűzése által képviselt érdekek.

Így a tagoknál fennálló esetleges összeférhetetlenség nyilvánosságra kerülése, amely a kért adatok továbbításának célja, lehetővé teszi a tagok eljárásának és a tagállamok népeit képviselő uniós intézmény működésének jobb ellenőrzését, valamint ezen intézmény tevékenysége átláthatóságának javítását. Ezért a fennálló érdekek jelentőségére tekintettel, amelyek az Unió megfelelő működését hivatottak biztosítani azon bizalom fejlesztése révén, amelyet a polgárok jogszerűen vethetnek az intézményekbe, nem sértheti a rendszerben részt vevő tagok törvényes érdekeit a szóban forgó személyes adatok továbbítása. Mivel a fennálló érdekek mérlegelésének a rendszerben részt vevő azon tagok neve továbbításának engedélyezését kellett volna eredményeznie, akik részt vettek a rendszerre vonatkozó szavazásokon, a Parlament nem hivatkozhat arra jogszerűen, hogy a továbbítandó személyes adatok által érintett személyek törvényes érdekei mellett szóló, jogilag kötelező vélelem áll fenn. A 45/2001 rendelet 8. cikke b) pontjának szövegében semmi sem szól e vélelem elismerése mellett, mivel a személyes adatok továbbítása iránti kérelem a fennálló érdekek azt követően történő mérlegelését követeli meg, hogy a kérelmező bizonyította az említett adatok továbbítása szükségességének fennállását.

E körülmények között a Parlament nyilvánvaló értékelési hibát követ el, amikor azt állapítja meg, hogy a rendszerben részt vevő azon tagok nevének továbbítása, aki részt vettek az arra vonatkozó szavazáson, sérti ez utóbbiak törvényes érdekeit.

(vö. 124–127., 130. pont)

11.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 136–141. pont)