Language of document : ECLI:EU:T:2023:828

T233/22. sz. ügy

Ekaterina Islentyeva

kontra

az Európai Unió Tanácsa

 A Törvényszék ítélete (kibővített első tanács), 2023. december 20.

„Megsemmisítés iránti kereset – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedések – Orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, általa bérelt vagy más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi járművel szembeni, az Unió területén való leszállásra, az Unió területéről való felszállásra vagy az Unió területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalom – A 2014/512/KKBP határozat 4e. cikke – A Törvényszék hatáskörének hiánya – A 833/2014/EU rendelet 3d. cikke – A kereshetőségi jog hiánya – Elfogadhatatlanság”

1.      Közös kül és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – Az uniós légtérnek a légi járművek bizonyos kategóriái előtti lezárását maga után vonó határozat – A jogszerűség bírósági felülvizsgálata – Terjedelem – A 2014/512/KKBP határozat 4e. cikke – Általános hatályú intézkedések – Kizártság

(EUMSZ 275. cikk, második bekezdés; 2014/512/KKBP tanácsi határozat, 4e. cikk)

(lásd: 20–24., 26–28., 30. pont)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó, őket közvetlenül érintő rendeleti jellegű jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – Jogi aktus, amely megtiltja bármely orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, általa bérelt vagy más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett minden légi jármű számára az Unió területén való leszállást, az Unió területéről való felszállást, illetve az Unió területe feletti átrepülést – Orosz állampolgársággal és magánpilótaengedéllyel rendelkező,nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi járművet gazdasági vagy pénzügyi szempontból nem ellenőrző személy által indított kereset – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 833/2014 tanácsi rendelet, 3d. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 39., 42–48., 50–54. pont)

Összefoglalás

A luxemburgi és orosz kettős állampolgársággal rendelkező felperes a Luxemburgi Nagyhercegség polgári légiközlekedési igazgatósága (a továbbiakban: DAC) által kiállított magánpilóta‑engedély jogosultja. Az Európai Unió területén végrehajtott repüléseihez a Luxembourg‑Findel repülőtéren (Luxemburg) működő luxemburgi egyesülethez tartozó légi járműveket használta.

Az Oroszországi Föderáció által 2022 elején Ukrajnával szemben elkövetett agressziót követően az Unió e helyzetre tekintettel számos korlátozó intézkedést vezetett be, köztük a 2022/335 határozatot(1) (a továbbiakban: megtámadott határozat) és a 2022/334 rendeletet(2) (a továbbiakban: megtámadott rendelet).

E jogi aktusok többek között azt írják elő, hogy meg kell tagadni az orosz légi fuvarozók által üzemeltetett bármely légi jármű, bármely, Oroszországban nyilvántartásba vett légi jármű, valamint bármely orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, által bérelt vagy más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett minden légi jármű számára az Unió területén való leszállásra, az Unió területéről való felszállásra, illetve az Unió területe feletti átrepülésre vonatkozó engedélyt.(3)

Az Európai Bizottság és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ezt követően pontosította, hogy az e jogi aktusokkal bevezetett tilalom azokra az orosz állampolgársággal rendelkező személyekre vonatkozik, akik magáncélból repülnek, mivel az említett személyek pilótaként ellenőrzik a repülőgépet. A DAC azt is pontosította, hogy az „ellenőrzésnek” az e jogi aktusokban használt fogalmát tágan kell értelmezni, az magában foglalja a légi jármű tényleges és érdemi ellenőrzését, és nem korlátozódik kizárólag a gazdasági és pénzügyi ellenőrzésre.

A felperes, mivel úgy vélte, hogy e jogi aktusok a számára sérelmet okoznak, keresetet indított egyrészt a megtámadott rendelet annyiban történő megsemmisítése iránt, amennyiben az beilleszti a 833/2014 rendelet 3d. cikkét, és a megtámadott határozat annyiban történő megsemmisítése iránt, amennyiben az beilleszti a 2014/512 határozat 4e. cikkét, valamint másrészt annak érdekében, hogy elismerjék a jogát ahhoz, hogy a magánpilóta‑engedélyét használja, és az Unió területén leszálljon, az Unió területéről felszálljon, vagy az Unió területe felett átrepüljön.

A Törvényszék az ítéletében megállapítja, hogy – amint arra a felperes hivatkozott – a szóban forgó tilalom nem vonatkozik a repülőgépnek pilótaként, orosz állampolgárságú személy által való „ellenőrzésére”. Az ilyen értelmezés azonban azzal a következménnyel jár, hogy a felperesnek a megtámadott rendelettel szemben nem áll fenn a kereshetőségi joga, így az említett rendelet megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmet elfogadhatatlanság miatt el kell utasítani. Ami a felperes által előterjesztett többi kereseti kérelmet illeti, a Törvényszék azokat az elbírálásukra vonatkozó hatáskörének hiánya miatt elutasítja.

A Törvényszék álláspontja

Először is a Törvényszék megállapítja a hatáskörének hiányát az arra irányuló kereseti kérelem elbírálására, hogy elismerje a felperes azon jogát, hogy a magánpilóta‑engedélyét használja, és az Unió területén leszálljon, az Unió területéről felszálljon, vagy az Unió területe felett átrepüljön, mivel az EUMSZ 263. cikken alapuló jogszerűségi vizsgálat keretében nincs hatásköre arra, hogy megállapítási vagy megerősítő ítéletet hozzon.

Másodszor, a Törvényszék szintén a hatáskörének hiányát állapítja meg a megtámadott határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelem tekintetében, mivel az EUSZ 24. cikk (1) bekezdése második albekezdése utolsó mondatának és az EUMSZ 275. cikk második bekezdésének együttesen értelmezett rendelkezései, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlata(4) értelmében a KKBP‑re vonatkozó rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok egyedi jellege keletkezteti az uniós bírósághoz fordulás jogát.

Márpedig a jelen ügyben a 2014/512 határozat 4e. cikkében előírt tiltó intézkedések az orosz légi fuvarozók által üzemeltetett légi járművekre, az Oroszországban nyilvántartásba vett légi járművekre, valamint a bármely orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, által bérelt vagy más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi járművekre vonatkoznak. Ezen intézkedések tehát minden olyan légi járműre vonatkoznak, amely megfelel a fent meghatározott kritériumoknak, így nem az EUMSZ 275. cikk második bekezdése értelmében vett, konkrét természetes vagy jogi személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseknek, hanem általános hatályú intézkedéseknek minősülnek. E körülmények között a Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel azok érvényességének felülvizsgálatára.

Harmadszor, a Törvényszék elfogadhatatlannak nyilvánítja a keresetet, amennyiben az a megtámadott rendelet megsemmisítésére irányul, mivel a felperes ezen jogi aktus megsemmisítését illetően nem rendelkezik kereshetőségi joggal.

Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében ugyanis ahhoz, hogy valamely intézkedés ellen keresetet lehessen indítani, ezen intézkedésnek közvetlenül kell érintenie a természetes személyt, és e feltétel többek között azt teszi szükségessé, hogy a vitatott intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon e személy jogi helyzetére.

A jelen ügyben a Törvényszék annak meghatározása érdekében, hogy a felperest közvetlenül érintik‑e a szóban forgó korlátozó intézkedések, a légi jármű „más módon történő ellenőrzésének” a fogalmát értelmezte, amely az ítélkezési gyakorlat által előírt értelmezési módszert követve részben meghatározza a 883/2014 rendelet 3d. cikke (1) bekezdésének hatályát.(5)

E tekintetben, bár e fogalom szó szerinti értelmezése annak megállapításához vezethet, hogy az a „műszaki vagy üzemeltetési” ellenőrzésre is vonatkozik, és így a tilalom érinthet orosz állampolgárságú természetes személy által vezetett légi járművet, e fogalom rendszertani és teleologikus értelmezése alapján meg kell állapítani, hogy az csak gazdasági vagy pénzügyi jellegű ellenőrzésre vonatkozik.

Egyrészt ugyanis a légi jármű „más módon történő ellenőrzésének” fogalma a szóban forgó korlátozó intézkedések elfogadásának gazdasági és pénzügyi összefüggésébe illeszkedik. Először is a megtámadott rendelet módosítja a 833/2014 rendeletet, amely gazdasági jellegű ágazati korlátozó intézkedéseket ír elő. Másodszor, a „más módon ellenőrzött” kifejezés a „tulajdonát képező” és a „bérelt” kifejezések után következik, amelyek gazdasági vagy pénzügyi szempontból releváns fogalmakat jelölnek. Harmadszor, az „ellenőrzés” fogalmát gazdasági vagy pénzügyi értelemben használják a 833/2014 rendelet más rendelkezéseiben.

Másrészt a megtámadott rendelet célja többek között az, hogy maximális nyomást gyakoroljon az orosz hatóságokra annak érdekében, hogy azok véget vessenek az Ukrajnát érintő intézkedéseiknek. Márpedig a tulajdonolt, bérelt, illetve gazdaságilag vagy pénzügyileg más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi járművekkel szembeni korlátozások gazdaságilag érintik az orosz légi közlekedési ágazatot, ily módon hozzájárulva e célkitűzés megvalósításához.

Ezenkívül az arányosság elvének tiszteletben tartása annak megállapításához vezet, hogy az Unió területén való leszállásra, felszállásra vagy átrepülésre vonatkozó olyan tilalom, amely minden, orosz állampolgár által „műszaki vagy üzemeltetési” szempontból ellenőrzött légi járműre kiterjed, azt a vonatkozását tekintve, hogy a magánpilóta‑engedéllyel rendelkező orosz állampolgárokra is vonatkozik, nyilvánvalóan nem alkalmas az orosz hatóságokra való ilyen nyomásgyakorlás célkitűzésének elérésére.

Így a valamely orosz természetes vagy jogi személy által „más módon ellenőrzött”, nem Oroszországban nyilvántartásba nem vett légi jármű fogalma csupán az olyan, nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi járművekre vonatkozik, amelyeket ilyen személy gazdasági vagy pénzügyi szempontból ellenőriz.

Mivel az alapeljárás felperese nem ilyen helyzetben van, őt nem érinti közvetlenül a módosított 833/2014 rendelet 3d. cikkében előírt tilalom.


1      Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. február 28‑i (KKBP) 2022/335 tanácsi határozat (HL 2022. L 57., 4. o.).


2      Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. február 28‑i (EU) 2022/334 tanácsi rendelet (HL 2022. L 57., 1. o.).


3      Konkrétan a (KKBP) 2022/335 határozat 1. cikkének 2. pontjáról van szó, amely az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31‑i 2014/512/KKBP tanácsi határozatot (HL 2014. L 229., 13. o.) kiegészítette a 4e. cikkel, valamint az (EU) 2022/334 rendelet 1. cikkének 2. pontjáról, amely az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31‑i 833/2014/EU tanácsi rendeletet (HL 2014. L 229., 1. o.; helyesbítések: HL 2022. L 210., 20. o.; HL 2022. L 114., 214. o.; HL 2014. L 246., 59. o.) kiegészítette a 3d. cikkel.


4      2017. március 28‑i Rosneft ítélet (C‑72/15, EU:C:2017:236, 103. pont).


5      Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek a részét képezi (lásd: 2014. július 10‑i D. és G. ítélet, C‑358/13 és C‑181/14, EU:C:2014:2060, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).