2013. december 24-én benyújtott kereset – Deloitte Consulting kontra Bizottság

(T-688/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Deloitte Consulting (Diegem, Belgium) (képviselők: K. Dehornois és N. Korogiannakis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az alperesnek a felperest a DIGIT/R2/PO/2013/004 ABC III – információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó tanácsadás, összehasonlító elemzés és segítségnyújtás (2. rész) közbeszerzési eljárásban negyedik helyre rangsoroló és a szerződést az első helyre rangsorolt consortia PWC-EVERIS ajánlattevőnek, a második helyre rangsorolt KPMG-TRASYS-KURT SALMON ajánlattevőnek és a harmadik helyre rangsorolt CGI Accenture ajánlattevőnek odaítélő, a felperessel 2013. október 15-i levélben közölt határozatát;

semmisítse meg a megtámadott határozatot legalább annyiban, amennyiben az nem zárta ki az első helyre rangsorolt PWC-EVERIS ajánlatevőt a műszaki ajánlatban foglalt pénzügyi ajánlatra vonatkozó adatok okán;

kötelezze az alperest a felperes által a szerződés elvesztése okán elszenvedett károk, vagy másodlagosan a szóban forgó közbeszerzési eljárásban elvesztett lehetőségből eredő károk megtérítésére;

kötelezze az alperest a felperes e kereset okán felmerült jogi költségeinek és kiadásainak megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az indokolási kötelezettség megsértésére és a sikeres ajánlatok relatív előnyeinek nyilvánosságra nem hozatalára alapított jogalap – a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése és a felhatalmazáson alapuló rendelet 161. cikkének (2) és (3) bekezdése és lényeges eljárási szabály megsértésére - a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése;

Jóllehet a közbeszerzési eljárás tárgya műszakilag igen összetett és stratégiai jelentőséggel bír, az értékelő jelentés kivonatainak tartalma rövid, felületes, leegyszerűsített, és hiányzik belőle az értékelt ajánlatok erős és gyenge pontjainak megjelölése, „minősítésekre” szorítkozik, mellőzi a válaszok lényegének leírását. Néhány alszempont vonatkozásában nem tartalmaz az ajánlattevőknek odaítélt pontokat magyarázó indokolást, míg az értékelő bizottság megjegyzései gyakran következetlenek a különböző ajánlattevőknek odaítélt pontokat illetően. A megtámadott határozatban foglalt indokolás hiánya megakadályozza a megtámadott határozat jogi felülvizsgálatát, megsértve ezáltal a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

A második, a világos, a szerződés objektív odaítélését lehetővé tevő értékelési szempontok használata kötelezettségének megsértésére alapított jogalap; A kiválasztási és az odaítélési szempontok közötti különbségtétel megsértése;

A műszaki leírás jelentős tág alszempontot tartalmaz. Így az átlagosan tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevők nem tudják értelmezni a különös odaítélési szempontokat. Nem került egyértelműen megjelölésre, hogy mi a jó vagy kevésbé jó megközelítés, és nem található minőségi szempont arról, hogy mely mutatók vezethetnek jobb vagy rosszabb megoldáshoz. Továbbá, az értékelő jelentés utal az ajánlattevők műszaki ajánlatának értékeléséhez használt kiválasztási szempontokra.

A harmadik, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció előírásainak való nem megfelelésre alapított jogalap. Az átláthatóság elvének és a gondos ügyintézés elvének a megsértése – Az ajánlatokhoz nyújtott útmutatások megsértése – ár megjelölése a műszaki ajánlatban;

Az egyik nyertes ajánlattevő jelentős pénzügyi szempontokat jelölt meg az ajánlat műszaki részében, ami által az utóbbi elfogadhatatlan, mivel megsértette az ajánlattételhez szükséges dokumentáció különös előírásait, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és a DIGIT jelen ügyre alkalmazandó közbeszerzési útmutatóját.

A negyedik, a költségvetési rendelet 107. cikke (1) bekezdése a) pontjának és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció 5.2.3.2. pontjának megsértésére alapított jogalap – összeférhetetlenség;

A költségvetési rendelet 107. cikke szerint az alperesnek értékelnie kell, hogy az ajánlattevők a szerződésre vonatkozó közbeszerzési eljárás során összeférhetetlennek minősülnek-e, szemben a szerződés teljesítésekor fennálló eseti értékeléssel, amelyet az alperes ebben az esetben előnyben részesít. Bármely ajánlattevőt, amely összeférhetetlen, az odaítélési eljárás során leírtak szerint ki kell zárni a szerződés odaítélését megelőzően, nem pedig, amint azt maga az alperes ezen esetben előnyben részesíti, eseti jelleggel a szerződés teljesítésekor. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció 5.2.3.2. pontja még szigorúbb követelmény, mint a költségvetési rendelet 107. cikkében meghatározott összeférhetetlenség. A fentiek alapján az alperesnek ki kellett volna zárnia néhány nyertes ajánlattevőt.