A Svea Hovrätt, Patent- och marknadsöverdomstolen (Svédország) által 2023. szeptember 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Mio AB, Mio e-handel AB, Mio Försäljning AB kontra Galleri Mikael & Thomas Asplund Aktiebolag
(C-580/23. sz. Mio és társai ügy)
Az eljárás nyelve: svéd
A kérdést előterjesztő bíróság
Svea Hovrätt, Patent- och marknadsöverdomstolen
Az alapeljárás felei
Fellebbezők: Mio AB, Mio e-handel AB, Mio Försäljning AB
Ellenérdekű fél: Galleri Mikael & Thomas Asplund Aktiebolag
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) Annak értékelése során, hogy valamely iparművészeti alkotás a 2001/29/EK irányelv1 2–4. cikke értelmében vett műként igényt tarthat-e a széles körű szerzői jogi védelemre, hogyan kell elvégezni a vizsgálatot – és milyen tényezőket kell vagy kellene figyelembe venni – azon kérdést illetően, hogy az alkotás az alkotó személyiségét tükrözi-e az alkotó szabad és kreatív döntéseinek kifejezésre juttatása révén? E tekintetben különösen az a kérdés, hogy az eredetiség vizsgálatának az alkotófolyamatot övező tényezőkre és az alkotónak az alkotás során hozott tényleges döntéseivel kapcsolatos magyarázatára, vagy magával az alkotással kapcsolatos tényezőkre és az alkotófolyamat végeredményére, valamint arra kell-e összpontosítania, hogy maga az alkotás kifejezésre juttat-e művészi hatást.
2) Milyen jelentőséggel bírnak az alábbi körülmények az első kérdésre adandó válasz és azon kérdés megválaszolása szempontjából, hogy valamely iparművészeti alkotás az alkotó személyiségét tükrözi-e az alkotó szabad és kreatív döntéseinek kifejezésre juttatása révén:
a) az alkotás a szokásos formatervezési mintákban megtalálható elemekből áll;
b) az alkotás egy korábbi ismert formatervezési mintára vagy egy aktuális formatervezési irányzatra épül, és annak egy változatát képezi;
c) már sor került azonos vagy hasonló alkotás létrehozására a szóban forgó alkotás létrehozása előtt vagy – függetlenül és azon iparművészeti alkotás ismerete nélkül, amelyre műként védelmet igényelnek – az után?
3) Hogyan kell elvégezni a hasonlóság értékelését – és milyen hasonlóságra van szükség – annak vizsgálata során, hogy valamely állítólagosan jogsértő iparművészeti alkotás a valamely művet megillető védelem hatálya alá tartozik-e, és sérti-e a műhöz fűződő kizárólagos jogot, amelyet a 2001/29/EK irányelv 2–4. cikke szerint biztosítani kell a szerző számára? E tekintetben különösen az a kérdés, hogy a vizsgálatnak arra kell-e összpontosítania, hogy a mű felismerhető-e az állítólagosan jogsértő alkotásban, vagy arra, hogy az állítólagosan jogsértő alkotás ugyanazt az összbenyomást kelti-e, mint a mű, illetve hogy a vizsgálatnak mi másra kell összpontosítania.
4) Milyen jelentőséggel bírnak az alábbiak a harmadik kérdésre adandó válasz és azon kérdés megválaszolása szempontjából, hogy valamely állítólagosan jogsértő iparművészeti alkotás a valamely művet megillető védelem hatálya alá tartozik-e, és sérti-e a műhöz fűződő kizárólagos jogot:
a) a mű eredetiségének foka a művet megillető védelem terjedelme szempontjából;
b) az a körülmény, hogy a mű és az állítólagosan jogsértő iparművészeti alkotás a szokásos formatervezési mintákban megtalálható elemekből áll, vagy korábbi ismert formatervezési mintákra vagy egy aktuális formatervezési irányzatra épül, és annak egy változatát képezi;
c) az a körülmény, hogy már sor került más azonos vagy hasonló alkotás létrehozására a mű megalkotása előtt vagy – függetlenül és a mű ismerete nélkül – az után?
____________
1 Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.).