T‑35/10. és T‑7/11. sz. egyesített ügyek
Bank Melli Iran
kontra
az Európai Közösségek Tanácsa
„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Indokolási kötelezettség – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Jogos bizalom – Az elfogadott korlátozó intézkedések felülvizsgálata – Mérlegelési hiba – Egyenlő bánásmód – Jogalap – Eljárási szabályok – Arányosság”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. szeptember 6.
1. Bírósági eljárás – A megtámadott jogi aktust az eljárás során hatályon kívül helyező, és azt felváltó jogi aktusok – A megsemmisítésre irányuló kereseti kérelmek módosítása iránt az eljárás során benyújtott kérelem – Az ilyen kérelem benyújtására nyitva álló határidő – Kezdet – Az új jogi aktus érintettekkel való közlésének időpontja
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; 2011/783/KKBP tanácsi határozat; 1245/2011 és 267/12 tanácsi rendelet)
2. Bírósági eljárás – Az időközben visszavont megtámadott jogi aktust az eljárás során felváltó határozat – Új kereseti kérelmek megengedhetősége – Korlátok – Feltételezett, még el nem fogadott jogi aktusok
3. Európai uniós jog – Alapvető jogok – Személyi hatály – Harmadik államhoz tartozó intézményeknek minősülő jogi személyek – Bennfoglaltság – Harmadik állam felelőssége a saját területén az alapvető jogok tiszteletben tartására – Hatás hiánya
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája)
4. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, jogalanyok és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása – Az indokolásnak az érintettel a számára sérelmet okozó aktus elfogadásakor vagy rögtön azt követően történő közlésére vonatkozó kötelezettség – Korlátok – Az Unió és a tagállamok biztonsága vagy a nemzetközi kapcsolataik fenntartása – Dokumentumokhoz való hozzáférés joga, amely a Tanácshoz intézett, erre irányuló kérelemhez kötött
(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 2010/413/KKBP tanácsi határozat, 24. cikk, (3) bekezdés; 423/2007 tanácsi rendelet, 15. cikk, (3) bekezdés; 961/2010 tanácsi rendelet, 36. cikk, (3) bekezdés, és 267/2012 tanácsi rendelet, 46. cikk, (3) bekezdés)
5. Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, jogalanyok és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása – A terhelő bizonyítékoknak a sérelmet okozó aktus elfogadásakor vagy rögtön azt követően történő közlésére vonatkozó kötelezettség
6. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – Ilyen intézkedéseket elfogadó vagy fenntartó jogi aktus – A felperessel való közlés hiánya – A felperes jogai sérelmének megállapításán kívüli hatás hiánya
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
7. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, jogalanyok és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása – A jogszerűség bírósági felülvizsgálata – Terjedelem – A bizonyítási teher megoszlása – A tagállamok által szolgáltatott és az uniós bírósággal nem közölhető információkon alapuló határozat – Megengedhetetlenség
(2010/644/KKBP és 2011/783/KKBP tanácsi határozat; 1100/2009, 961/2010, 1245/2011 és 267/2012 tanácsi rendelet)
8. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – Terjedelem – Harmadik államban letelepedett intézmény pénzeszközei és erőforrásai – Kizártság – Korlátok – Egészben vagy részben az Unió területén végzett kereskedelmi tevékenységekben felhasznált pénzeszközök
(423/2007, 961/2010 és 267/2012 tanácsi rendelet)
9. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A jogalap megválasztása – Az EUMSZ 75. cikk helyett az EUMSZ 215. cikkre való alapítás
(EUMSZ 75. és EUMSZ 215. cikk; 2010/644/KKBP tanácsi határozat; 961/2010 tanácsi rendelet)
10. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A jogalap megválasztása – Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által hozott intézkedéseket meghaladó intézkedések – Hatás hiánya – Az arányosság elve megsértésének hiánya
(EUSZ 29. cikk; EUMSZ 215. cikk; 2010/413/KKBP tanácsi határozat)
11. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az EU‑Szerződés keretében elfogadott határozat – A Tanács kötelezettsége végrehajtó korlátozó intézkedések elfogadására – Hiány
(EUSZ 29. cikk; EUMSZ 215. cikk; 2010/413/KKBP tanácsi határozat; 961/2010 tanácsi rendelet)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 57. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 62. pont)
3. Sem az Európai Unió Alapjogi Chartája, sem a Szerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek az államokhoz tartozó jogi személyeket kizárják az alapvető jogok védelméből. E tekintetben az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 34. cikke olyan eljárásjogi rendelkezés, amely az uniós bíróság előtti eljárásokban nem alkalmazandó, noha e rendelkezés célja annak elkerülése, hogy az ezen egyezményben részes állam egyidejűleg felperes és alperes is legyen az említett bíróság előtt. Ezen túlmenően annak a körülménynek, amely szerint a saját területén az alapvető jogok tiszteletben tartásának az állam a biztosítéka, nincs jelentősége azon jogok terjedelmét illetően, amelyek az ugyanezen államhoz tartozó intézménynek minősülő jogi személyeket a harmadik államok területén megillethetik. Végül a versenyágazatban végzett kereskedelmi tevékenységet jelentő és az általános jogszabályok hatálya alá tartozó szolgáltatások, valamint az atomfegyverek elterjedésében részt vevő szervezetekkel folytatott kereskedelmi ügyletek nem bizonyítják, hogy az érintett vállalkozás részt vesz a közhatalom gyakorlásában, és nem indokolják, hogy e vállalkozást az iráni államhoz tartozó intézménynek minősítsék.
(vö. 65., 67., 69., 72., 73. pont)
4. Hacsak bizonyos indokok közlése nem ellentétes az Unió és a tagállamai biztonságával vagy a nemzetközi kapcsolataik fenntartásával összefüggő magasabb rendű megfontolásokkal, a Tanács köteles a korlátozó intézkedések által érintett jogalany tudomására hozni azokat a különös és konkrét indokokat, amelyek miatt úgy véli, hogy a korlátozó intézkedéseket meg kell hozni. Ami a valamely jogalany pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó jogi aktust illeti, a terhelő bizonyítékok közlésének vagy az érintett aktus elfogadásával egyidejűleg, vagy az elfogadást követően lehető leghamarabb kell történnie. Ha közölték azokat a kellően pontos információkat, amelyek alapján az érdekelt jogalany megfelelően ismertetheti az álláspontját azokról a tényekről, amelyeket a Tanács a terhére ró, a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve alapján ezen intézmény nem köteles önként biztosítani az ügy irataiba való betekintést. Ha közölték azokat a kellően pontos információkat, amelyek alapján az érdekelt jogalany megfelelően ismertetheti az álláspontját azokról a tényekről, amelyeket a Tanács a terhére ró, a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve alapján ezen intézmény nem köteles önként biztosítani az ügy irataiba való betekintést. Csak az érdekelt fél kérelmére köteles a Tanács biztosítani az azokba a nem bizalmas jellegű adminisztratív iratokba való betekintést, amelyek a szóban forgó intézkedésre vonatkoznak.
E körülmények között egyrészt teljesítik a Tanács indokolási kötelezettségét azon indokok, amelyek lehetővé teszik azon szervezetek azonosítását, amelyek számára a felperes pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott, és amelyekre az Európai Unió vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések vonatkoznak, valamint azon időszakét is, amelyek során a szóban forgó szolgáltatásokat nyújtották, továbbá bizonyos esetekben azon különleges ügyleteket, amelyekhez azok kapcsolódtak.
Másrészt azon irat közlésének elmaradása, amelyre a Tanács valamely szervezetre vonatkozó korlátozó intézkedések elfogadását vagy fenntartását alapította, csak akkor minősül a védelemhez való jog megsértésének, amely indokolja az érintett aktusok megsemmisítését, ha bizonyítást nyer, hogy az érintett korlátozó intézkedéseket nem lehetett volna jogosan elfogadni vagy fenntartani, mert a késedelmesen közölt irat terhelő bizonyítékként való elfogadását el kellett volna utasítani.
(vö. 79., 83., 84., 89., 100. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 85. pont)
6. Bár igaz, hogy a valamely személlyel vagy szervezettel szemben korlátozó intézkedéseket elfogadó vagy fenntartó aktust közölni kell ez utóbbival, és hogy ez a közlés a kezdete az arra nyitva álló határidőnek, hogy a személy vagy szervezet az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján megsemmisítés iránti keresetet nyújtson be a szóban forgó aktus ellen, e körülmény nem jelenti azt, hogy az ilyen közlés hiánya önmagában igazolja a szóban forgó aktus megsemmisítését. Az érintettnek kell bizonyítani, hogy e közlés hiánya következtében sérültek jogai.
(vö. 112., 113. pont)
7. Azon jogi aktus jogszerűségének bírósági felülvizsgálata, amellyel korlátozó intézkedéseket fogadtak el valamely jogalannyal szemben, kiterjed az aktus indokolásaként felhozott tények és körülmények megítélésére, valamint azon bizonyítékok és információk vizsgálatára, amelyeken ezen értékelés alapszik. Vitatás esetén a Tanács feladata e bizonyítékok előterjesztése azoknak az uniós bíróság általi felülvizsgálata céljából.
Az a körülmény ugyanis, hogy a felperessel szembeni korlátozó intézkedéseket valamely tagállam által összegyűjtött információk alapján fogadták el, nem változtat azon, hogy a megtámadott aktusok a Tanács jogi aktusai, amelynek ennélfogva meg kell bizonyosodnia arról, hogy az elfogadásuk igazolt, adott esetben kérve az érintett tagállamot, hogy nyújtsa be számára az e célból szükséges bizonyítékokat és információkat. Ehhez hasonlóan a Tanács nem hivatkozhat arra, hogy a szóban forgó bizonyítékok bizalmas forrásokból származnak, következésképpen nem hozhatók nyilvánosságra. Ugyanis, bár e körülmény esetlegesen igazolhat korlátozásokat e bizonyítékoknak a felperesekkel vagy ügyvédjeikkel való közlését illetően, a bírósági felülvizsgálatnak a korlátozó intézkedések elfogadásával összefüggésben betöltött lényeges szerepére tekintettel, az uniós bíróságnak lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy felülvizsgálja az ilyen intézkedések jogszerűségét és megalapozottságát, anélkül hogy vele szemben hivatkozni lehetne a Tanács által felhasznált bizonyítékok és információk titkosságára vagy bizalmas jellegére. A Tanács egyébként nem alapozhatja a korlátozó intézkedések elfogadásáról szóló aktusát az ügyirat valamely tagállam által közölt információira vagy anyagaira, ha e tagállam nem hajlandó engedélyezni azoknak az e határozat jogszerűségének felülvizsgálatára jogosult uniós bírósággal való közlését.
(vö. 122., 125., 126. pont)
8. Noha valamely harmadik államban letelepedett és ugyanezen harmadik állam joga alapján létesített pénzügyi intézmény nem köteles az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 423/2007 rendelet, az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 961/2010 rendelet, valamint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 267/2012 rendelet alapján befagyasztani az atomfegyverek elterjedésében közreműködő szervezetek pénzeszközeit, ugyanakkor az említett rendeletek szerint elfogadott korlátozó intézkedésekkel lehet sújtani az Unió területén található azon pénzeszközeit vagy gazdasági erőforrásait, amelyeket a részben vagy egészben az Unió területén végzett üzleti tevékenység során használtak fel, vagy amelyek a tagállami állampolgárok, illetve valamely tagállam joga szerint alapított vagy létrehozott jogi személyek, szervek, vagy szervezetek tulajdonában állnak, amennyiben az ilyen intézmény részt vesz az atomfegyverek elterjedésében, abban közvetlenül közreműködik, vagy azt támogatja. Ebből következően, ha a külföldi pénzügyi intézménynek tudomása van arról, vagy ésszerűen gyaníthatja azt, hogy valamely ügyfele közreműködik az atomfegyverek elterjedésében, ezen intézménynek – az alkalmazandó jogi kötelezettségekre tekintettel – haladéktalanul meg kell szüntetnie az ezen ügyfél számára való szolgáltatásnyújtást, és egyáltalán nem nyújthat számára újból szolgáltatást.
(vö. 132–134. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 163., 164., 167–175. pont)
10. Az, hogy a közös kül‑ és biztonságpolitika keretében elfogadott korlátozó intézkedések meghaladják az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által meghozott intézkedéséket, nem befolyásolja az EUMSZ 215. cikknek mint ezek jogalapja megfelelő és elegendő jellegét. Ugyanezt a következtetést kell analógia útján alkalmazni az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott, az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/413 határozatban és az annak végrehajtása érdekében elfogadott határozatokban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedésekre is. Ugyanis az EUSZ 29. cikk sem korlátozza azokat a jogköröket, amelyeket a Tanácsra ruház az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által meghozott intézkedések végrehajtása terén. Következésképpen pusztán az, hogy a felperesre vonatkozó korlátozó intézkedések meghaladják az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által elfogadottakat, nem jelenti azt, hogy a Tanács megsértette az arányosság elvét.
Mindenesetre a Tanács nem köteles objektív igazolást adni a felperes számára arra vonatkozóan, hogy önálló korlátozó intézkedéseket fogad el vele szemben, hanem kizárólag azon konkrét és különös indokokat kell megadnia, amelyek alapján úgy ítéli meg, hogy az önálló korlátozó intézkedések elfogadásának feltételei alkalmazandók rá.
(vö. 170., 182–184. pont)
11. Habár egy határozatnak az EU‑Szerződés V. címe 2. fejezetének megfelelően történő előzetes elfogadása szükséges feltétel ahhoz, hogy a Tanács korlátozó intézkedéseket fogadhasson el az EUMSZ 215. cikkben számára biztosított jogkörök alapján, az ilyen határozat puszta léte nem hozhat létre az ilyen intézkedések elfogadására vonatkozó kötelezettséget a Tanács számára. A Tanács az EUM‑Szerződésben számára biztosított jogkörök gyakorlása keretében ugyanis szabadon mérlegelheti az EU‑Szerződés V. címe 2. fejezetének megfelelően elfogadott határozatok végrehajtásának részletes szabályait, ideértve az EUMSZ 215. cikken alapuló korlátozó intézkedések esetleges elfogadását.
Egyebekben ezen összefüggésben az EUSZ 29. cikk egyáltalán nem zárja ki, hogy az Unió egy adott földrajzi vagy tematikus természetű kérdésre vonatkozó álláspontjának kialakítása olyan konkrét intézkedésekre is kiterjedjen, amelyeket a valamely eseménnyel vagy jelenséggel szembesülő valamennyi tagállamnak végre kell hajtania.
(vö. 193., 194., 197. pont)