A Törvényszék (második tanács) T-252/19. sz., Pech kontra Tanács ügyben 2021. április 21-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2021. július 2-án benyújtott fellebbezés

(C-408/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: A. de Gregorio Merino, E. Dumitriu-Segnana, K. Pavlaki és E. Rebasti meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Laurent Pech, Svéd Királyság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

hozzon végleges határozatot a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekben;

a T-252/19. sz. ügy felperesét kötelezze a Tanács részéről az említett üggyel kapcsolatban és a jelen fellebbezéssel összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztására a Tanács három jogalapra hivatkozik:

Első jogalap: az 1049/2001 rendelet¹ 4. cikke (2) bekezdése második franciabekezdésének téves értelmezése és téves alkalmazása

A jogalap első része: a Törvényszék tévedett annak értékelése során, hogy a kért vélemény különösen széles hatályú-e, és ezt az ítélkezési gyakorlat által kialakított kritériumot oly módon értelmezte, ami azt hatástalanná teszi. Továbbá a Törvényszék azáltal, hogy nem foglalkozott a Tanács erre vonatkozó érveivel, megsértette az indokolási kötelezettségét.

A jogalap második része: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vette figyelembe a jogi vélemény érzékeny jellegét, tekintettel azon összefüggés konkrét körülményeire, amelyben azt nyújtották, különösen pedig a döntéshozatali eljárás szempontjából döntő jellegére. A jogi tanácsadás érzékeny jellegének a Törvényszék által javasolt értelmezése, amely a jogi vélemény tartalmát különválasztja az azt övező körülményektől, jogilag téves, és a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése által biztosított védelmet nagymértékben kiüresíti.

A jogalap harmadik része: a Törvényszék tévedett annak értékelése során, hogy a jogi vélemény hozzáférhetővé tétele hátrányosan befolyásolná-e a későbbi bírósági eljárásokat azáltal, hogy veszélyezteti a felek bíróság előtti egyenlőségét és a Tanács védelemhez való jogát.

Második jogalap: az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének téves értelmezése és téves alkalmazása

A második jogalap első része: a Törvényszék az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivétel alkalmazhatóságának értékelése során tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a megerősítő határozatnak kézzelfogható bizonyítékokat kell szolgáltatnia – ami nem történt meg. Továbbá a Törvényszék az indokolásában olyan általános megállapításokra szorítkozott, amelyek általában véve megtagadják a védelmet, ahelyett hogy konkrétan kitérnének a Tanács által a döntéshozatali eljárás veszélyeztetésével kapcsolatban előadott indokokra.

A második jogalap második része: a Törvényszék továbbá tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a jogalkotási dokumentumok fokozott átláthatóságának alapjául szolgáló demokratikus elszámoltathatóság elve valamennyi, jogalkotási eljárással kapcsolatos dokumentumra egyaránt vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok politikai döntéshozók álláspontját tartalmazzák-e, vagy pedig a belső szolgálatok, köztük a Jogi Szolgálat hozzájárulásait képezik-e.

Harmadik jogalap: a Törvényszék eljárási szabályzata 113. cikkének megsértése és a tények elferdítése

Végezetül, a Törvényszék megtagadta az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, illetve annak figyelembevételét, hogy bírósági eljárást kezdeményeztek a 2020/2092¹ rendelettel szemben ugyanazon jogi kérdések kapcsán, mint amelyek a véleményben is vizsgálat tárgyát képezték. Ez olyan eljárási szabálytalanságnak minősül, amely miatt a Tanácsnak nem volt lehetősége arra, hogy az ügy egy lényeges elemével kapcsolatban a Törvényszék meghallgassa.

____________

¹ Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.

¹ Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 20202. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020. L 433 I., 1. o.; helyesbítések: HL 2021. L 137., 22. o.; HL 2021. L 373., 94. o.).